Az Anjou-kor gazdasága
1301-ben férfiágon kihalt az Árpád-ház. Az Anjou Károly Róbert (1308-1342) került hatalomra.
A tartományurak leverésével megnövelte a királyi birtokállományt. Adományokkal új, személyéhez hű bárói réteget hozott létre. Az így fölemelkedő Szécsiek, Báthoriak, Lackfiak, Kanizsaiak, Bánffiak hűek voltak ahhoz a királyhoz, akinek hatalmas birtokaikat köszönhették. Erre az új nagybirtokos rétegre alapozva hozza létre Károly Róbert az új hadseregét, a banderiális. A bandériumokon kívül még fontos szerepet játszottak a várkatonák, a könnyűlovas kunok, és a zsoldos katonák.
A király a feudális anarchia idején szétzilálódott államháztartást új alapokra helyezte. Mivel a királyi magánbirtokok nagyon megfogyatkoztak, azok jövedelme nem volt elegendő a kincstár számára, ezért más bevételi források után kellett néznie.
Az új bevételi forrás a királyi felségjog alapján szedett jövedelmek, a regálék voltak.
A regálék közt legjelentősebbek
Bányareform
Mivel a földesurak korábban nem részesedhettek a birtokukon lévő ércek jövedelméből, igyekeztek bányáikat eltitkolni. Károly Róbert intézkedése nyomán (1327) a földesúri birtokon feltárt bányák jövedelméből a földbirtokos megkapta a királynak fizetendő bányapénz, az urbura harmadát. Ezáltal az uralkodó érdekeltté tette a földesurakat a lelőhelyek feltárásában.
Pénzverési monopólium
A kibányászott nemesércet kötelező volt beváltani a király által kibocsátott pénzre. A királyi kamarák súlyban annyi aranypénzt adtak, amennyit a nyersanyag nyomott, tehát az ötvözetből származott a haszon.
- Értékálló aranyforintot veretett.
- Kapuadó: Jobbágyportánként (kapunként) szedett adó volt.
- Harmincad vám (a behozott áruk 3,33%-a).
A gazdaság fejlődésének hatására megélénkült a külkereskedelem. Magyarországról főleg nyersanyagot és élelmiszereket, bort, élőállatot, sót vittek ki. Ipari, valamint luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, flandriai és kölni posztót, fegyvereket hoztak be.
Városfejlődés
Az árutermelés és pénzgazdálkodás hatására a jobbágyok egyre több terméket vittek a piacra. Ezekből a vásáros helyekből jöttek létre a mezővárosok.
- a földesúr birtokán volt, tagjai évi egy összegben fizethették az adót
- vásártartás joggal rendelkezett
- önállóan választhatták a bírót, a földesúr beleszólásával
A szabad királyi városok jellemzői
- a királynak adóztak évi egy összegben
- rendelkeztek vásártartási- és árumegállító joggal
- pallosjog joggal
- vámmentességgel
- védőfalat építhettek
- igazságszolgáltatásukat a királyi tárnokmester látta el
Külpolitikája
Igyekezett rokoni kapcsolatot kiépíteni az európai uralkodócsaláddal. A lengyel Ulászló lányát vette feleségül. Biztosította, hogy elsőszülött fia Lajos örökölje a lengyel trónt. András fia nápolyi trónra jutását házassági szerződéssel alapozta meg. Károly Róbertet fia, Nagy Lajos (1342-1382) követte a trónon.
Uralkodását hódító háborúk jellemezték. Költséges hadjáratai miatt növelnie kellett az adóterheket, ezért vezette be a kilencedet-terményadó (termény kilencedik tizede). A jobbágy fizette a földesúrnak. A kilenced egységesítette a jobbágyok terheit és csillapította a földesurak versengését. Egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: jogilag egyenlő lett volna báró és nemes.(nem tudtak ennek érvényt szerezni) III. Kázmér halálával Lajosra szállt a lengyel trón. A két ország között perszonálunió jött létre- a király közös, a két állam minden másban önálló maradt. 1351-ben a király megújította az Aranybullát, módosítva: elvették a szabad örökítés jogát, a birtok csak apáról fiúra szállhatott. A törvényesített ősiség védte a nemesi birtok egységét és megóvta attól, hogy bárók kezére jusson. A fiúágon kihalt nemzettségek birtokai a háramlási jog révén a királyra szállt. Jogilag egységes szabad költözésű jobbágyság alakult ki. Első magyar egyetem alapítása 1367 Pécs. Lajos halála után fiúörökös híján, lánya Mária és férje Luxemburgi Zsigmondra szállt a trón.
