Az őskor és az ember kialakulása

A neolit kori forradalom

A gabonamagvak termelése és háziállatok tenyésztése lehetővé tette nagy embercsoportoknak állandó településeken való együttélését. Ez a folyamat olyan jelentőségű, hogy forradalomnak (neolit kori forradalomnak) nevezzük. Mert nem csak technikát hanem a termelés egész rendszerét, ezen belül a termelő munkát végző ember tevékenységét és az emberek közti kapcsolatot is gyökeresen megváltoztatta. Ez emelte fel az embert a zsákmányoló életmódból a termelőgazdálkodás szintjére, létrehozva a földművelő és állattenyésztő társadalmak közt az első nagy társadalmi munkamegosztást.

A kőeszközök csiszolásáról nevezik a Kr.e. 6000-4000 közt virágzó újkőkort (neolit kort) másnéven csiszolt kőkornak, ellentétben a pattintott kőkorral. Megjelenik a fonás-szövés amely lehetővé tette a bőr ruha mellet a szövött ruha viselését is. A szövőszék függőleges állású alkotmány volt.

A másik kialakult mesterséget a fazekasmesterséget az újfajta növényi és állati táplálékok hívták elő, amelyeket csak főzve vagy sütve lehetett fogyasztani. Szükség volt tehát tűzálló edények készítésére amelyek már alkalmasak voltak élelmiszer tárolására is. Ezeket az edényeket asszonyok készítették meggyúrt agyagból hurkákat sodorva és ezeket csavarmenetesen egymás fölé tekerték, közben az alapul szolgáló gyékényszőnyeget forgatva. A nemzetségi szervezet a rokonságra alapozott közösség továbbra is fennáll. A föld rendszerint a nemzetségek tulajdonában van. Közösen művelik a földet. A földművelés jobbára ásóbottal és kapával művelik és női munkának számít.

A nők gazdasági szerepe ezért igen jelentős, rokonságot is női ágon tartják számon vagyis az anyajogú rendszer (matriarchátus) uralkodik. Az újkőkorban felgyorsul a fejlődés, az újabb változások elsősorban a földműveléshez és az állattenyésztéshez kapcsolódnak és a termékeny félhold területéről indulnak el.

Minthogy ez az egész terület viszonylag száraz ezért nagy folyamok mentén kialakul az öntözéses gazdálkodás, mert gazdag termés csak ezeken a területeken volt várható. Az öntözőcsatornák ásása és a vízelosztás ellenőrzése olyan hatalmat ad a társadalom kezébe ami sehol másutt nem található. Az állattenyésztés is további fontos változásokat indít el. A háziállatok nem csak húst, tejet, gyapjút szolgáltatnak az embernek, hanem munkája nagy részét is átveszi. A kapának az új változatát az ekét már ökrökkel vontatták. A nők kertművelését a férfiak szántóföldi termelése váltja fel. Az állatok alkalmazása a szállítást is átalakította feltalálják a kereket. A mezőgazdaság és a közlekedés fejlődése vetette meg az alapját a civilizáció kialakulásának és a fémek felfedezésének. A fémek őshazája szintén a Közel-Kelet volt ahol a gabonáé és a háziállatoké.

Kr.e. V-IV. évezred folyamán az ember megismeri a termésállapotban is előforduló rezet, aranyat, ezüstöt, ólmot és az ónt illetve a réznek az ónnal való 9:1 ötvözetét a bronzot. Kialakul a fémművesség az első önálló szakma. A kézművességnek a mezőgazdaságtól való elválásával megszületik a második nagy munkamegosztás. A fémművesek felhagynak a közvetlen élelmiszer termeléssel és cserére, eladásra termelnek. Az újkőkor különösen a fémkor felgyorsuló fejlődése előidézi a nemzetségi társadalom felbomlását.

A nagyobb munkateljesítményt elősegítő fémeszközök valamint eke és a kocsi használatával a nemzetség kisebb gazdálkodó egységekre bomlik fel. Kialakul a nagycsalád amely a nagyszülőket, szülőket és gyerekeket öleli fel. A nagycsalád apajogú (patriarchális) lesz, hiszen a fémkorszak minden technikai fejlődése a férfiakhoz kapcsolódik és a férfiak gazdasági helyzetét erősíti. Megjelenik a magántulajdon ami magában foglalja az ékszert, ruhát,  fegyvert, szerszámot, földet, nyájat, bányát sőt az emberekre is kiterjed. A háborúkban levert ellenséget rabszolgaságra kényszerítik. A gazdagabb tekintélyesebb családfőkből kialakul a fegyveres arisztokrácia. Ezek rendelkeznek bronzfegyverekkel. Bronzfegyverek fölényt jelentenek a kőfegyverekkel szemben. A tulajdonaikat képező fémfeldolgozóikat, érclelőhelyeiket apáról fiúra örökíthetik. Védik a tulajdonaikat és igyekeznek másokét megszerezni. Így állandósulnak a háborúk.