Hirdetés
Hirdetés

Az első világháború következményei Magyarországon

6 perc olvasás

Magyarország az első világháborúban

Az első világháború elején Tisza István miniszterelnök ellenezte a hadba lépést, kedvezőtlennek vélte az időpontot, hiszen ekkor:

  • Az uralkodó a magyarok megkérdezése nélkül döntött
  • A közös külügyminiszter is osztrák volt

Azonban 1914 nyarán kitört az első világháború, amit Magyarországon a lakosság nagy lelkesedéssel fogadott, ám az események miatt ez később alábbhagyott. A harctereken a magyar katonákat nagyobb arányban vetették be, mint a szomszédos népek csapatait, ezért az országot óriási emberveszteségek érték.

Hirdetés

Több fronton dúltak a harcok:

  • OMM – Szerbia: állóháború
  • OMM – Oroszország (Gorlice): váltakozó sikerek
  • OMM – Olaszország (Isonzó, Piave, Doberdó-fennsík): állóháború

Az OMM német segítséget kapva kiverte a románokat Erdélyből, majd elfoglalta Bukarestet.

A háború előrehaladtával romlottak a körülmények. A jegyrendszerrel nem lehetett biztosítani a lakosság ellátását, sztrájkhullámok söpörtek végig az országon. 1918 őszére nyilvánvalóvá vált a háborús vereség, ezért a Monarchia 1918. november 3-án Padovában kapitulált.

A háború utáni időszak

A háborút követően egyre erősödtek a nemzetiségek magyarság ellenes, elszakadási törekvései. Nemzeti Tanácsok alakultak, október 1-jén Gyulafehérváron (román), október 24-én pedig Budapesten (magyar). Utóbbit Károlyi Mihály vezette. Programjukban az általános választójog, a földkérdés megoldása és a nemzetiségek jogainak bővítése szerepelt. A pesti tömeg Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését követelte, majd 1918. október 31-én az őszirózsás forradalmat követően ez meg is történt.

Még 666 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!