I. ipari forradalom

Mutassa be miért és hogyan bontakozott ki Nagy-Britanniában az első ipari forradalom!

Ipari forradalom előzményei:

Az ipari forradalom szűkebb értelemben az iparban végbemenő változások összességét
jelenti, amely a XVIII-XIX. század fordulóján megteremtette a gyáripart, amelyben a
termelést az emberek már gépek segítségével végezték.
Az ipari forradalom először Nagy-Britanniában bontakozott ki, mert itt voltak meg hozzá a
szükséges előzmények:

1. Itt ment végbe legelőször az úgynevezett kezdeti (vagy eredeti) tőkefelhalmozás,
   amelynek révén létrejött az iparosításhoz szükséges tőke, illetve még viszonylag
   szűkebb keretek között kialakult a tőkés vállalkozók és az ipari bérmunkások rétege.
   Ez a XVI-XVII. században ment végbe.
2. Széles körben elterjedtek a manufaktúrák, ezekben már elkülönültek és mások
   végezték az egyes munkafolyamatokat, igaz még kézi eszközökkel. Ez a
   későbbiekben megkönnyítette az egyes munkafolyamatok gépesítését.
3. Végbement a mezőgazdaság tőkés átalakulása, amely során jelentősen
   megnövekedett a termelékenysége, részben az új művelési rendszer, a vetésforgó,
   illetve az istállózó állattartás révén. (A vetésforgó alkalmazásával nem hagytak
   ugaron földet, hanem meghatározott rendben minden évben más és más növényt
   vetettek ugyanabba a földterületbe. Különösen nagy szerepet kapott a
   takarmánynövények termesztése.)

A mezőgazdasági változások három módon érintették az ipart.

1. A termelékenység megnövekedése munkaerőt szabadított fel az ipar számára.
2. Ipari nyersanyagokat biztosított egyre növekvő mértékben (pl. indigót a
   kelmék festéséhez, lent stb.).
3. Növekvő jövedelmet biztosított a mezőgazdasági termelőknek, így nagyobb
   vásárlóerőt jelentettek az ipar számára.

Előzetesen jelentősen fejlődött a közlekedés. Ez elsősorban hajózható csatornák építését
jelentette. Ez megkönnyítette a nyersanyagok és a késztermékek piacra juttatását.
Már megelőzően a XVII-XVIII. században fejlettnek mondható bankrendszer jött létre
Angliában (pl. 1694-ben megalakult az Angol Bank).
A XVIII. századra Nagy-Britannia a világ vezető tengeri nagyhatalmává vált, ami lehetővé
tette a gyarmatosítás megindulását (pl. India), illetve a gyarmati kereskedelem egyre
nagyobb mértékű kisajátítását. A gyarmatok és a gyarmati kereskedelem fontos ipari
nyersanyagokat, pl. gyapotot tudott biztosítani az ipar számára.

Húzóágazatai (textilipar, vasútépítés):

Az ipari forradalom a XVIII. század utolsó évtizedeiben indult meg. Két húzóágazata volt.

1. A textilipar. Fellendülését a fogyasztói szokások megváltozása idézte elő. A tartós
   textíliákkal szemben elterjedtek az olcsóbb, de gyorsabban elhasználódó olcsó textíliák, pl.
   ingek. Megváltozott a textilipar nyersanyaga is. A gyapjúval szemben megnövekedett a
   gyapot szerepe és a ráépülő pamutipar. A gyapot főleg Indiából és Egyiptomból érkezett az angol kikötőkbe. A növekvő igényeket a hagyományos eszközökkel nem tudták kielégíteni, ezért előbb a fonást, majd a szövést is gépesítették. A legjelentősebb feltalálók:
   Hargreaves, Arkwright, Cartwright és a francia Jacquard. A pamutipar mellett
   természetesen fejlődött a gyapjúipar és a lent feldolgozó vászonipar is. Nagy textilipari
   központok alakultak ki, pl. pamutipari: Liverpool, Preston, Nottingham, Glasgow; gyapjúipari Leeds, Manchester. A fonó és szövőgépek meghajtására egyre nagyobb
   mértékben alkalmaztak gőzgépeket. Gőzgépeket korábban is használtak a bányászatban,
   szivattyúkat hajtottak meg vele víztelenítés céljából:
   1698 Savery külön kazánú szivatyú (Gőz lecsapódásakor keletkező légüres tér szívóhatását
   használja, 1712 New Commen Jó hatásfok tökéletesíti az előző próbálkozásokat, 1769- James Watt (atlasz67 ábra) Kiküszöbölte a légüres tér szerepét kondenzátort épített be
2. A másik húzóágazat a vasútépítés, illetve az ehhez kapcsolódó iparágak. Ennek hátterében a gőzgépek növekvő szénigénye volt. Kezdetben a kohászathoz és a gőzgépek hajtására is faszenet használtak fel, de ez az erdőségek nagyarányú pusztulását eredményezte a XVIII. század végére. Ezért egyre nagyobb mértékben kezdték felhasználni a kőszenet. A lelőhelyek azonban a hegységek medencéiben helyezkedtek el, s ez problémákat jelentett a szállításban. Ezt vasutak építésével oldották meg. Ezek kezdetben lóvontatásúak voltak, majd ezt is gépesítették gőzmozdonyok alkalmazásával. Feltalálója Stephenson volt.Felgyorsul a szárazföldi kereskedelem a nagy mennyiségű árú és személyszálítás Az első gőzvontatású vasút 1825-ben nyílt meg Stockton és Darlington között. A vasútépítéshez kapcsolódva fellendült a vaskohászat. Ehhez kedvezett, hogy Nagy-Britannia rendelkezett feketekőszén és vasérc lelőhelyekkel is. Nagy vaskohászati központok alakultak ki, pl. Birmingham, Sheffield, Newcastle és Glasgow . A gőzgépeket és a gőzmozdonyokat kezdetben egyedi darabokként állították elő, majd itt is megjelent a gépgyártás gépesítése. Ennek elengedhetetlen feltétele volt a szabványosítás és a fémmegmunkáló gépek tökéletesítése. Az esztergagép egyik legsikeresebb tökéletesítője Maudslay volt

A gazdaság többi ágazatára gyakorolt hatása:

Az ipari változások legnagyobb hatással a közlekedésre voltak. A gőzmozdony mellett
megjelent a gőzhajó is, ami az amerikai Fulton találmánya volt. Ezek lerövidítették az utazási
és szállítási időt, így a távolabb fekvő térségeket is bekapcsolták a gazdasági vérkeringésbe,
pl. Nagy-Britanniában Skóciát Így az országok egyre inkább gazdasági egységet kezdtek
alkotni, természetesen először Nagy-Britannia. Fejlődött a közlekedés speciális ága, a
hírközlés is, amelyet az amerikai Morse találmánya, a távíró idézett elő.
Az ipar visszahatott a mezőgazdaságra is. Némileg később, a XIX. század 2. felében itt is
gépek jelentek meg, így gőzekék, és aratógépek. A mezőgazdasági gépek első alkalmazója
igazából azonban nem Nagy-Britannia, hanem az USA volt.

Az ipari forradalom népességre gyakorolt hatása:

Az ipari forradalom hatására  jelentősen megnövekedett a népesség is. Ez elsősorban a
mezőgazdasági termelékenység megnövekedésére és a nagy járványok kimaradására
vezethető vissza. A születések száma változatlanul maradt, csak a gyermekek halálozása
csökkent le. A XVIII. század 1. felében még 4 gyerek közül csak 1, a XIX. század közepén pedig
már 4 gyerek közül 3 élte meg a felnőtt kort. Nagy-Britannia népessége 1750-ben 7,4 millió,
míg 1830 körül 16,3 millió volt. Ez az időszak NagyBritanniában a nagycsaládok kora, gyakori volt a 6-10 gyerek. A népességen belül jelentősen megnövekedett a városlakók aránya Ez viszont már egyértelműen az ipari fejlődés következménye volt, mivel a gyárak városokba
koncentrálódtak. Nagy népességű ipari városok alakultak ki, pl. Birmingham, Manchester,
Liverpool, Bristol, Leeds és Glasgow. Átalakult a társadalom szerkezete is. Nagy létszámú ipari bérmunkás osztály és erős vállalkozói réteg jött létre. A kettő között pedig egyre szélesedő középosztály (mérnökök, pénzügyi tisztségviselők, jogászok, orvosok, tanárok) alakult ki.
Így végigkövetve az ipari forradalmat, egy tágabb értelmezésben is meghatározható. Olyan
változások összessége amelyek teljesen átalakították az ipart, kihatottak a gazdaság többi
ágazatára, s amelyek megváltoztatták a társadalom szerkezetét, átalakítva benne az emberek
mindennapi életét is.

További kidolgozott történelem érettségi tételt itt találsz.