Barokk Stílustörténeti korszak és korstílus

A barokk stílus a XVII-XVIII. század művészeti irányzata, a reneszánsz egyetemes európai korstílusból fejlődött tovább.
A név eredete:
– portugál barruco, amelynek jelentése szabálytalan alakú kő, gyöngy;
– olasz barocco, amelynek jelentése nyakatekert, szabálytalan, bizarr.
Az irányzat Olaszországból és Spanyolországból indult, Európában, elsősorban Rómában, Párizsban, Madridban és Bécsben virágzott.

Történelmi, társadalmi háttér

Társadalmi alapja a feudalizmus újraerősödése, a fejedelmi abszolutizmus, eszmei háttere az ellenreformáció, azaz a katolikus megújulás volt.
A jezsuita szerzetesrend tagjai irányították az ellenreformáció folyamatát. Teológiai és hatalmi szempontból jelentős volt a Jézus Társasága rend, amelyet Loyolai Szent Ignác alapított. Tagjai fontos állami és egyházi tisztségeket láttak el, ezáltal is erősítve a római katolikus egyház hatalmát és befolyását.
A vallásban megjelenő ellentétek, valamint az azt kihasználó hatalmi törekvések a kor legnagyobb háborúját, a 30 éves háborút indítják el, amely Európában új erőviszonyokat hozott létre.

Tudományos háttér

A barokk stílus időszaka a filozófiai felismerések, tudományos felfedezések kora is. A hagyományos világfelfogást, a világ változatlanságának képét kezdi szétfeszíteni a modern elemző, kételkedő gondolkodás.
A barokk művészet nagy hangsúlyt fektetett a természet megfigyelésére, a tapasztalatra.

Általános jellemzői

Célja a változó megragadása, a különleges felidézése, meggyőzés, rábeszélés, lenyűgözés, az érzékek elkápráztatása.
Egyszerre van jelen a mozgás, a dinamizmus, a rend és az állandóság, valamint a szigorú alá-és fölérendelés.
Az illúziókeltés eszközei kerülnek alkalmazásra, mindent elöntő, olykor mesterkélt hatást keltő díszítettség jellemzi. Nem használ nyugvó vonalakat, minden csavarodik és hullámzik.
A valóság elemeinek pontos ábrázolásával akar hatást kiváltani és meggyőzni, amely gyakran nyers naturalizmusba tér át.
A barokk művész az érzelemhez és az értelemhez is szól. Az egyik művészet gyakran átlépi a másik határait. A művész az anyag törvényszerűségein is túllép a lenyűgözés érdekében.
További jellemzői, stílusjegyei:

• misztikus, drámai témák
• biblia témák
• hősiesség kultusza
• szenvedélyes lelkesedés
• érzelmi telítettség
• felfokozott pátosz
• színpadiasság
• reprezentatív megjelenés
• bonyolult formák és térfűzés
• monumentális méretek
• erős kontrasztok
• látványosság
• pompaszeretet
• gazdag aranyozás
• különös szín- és anyaggazdagság.

Építészet

A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt. Az addigi geometrikus formákat az épületbelsők kialakításánál, a homlokzatok és az alaprajzok tekintetében a hajlított, bonyolultabb alakzatok váltották fel, amely által transzcendenssé, mozgalmassá tették az építményeket.
Az építészek gyakran alkalmazták az illúziókeltés módszereit, festményeikkel, díszítményeikkel megnövelték a teret.
A világi épületek, mint például a paloták esetében gyakran láthatunk mennyezetre festett kupolabelsőt, a különböző kastélyok tükörtermei is ilyen hatást eredméyneznek, melyek bizonytalanná teszik az embert.
A barokk építészet fő alkotásai a templomok, melyek monumentális építmények rendkívüli díszítettséggel, aranyozásokkal, márványdíszekkel.
Alkotók és alkotások:

• Bernini: vatikáni Szent Péter tér
• Pöppelmann: Zwinger – Drezda
• Királyi kastély és park – Versailles

Szobrászat

A barokk szobrászatban a patetikus, szélsőséges, gyakran földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása a jellemző. A barokk szobrokat mozgalmasság, diszharmónikusság jellemzi, a szobrászok gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket.
Alkotók és alkotások:

• Bernini: Szent Teréz extázisa
• Salvi: Trevi-kút

Festészet

A barokk festészetben a lendületes, térben szabadon áramló vonalvezetés a jellemző, az illúziókeltés eszközei itt is alkalmazásra kerülnek. Gazdag, élénk színvilág, perspektíva-játékok, pompa és színpadiasság, kidolgozott részletek, valamint az érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása jellemzi. Központi témái a bibliai és mitológiai jelenetek, főúri portrék, csendéletek és tájképek. A cél az időben lejátszódó történés, cselekmény bemutatása, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tájat vagy tárgyat ábrázol.
Alkotók és alkotások:

• Rubens: A kereszt felállítása
• Caravaggio: Szent Pál megtérése
• Rembrandt: Éjjeli őrjárat

Zene

A barokk zenében megjelent a hangszerelés, így alakult ki a zenekar, amelyben egy szólamot többen játszanak. Ekkorra fejlődtek ki a vonós hangszerek, a barokk így a vonós hangszerekre írt művek virágkorának tekinthető, amelyben szeparálódtak a magas- és mélyvonós hangszerek több szólamba.
Több irányba próbáltak hatást gyakorolni, ezért komplex zenei műfajok jönnek létre, mint az opera, az oratórium, valamint a versenymű, azaz a concerto.
A barokk zenét a teraszos, lépcsőzetes dinamika jellemzi, ami azt jelenti, hogy nem fokozatos hangosítás és halkítás történik, hanem mindez pillanatok alatt megy végbe. A szekvencia is megjelent a barokk zenében, ami az jelenti, hogy egy rövid zenei motívum többször ismétlődik egy hanggal lejjebb vagy feljebb.
Alkotók:

• Vivaldi
• Bach
• Monteverdi
• Händel

Irodalom

A barokk irodalomban a cél a meghökkentés, a gyönyörködtetés, a lenyűgözés érzésének átadása és felkeltése.
Jellegzetes műfajai az eposz, a tragédia, az antik típusú vígjáték, a tragikomédia, a pásztorjáték, valamint megjelenik a prózai regény is.
A barokk irodalom stílusát a pompázatosan díszített forma jellemzi, amelynek konkrét eszközei a következők:

• felfokozott érzéki hatások,
• szenvedélyesség,
• hősiesség, példamutatás,
• erőteljes hanghatások, felkiáltások,
• túlzások, nagyítások, kihagyások,
• jelzőgazdagság,
• szokatlan képzettársítás,
• sokrétű, bonyolult kompozíció,
• bizarr akusztikájú versformák,
• monumentalitás,
• képek (metafora, megszemélyesítés, allegória) uralma,
• díszítőelemek halmozása,
• művészien szerkesztett körmondatok és egyéb retorikai eszközök,
• pátosz,
• festőiség,
• mozgalmasság,
• erős zeneiség,
• ellentét.

Alkotók és alkotások:

• Cervantes: Don Quijote
• Tasso: Megszabadított Jeruzsálem
• John Milton: Elveszett Paradicsom

Magyarországon a barokk irodalom kora a XVII. század elejétől az 1770-es évekig tartott.
Egyházi keretek között jött létre. A barokk irodalom rétegei az ájtatossági szövegek, a hősköltészet, a misztikus irodalom. A legjellemzőbb szövegei hitéleti művek, hitviták, vitairatok. A barokk szépirodalomban az eposz és a lovagi epika áll a középpontban.

Korszakok, alkotók és alkotások:
1. korszak: 1600-1640
A katolikus megújulás vezetője Magyaroroszágon Pázmány Péter, aki prédikációi által teremtette meg a magyar barokk irodalmi nyelvet. Az első magyar barokk költő Nyéki Vörös Mátyás.
2. korszak: 1640-1690
Ez az ún. „hősi barokk” időszaka, a magyar barokk fénykora. Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelem című műve ezen korszak alkotása.
3. korszak: 1690 – 1740
Ez az ún. „misztikus barokk” időszaka, valamint ekkor éli virágkorát a névtelen kuruc költészet is. Ezen korszak alkotásai közé tartozik II. Rákóczi Ferenc Vallomások, Emlékiratok című műve, valamint Bethlen Miklós Önéletírása.
4. korszak: 1740-1772
Ezen korszak alkotása Mikes Kelemen Törökországi levelek című műve, valamint Faludi Ferenc költői munkássága is ezen időszakra tehető.