A Reformáció Magyarországon

A Reformáció Magyarországon

I.       Lutheránus – evangélikus vallás

1526 előtt Luther tanai csak a német városi polgárság körében terjedt el. 1531-ben Dévai Bíró Mátyás kezdi el hirdetni Kassán Luther tanait. 1540-es évek közepére már szinte minden Magyarországi városban van titkos evangélikus gyülekezet. A polgárság mellett a nemesség egy része is áttér az evangélikus vallásra.

II.    Kálvinista – református vallásirányzat

1551-ben kezdi el hirdetni Kálvin tanait Kálmáncsehi Sánta Márton Debrecenben. Az új hitet a katolikusok mellett az evangélikusok is üldözik. Ennek ellenére az új hit gyorsan terjedt a mezővárosokban és a végvári katonák körében. Debrecen első református püspöke Méliusz Juhász Péter írta meg az egervölgyi hitvallást, az egri végvári katonák kérésére. (Hitvallás: a hit rövid leírása). Református Nyomda Debrecenben, Huszár Gál a vezetője.

III. Unitáriusok – antitrinitárius vallási irányzat

Erdélyben a katolikus, evangélikus, református vallás mellett megjelenik az unitárius vallás is. Ők tagadják a Szentháromságot, úgy ítélik meg, hogy nem egyenlő a 3 személy. Ezt a vallást egész Európában üldözték, viszont Erdélyben Dávid Ferenc, János Zsigmond udvari lelkésze is unitáriussá válik. 1568: Tordai országgyűlésen: Erdélyben vallásáért üldözni senkit nem szabad: vallásszabadság. Erdélyben 4 bevett vallás lesz (evangélikus, katolikus, református, unitárius.)

IV. A protestáns művelődés

A protestánsok nagyobb hangsúlyt fektettek a vallásban a kultúrára. A XVI: Század az iskolaalapítások százada a protestánsoknál: Debrecen, Pápa, Sárospatak, Enyed, Eperjes, Sopron. Ezeket az iskolákat a legmodernebb humanista természettudományos ismeretek bővítik.

Megjelennek anyanyelvű Biblia-fordítások:

• • 1536 Bécs: Pesti Gábor: Újszövetség fordítása (magyar).
  • Sárvár: Sylveszter János: Újszövetség
  • 1590: Vizsoly-Göncz: Károli Gáspár: egész Biblia

Anyanyelvű Istentisztelet, anyanyelvű éneklés.