Hirdetés

Az első világháború következményei Magyarországon

4 perc olvasás
első világháború

Miután az első világháború után az ország politikai helyzete stabilizálódott, és Horthy Miklóst választotta meg a Parlament kormányzónak, kinevezi miniszterelnöknek  Simonyi-Semadam  Sándort. Horthy  szándékosan  egy  jelentéktelen  politikust  nevezett  ki,  hogy  ne  egy  ismert  politikus  nevéhez  kötődjön. 1920.  június  4-én  Trianonban  Magyarország  aláírja  a  békeszerződést.  Aláírói:  Benárd  Ágoston,  Drasche  Lázár  Alfréd.
A  békeszerződés  14  pontból  állt:

Hirdetés


Hirdetés
  • Népszövetség alapokmánya
  • Területi változtatások:
    • Magyarország  területe  282  ezer  km2-ről  93  ezer  km2-re  csökken.
    • Elcsatolt  területek:
      Csehszlovákiához  –Felvidék,  Kárpátalja
      Romániához  –Erdély,  Partium,  Bánát  Keleti  része
      Jugoszláviához  –Horvátország,  Bácska,  Bánát  Nyugati  része,  Baranyai háromszög,  Muraköz
      Ausztriához  –Burgenland  (Őrvidék)
  • Magyarország népessége  18,5  millióról  7,6  millióra  csökken,  3,3  millió  magyar  kerül  határon  túlra.
  • Magyarország elismerte  az  Osztrák-Magyar  Monarchia  felbomlását, jóvátétel fizetésére kötelezték

Az  első  világháború  következményei

Gazdasági:

A  békével elvették  Magyarország  ásványkincseinek,  nyersanyagának  egy  részét,  de  a  feldolgozó  központok  maradtak.  Ezek  nyersanyag  nélkül  néhány  hónap  alatt  tönkrementek.
A  szomszédos  országokkal  való  ellenséges  viszony  megakadályozta  a  mezőgazdaság  együttműködését. Magyarország  energia  függő  lett,  energiahordozókból  sokat  importált
A béke elcsatolta a  hegyvidéki,  dombsági  részeket,  alföldi,  síksági  ország  lett. Jelentősen  az  erdő  és  a  legelő  aránya. Visszaesett az  állattenyésztés,  növénytermesztés  lett  a  jelentős, ismét  agrár  országgá  vált.
Magyarország  folyói  mind  külföldről  ered,  így  kiszolgáltatott  vízgazdálkodási  szempontból,  növelte  az  árvíz  veszélyét. A  határokat  úgy  húzták  meg,  hogy  a  vidéki  városokat  összekötő  vasútvonalak  külföldre  kerültek .
A  közlekedési  hálózat  ismét  Budapest központú  lett.

Katonai :

Magyarország  hadseregét  35ezer  főben  maximalizálták. Megtiltották  az  általános  hadkötelezettséget. Magyarország  nem  rendelkezhetett  modern  fegyvernemekkel . Az  új  vasútvonalak,  közutak  építését  a  határmentén  katonai  okokból  is  tiltották,  hogy  háború  esetén  a  hadsereget  ne  lehessen  könnyen  mozgatni.  A  határ  felé  tartó  dupla  sínpárok  esetén  az  egyiket  felszedték.

Etnikai:

Etnikailag  homogén,  egységes  nemzetállammá  vált,  96%-a  magyar. 2  év  alatt  a  határon túlról  kb.  500ezer  magyar  menekült  a  trianoni  Magyarországra,  az  ellátásuk  megoldhatatlan  problémát  jelentett. Nem  tudtak  munkahelyet,  lakást  biztosítani  és  az  egészségügyi,  oktatási,  szociális  igényeket  kielégíteni.  Többségük  az  1920-as  évek  végéig  vasúti  kocsikban  lakott  „vagonlakók”. A  magyar  kormány  tehetetlen  volt  a  határon  túlra  került  magyarok  érdekeinek  védelmében.   Az  utódállamokban  jelentősen  korlátozták  a  magyarok  jogait.

Hirdetés

Politikai:

A  trianoni  béke  az  egész  társadalom  számára  elfogadhatatlan  volt,  megfogalmazódik  a  revízió  –felülvizsgálat,  a  2  világháború  között  ez  a  fő  iránya  a  külpolitikának.
2  irányzat:

  • Mérsékelt:  Békés,  tárgyalásos  úton  etnikai  határokért  harcoltak.
  • Radikális:  Irredenták  –Jelszavuk:  „Mindent  vissza!”  Teljes  revíziót  akartak,  akár  háború  árán  is.
    Június  4-ét  2010-ben  a  magyar  országgyűlés  a  nemzeti  összefogás  napjává  nyilvánította.

Horthy  Teleki  Pált  nevezte  ki  miniszterelnöknek

További kidolgozott történelem érettségi tételt itt találsz.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!