Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig

Az Egyesült Államok felemelkedése és az egyenetlen (nemzetközi) fejlődés

• Belső piac (farmerek eszközei, vasútépítés)
• >> ipar fejlődik
• Nemzetközi kereskedelembe pedig mezőgazdasági termékeket exportál
• Észak: gabona, iparcikkeket termesztő, családi gazdaságok
• Dél: ültetvények, gyapot, iparcikkeket fogyasztó
• Európából be: iparcikkek (verseny)
• Észak és Dél eltérően kezd fejlődni
  • Észak érdeke: gyapot amerikai feldolgozása, Dél Északtól vegyen iparcikket
    • Védvámrendszer
  • Dél érdeke: európaiaktól venni iparcikkeket, így a gyapotot drágábban adhatják el és olcsóbban jutnak iparcikkhez
  • Észak egyre inkább benépesedik, többségbe kerül >> ellentét
  • Minden új tagállamnál kérdés: engedélyezzék a rabszolgatartást?
    • Ez határozza meg, északi vagy déli érdekszféra-e az állam
  • Polgárháború (1861-1865)
    • Abolicionista mozgalom
    • 1854, észak: Republikánus Párt
      • Védvámok, rabszolga-felszabadítás, földfoglalás
    • Választásokon Lincoln (rep.) nyer
    • 11 déli állam kilép az Unióból >> Konföderált Amerikai Államok
    • Törvénytelen? >> háború
    • Kezdetben déli sikerek, majd ipari fölény miatt észak nyer
    • Első jelentős modern háború! (ipari forradalom vívmányai)
    • Lee (D) vs Grant (É)
    • Észak nyer
      • Telepítési törvény (1862): 113 hold bárkinek pár dollárért
      • Rabszolgafelszabadítás
    • Egyenlőtlen fejlődés
      • Világgazdaság súlypontja eltolódik Amerika és Németország felé
        • Mert ide tőkebeáramlás kezdődik
      • Felülkerekednek Anglián és Franciaországon
      • Elmaradó államok hatalmi pozíciója is meggyengül
      • századig Franciaország és Anglia osztották fel egymást között a világot, és most felmerül az újrafelosztás kérdése
      • Imperializmus kora: a nagyhatalmak felfokozott birodalomépítése
    • USA a világpolitikában
      • USA a világ első gazdasági nagyhatalma
      • Eleinte magával van elfoglalva; az amerikai tőke csak idővel jelenik meg a világgazdaságban
      • Amerikai monopóliumok törnek be a világkereskedelembe
      • Gyarmatosítás, területfoglalás helyett gazdasági befolyást akar
      • >> nyitott kapuk elve: Kína
      • Panama-csatornát azonban katonai erővel szerzi meg
      • Spanyoloktól háborúban megszerzi Kubát, Puerto Ricót és a Fülöp-szigeteket

Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig

• A gyarmatosítás új vonásai
  • Gyarmatok = anyaország felvevőpiacai, nyersanyagszállítói
  • >> Gyarmatok = gazdasági fejlődés forrása
  • >> Cél: terjeszkedés
• Európai háborúk lezárása után újabb gyarmatosítási hullám
  • Lőporos hordó
• Franciaország, Anglia: régebben is gyarmatosítottak, most is going strong
• Németország, Olaszország: újonnan kapcsolódik be, mérsékelt eredmények
• Amerika: korábbi, meggyengült nagyhatalmaktól (Sp., Port.) ragad el területeket
• Nagy-Britannia
  • Parlamentáris demokrácia
  • 1884 – férfiak általános választójoga
  • Politikai váltógazdaság: liberális whigek és konzervatív toryk váltják egymást a kormányban
  • Munkásvédelmi törvények
  • 1906 – Munkáspárt (Labour Party)
  • Gyarmati terjeszkedés széles körű támogatása
  • Telepes gyarmatok: Kanada, Ausztrália
    • Őslakosok kiirtása, fehér népesség nő
    • Eleinte Ausztráliát fegyenctelepnek használták
      • Majd: aranyláz, fejlődés
    • Mindkettő domínium lesz (lazább függés, saját parlament és annak felelős kormány)
• India
  • Brit gyáripar tönkreteszi az indiai kézműipart
  • Gyapot iránti kereslet nő: gabona helyett azt termesztenek
  • >> éhínségek
  • Kelet-indiai Társaság
  • 1857 – szipolylázadás
  • Bennszülött katonák
  • Leverik
  • India igazgatását közvetlenül a brit parlament vette át
  • Bevonják a helyi vezetőséget is
  • Gyarmati hivatalokba beléphetnek
  • Kialakul egy indiai értelmiségi réteg

• Afrika
  • Cél: Kelet-Afrika és stratégiai pontok
  • Kairó-Fokföld vasútvonal
  • Dél-Afrika: arany, gyémánt
  • 1899-1902 – búr háború
  • 1869 – Szuezi-csatorna megépítése
  • Fokozatosan Egyiptom megszerzése
  • Gibraltár-India támaszpontrendszer egyik fontos állomása

• Franciaország
  • Elvesztik: Elzász, Lotaringia
  • >> revansizmus, visszavágás
  • >> gyarmati politika másodlagos
  • Indokína
•  Észak-Afrika
  • Szahara
  • Terv (nem jön össze). Atlanti-óceán – Vörös-tenger gyarmatbirodalom
  • Szuezi-csatornát megépítik saját tőkéből, de angolok felvásárolják a részvényeiket
  • 1898, Fashoda, Nílus: fegyveres összecsapás, franciák meghátrálnak
• Németország
  • Általános választójog
  • Kormányfőt uralkodó nevezi ki
  • Kormány az uralkodónak felelős
  • >> dinasztia befolyása erős marad
  • Vilmos meneszti Bismarckot, új külpolitika: gyarmatosítás
• Afrika
  • Kamerun, Délnyugat-Afrika, Német Kelet-Afrika, Togo
• Hollandia
  • Indonéz szigetvilág
• Belgium
  • Belga Kongó
• Olaszország
  • Líbia, Eritrea, Szomália
• Japán
  • Elzárkózás politikája
  • 1854 – Egyesült Államok a kikötői megnyitására kényszeríti
  • Átveszi az ipari forradalom vívmányait
  • Meidzsi császár (1868)
  • Régi sóguni rendszert eltörli
  • Szamurájok (kisbirtokos nemesség) segítségével
  • Korea, Tajvan
• Oroszország
  • Transz-szibériai vasútvonal
  • Afganisztánt majdnem elfoglalja, de a britek közbelépnek

További kidolgozott történelem érettségi tételeket ezen az oldalon találsz.