Hirdetés

Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig

5 perc olvasás
Gyarmatok

Az Egyesült Államok felemelkedése és az egyenetlen (nemzetközi) fejlődés

  • Belső piac (farmerek eszközei, vasútépítés)
  • >> ipar fejlődik
  • Nemzetközi kereskedelembe pedig mezőgazdasági termékeket exportál
  • Észak: gabona, iparcikkeket termesztő, családi gazdaságok
  • Dél: ültetvények, gyapot, iparcikkeket fogyasztó
  • Európából be: iparcikkek (verseny)
  • Észak és Dél eltérően kezd fejlődni
    • Észak érdeke: gyapot amerikai feldolgozása, Dél Északtól vegyen iparcikket
      • Védvámrendszer
      Hirdetés


      Hirdetés
    • Dél érdeke: európaiaktól venni iparcikkeket, így a gyapotot drágábban adhatják el és olcsóbban jutnak iparcikkhez
    • Észak egyre inkább benépesedik, többségbe kerül >> ellentét
    • Minden új tagállamnál kérdés: engedélyezzék a rabszolgatartást?
      • Ez határozza meg, északi vagy déli érdekszféra-e az állam
    • Polgárháború (1861-1865)
      • Abolicionista mozgalom
      • 1854, észak: Republikánus Párt
        • Védvámok, rabszolga-felszabadítás, földfoglalás
      • Választásokon Lincoln (rep.) nyer
      • 11 déli állam kilép az Unióból >> Konföderált Amerikai Államok
      • Törvénytelen? >> háború
      • Kezdetben déli sikerek, majd ipari fölény miatt észak nyer
      • Első jelentős modern háború! (ipari forradalom vívmányai)
      • Lee (D) vs Grant (É)
      • Észak nyer
        • Telepítési törvény (1862): 113 hold bárkinek pár dollárért
        • Rabszolgafelszabadítás
      • Egyenlőtlen fejlődés
        • Világgazdaság súlypontja eltolódik Amerika és Németország felé
          • Mert ide tőkebeáramlás kezdődik
        • Felülkerekednek Anglián és Franciaországon
        • Elmaradó államok hatalmi pozíciója is meggyengül
        • századig Franciaország és Anglia osztották fel egymást között a világot, és most felmerül az újrafelosztás kérdése
        • Imperializmus kora: a nagyhatalmak felfokozott birodalomépítése
      • USA a világpolitikában
        • USA a világ első gazdasági nagyhatalma
        • Eleinte magával van elfoglalva; az amerikai tőke csak idővel jelenik meg a világgazdaságban
        • Amerikai monopóliumok törnek be a világkereskedelembe
        • Gyarmatosítás, területfoglalás helyett gazdasági befolyást akar
        • >> nyitott kapuk elve: Kína
        • Panama-csatornát azonban katonai erővel szerzi meg
        • Spanyoloktól háborúban megszerzi Kubát, Puerto Ricót és a Fülöp-szigeteket

Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig

  • A gyarmatosítás új vonásai
    • Gyarmatok = anyaország felvevőpiacai, nyersanyagszállítói
    • >> Gyarmatok = gazdasági fejlődés forrása
    • >> Cél: terjeszkedés
  • Európai háborúk lezárása után újabb gyarmatosítási hullám
    • Lőporos hordó
  • Franciaország, Anglia: régebben is gyarmatosítottak, most is going strong
  • Németország, Olaszország: újonnan kapcsolódik be, mérsékelt eredmények
  • Amerika: korábbi, meggyengült nagyhatalmaktól (Sp., Port.) ragad el területeket
  • Nagy-Britannia
    • Parlamentáris demokrácia
    • 1884 – férfiak általános választójoga
    • Politikai váltógazdaság: liberális whigek és konzervatív toryk váltják egymást a kormányban
    • Munkásvédelmi törvények
    • 1906 – Munkáspárt (Labour Party)
    • Gyarmati terjeszkedés széles körű támogatása
    • Telepes gyarmatok: Kanada, Ausztrália
      • Őslakosok kiirtása, fehér népesség nő
      • Eleinte Ausztráliát fegyenctelepnek használták
        • Majd: aranyláz, fejlődés
      • Mindkettő domínium lesz (lazább függés, saját parlament és annak felelős kormány)
  • India
    • Brit gyáripar tönkreteszi az indiai kézműipart
    • Gyapot iránti kereslet nő: gabona helyett azt termesztenek
    • >> éhínségek
    • Kelet-indiai Társaság
    • 1857 – szipolylázadás
    • Bennszülött katonák
    • Leverik
    • India igazgatását közvetlenül a brit parlament vette át
    • Bevonják a helyi vezetőséget is
    • Gyarmati hivatalokba beléphetnek
    • Kialakul egy indiai értelmiségi réteg
  • Afrika
    • Cél: Kelet-Afrika és stratégiai pontok
    • Kairó-Fokföld vasútvonal
    • Dél-Afrika: arany, gyémánt
    • 1899-1902 – búr háború
    • 1869 – Szuezi-csatorna megépítése
    • Fokozatosan Egyiptom megszerzése
    • Gibraltár-India támaszpontrendszer egyik fontos állomása
  • Franciaország
    • Elvesztik: Elzász, Lotaringia
    • >> revansizmus, visszavágás
    • >> gyarmati politika másodlagos
    • Indokína
  •  Észak-Afrika
    • Szahara
    • Terv (nem jön össze). Atlanti-óceán – Vörös-tenger gyarmatbirodalom
    • Szuezi-csatornát megépítik saját tőkéből, de angolok felvásárolják a részvényeiket
    • 1898, Fashoda, Nílus: fegyveres összecsapás, franciák meghátrálnak
  • Németország
    • Általános választójog
    • Kormányfőt uralkodó nevezi ki
    • Kormány az uralkodónak felelős
    • >> dinasztia befolyása erős marad
    • Vilmos meneszti Bismarckot, új külpolitika: gyarmatosítás
  • Afrika
    • Kamerun, Délnyugat-Afrika, Német Kelet-Afrika, Togo
  • Hollandia
    • Indonéz szigetvilág
  • Belgium
    • Belga Kongó
  • Olaszország
    • Líbia, Eritrea, Szomália
  • Japán
    • Elzárkózás politikája
    • 1854 – Egyesült Államok a kikötői megnyitására kényszeríti
    • Átveszi az ipari forradalom vívmányait
    • Meidzsi császár (1868)
    • Régi sóguni rendszert eltörli
    • Szamurájok (kisbirtokos nemesség) segítségével
    • Korea, Tajvan
  • Oroszország
    • Transz-szibériai vasútvonal
    • Afganisztánt majdnem elfoglalja, de a britek közbelépnek

További kidolgozott történelem érettségi tételeket ezen az oldalon találsz.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!