Az I. Világháború előzményei

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre! 1870-től egy rendkívül egyenlőtlen fejlődés jellemzi Európát=> eltérő nagyhatalmi célok alakulnak ki.

1. *Németország

• Bismarck belpolitikai célja az, hogy a sokféle németséget egy nemzetté kovácsolja; külpolitikai célja, hogy Franciaországot elszigetelje, mert fél a francia revanstól.
• Mivel attól tart, hogy Franciaország az Osztrák Magyar Monarchia és Oroszországgal fog összefogni, ezért elébe ment az eseményeknek és 1873-ban létrehozta a 3 császár szövetségét (I. Vilmos, II Sándor, Ferenc József) => tényleg elszigetelődött Franciaország
• A szövetség problémája az, hogy Oroszország is és az OMM is a Balkán felé szeretne terjeszkedni.
• *Fro.: 1871-et követően Fro. Célja, hogy visszaszerezze európai pozícióját. Ebben az időben megerősödnek a köztársaság pártiak, és konzervatívabb gondolkodás jellemzi a politikát. A Dreyfus per osztja meg csupán a francia közvéleményt
• *Anglia: politikailag kiegyensúlyozott és egyetlen célja, hogy megőrizze gyarmatbirodalmát.

2. Balkáni konfliktus

• A török birodalom a 17. sz. végétől fokozatosan gyengül és egy hatalmi űr keletkezik a Balkánon. Ezeket a területeket 3 hatalom szeretné felügyelni: Törökország, Osztrák Magyar Monarchia, Oroszország
• A Balkánon több, mint 10 féle nép él egymás mellett és itt is megjelenik a nacionalizmus, mely felerősíti a vallási ellentéteket is.
• Néhány független állam létrejön a 19. sz.: Görögo. (1829), Szerbia (1867), Románia (1859) 1859-ben Moldvából és Havasalföldből jön létre Cusa fejedelem vezetésével.

Az Orosz-török háború (1877-1878)

• 1875-ben egy török ellenes felkelés bontakozott ki Bosznia Hercegovinában és ez a felkelés Bulgária területére is átterjed. Oroszo. kihasználja ezt a helyzetet (azt, hogy a szláv népek kelnek fel és a szlávok védelmezőjeként lép fel a Pánszláv elmélet szerint)
• 1877-ben Oroszország megegyezést ír alá Budapesten az OMM-val, melynek lényege, hogy a Monarchia semleges marad a háború idejére és orosz győzelem esetén okkupálhatja ( megszállhatja) Bosznia Hercegovinát; Oroszo.-é lesz Besszarábia, és a Balkánon nagy független állam nem jöhet létre.
• Ezek után megindul az orosz-török háború, melyben a törökök vereséget  szenvednek és Oroszo. szabad utat nyer a Boszporusz felé.
• Anglia ekkor közbelép, és arra kényszeríti Oroszo.-t, hogy San Stefanoban, békét írjon alá 1878-ban.
• A béke értelmében létrejön Nagy-Bulgária, mely megmutatja, hogy az oroszok semmibe veszik a budapesti megegyezést (térkép 57. o.)
• A Monarchia panasszal fordul Anglia felé, ennek eredményeként még ugyanebben az évben felülvizsgálják a békét a Berlini Kongresszuson.
• Itt kimondják, hogy Bulgáriát és a Monarchia okkupálhatja Bosznia Hercegovinát, Szerbia, Montenegró és Románia megőrizheti függetlenségét.
• Mivel Oroszo. úgy érzi, hogy becsapták elhidegül az OMM-tól és feloszlik a 3 császár szövetsége.

3. Szövetségi rendszerek kialakulása

• *Központi hatalmak
• 1879-ben No. És az OMM. Létrehozza a kettős szövetséget, melyben kötelezték magukat, hogy a birodalmuk összes fegyverével segítségére sietnek a másiknak, ha azt támadás éri, ill. ha az egyik háborúba kezd valamely állammal a másik jótékony semlegességet mutat.
• 1882-ben csatlakozik Olaszo. a szövetséghez (francia ellensége miatt) -> 3-as szövetség
• Az első világháborút megelőzően és a háború alatt a szövetség megváltozott pl.: Töröko. Is csatlakozik a szövetséghez, Olaszo. nem fog a szöv. Oldalán a háborúban harcolni.
• *1893. Franciao. és Oroszo. szövetsége
• Miután Oroszo. csalódott szövetségeiben (No. Omm) Franciao. hoz közeledett. Ennek okai: nincs közöttük befolyással bír Oroszo.ban Franciao.
• 1904 Franiao. És Anglia között ” entente cordinale” = szívélyes megegyezés
• Anglia és Fro. Között gyarmati érdekazonosság miatt ellentétek húzódnak
• A szerződésben megegyeztek arról, hogy Egyiptom angol, marokkó francia befolyás alatt áll

1907:  Oroszország és Anglia

• Oroszo. tervei folyamatosan Anglia közbeszólása miatt hiúsult meg, ezért nagyon nehéz a közlekedés, de Fro. Közbenjárása eredményt hoz.
• Oroszo. az orosz-japán háború elvesztését követően kénytelen Európa felé fordulni, hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját
• Az antant oldalán szintén több állam fog bekapcsolódni a háborúba pl.: Olaszo. Ezt követően bármilyen apró konfliktus nemzetközivé válhat, mert már nem államok, hanem szövetségi rendszerek csapnak össze, ami világháborúba sodorhatja Európát.
• Európa a 20. sz. első éveiben olyan nemzetközi konfliktusokkal küszködik, amelyből könnyen világháború lehetett volna
• *Afrikában  Anglia észak-déli irányba, még Fro. NYK irányba gyarmatosított. Az érdekellentétek 1898-ban a fashodai konfliktushoz vezettek, de ebből egyelőre fegyveres összetűzés nem lett.
• *1899-1902 között zajlott az angol-búr háború, melyet az angolok nagy áldozatok árán tudott megnyerni
• *1905 I. marokkói válság
• Az angol fr. Szerződés alapján Marokkó francia érdekszférába került. Franciaország igyekezett minél nagyobb befolyással bírni Marokkó felett. 1905-ben II. Vilmos Marokkó függetlenségének érdekében lép fel ( ezt első marokkói válságnak nevezzük). No. Ellen foglalnak állást-> No. Kénytelen visszavonulni ( ez a válság volt antant első vizsgája-> a vizsga sikeres az angol francia szövetség megerősödik
• *1911. II. marokkói válság (párducugrásnak nevezzük) No. 1905 követően nem telt le Marokkóról II Vilmos a Panter (párduc) cirkáló fedélzetén befutott Agadír kikötőjébe. Ezt a katonai akciót párducugrásnak nevezzük.
• => ez újabb erőpróba az antant számára, de Anglia kitart Fro. mellett. -> No-nak most is vissza kell vonulnia. =>

Következtetés

1. Németország nem riad vissza a fegyveres konfliktustól
2. Anglia és Fro. Összetart
3. az ellentétek egy idő után már nem lehet békésen elsimítani

* 1911. Olasz-török háború

• a II. marokkói válságot Olaszo. arra használta ki, hogy megszerezze Törökország észak-afrikai birtokát. Ennek érdekében 1911-ben kirobbantotta az olasz-török háborút.
• A háború gyors olasz győzelemmel zárult és az akciót Anglia is támogatta.
• A győzelem után Olaszország megszerezte Líbia nevű gyarmatát és kezdett eltávolodni a 3-as szövetségből. Európa tűzfészke a Balkán 1877-78-as orosz török háborút követően számos nemzetállam kivívta függetlenségét. Pl.: Szerbia, Bulgária.  A háborút követően Bosznia Hercegovinával kapcsolatban merül fel az első probléma. 1878-as berlini kongresszus után az OMM okkupálhatja Bosznia Hercegovinát, de ez kevés: az OMM annektálni (bekebelezni) akarja Bosznia-Hercegovinát, amit 1908-ban meg is tesz.

*1912. I Balkáni háború

A Balkáni független nemzetállamok összefognak és hadat üzennek Töröko.-nak => a háború Töröko- vereségével zárul, szinte teljesen kiszorul a Balkánról.