Hirdetés

Az Anjou-ház hatalomra jutása

9 perc olvasás
Az Anjou-ház hatalomra jutása

Törvényhozó

Az eredménytelen itáliai hadjáratok és a behurcolt pestis nyomán feszült belpolitikai helyzet alakult ki. Lajos 1351-ben országgyűlést hívott össze. A törvények az Aranybulla megújításával a nemesség szabadságjogait biztosították (adómentesség, törvényes ítélet nélkül nem fogható el, háza sérthetetlen, csak a haza védelmében köteles hadba lépni). Az ősiség törvénye értelmében a birtok nemzetségen belül apáról fiúra szállt, az elidegeníteni nem lehetett. Ez a rendelkezés egyrészt védte a nemesi birtokokat a nagybirtokkal szemben, másrészt a háramlási jog révén a fiúágon kihalt nemzetségek földjei a királyra szálltak. Ezáltal a király a magas halálozási arányoknak köszönhetően megújuló birtokrendszerhez jutott, amellyel újabb bárói réteget tudott felemelni. A jobbágyi terheket egységesen szabályozta (kilenced), ami meggátolta a jobbágyok vándorlását a kedvezményeket ígérő földesurakhoz.

Hirdetés


Hirdetés

Társadalom

A 40-50 ezer főt számláló magyar nemesség korántsem volt egységes. Vezető csoportját a 35-40 családból álló bárók képezték, akik vezető tisztségeket töltöttek be. A nemesség és a jobbágyság kialakulása a 14. századra befejeződött. A nemesség nagy része közép- vagy kisbirtokos volt. A jobbágyok apró falvakban éltek, gazdálkodásuk és szolgáltatásuk alapja a telek volt, mely belső (ház, kert) és külső (szántó, rét, erdőrész) telekből állt. A szántót minden évben máshol jelölték ki (nyomáskényszer). A földesúri birtokon alakultak ki a mezővárosok, melyek lakói a földesúri terheket egy összegben fizethették ki, és saját bírót választhattak. A lakosság továbbra is döntő mértékben mezőgazdasággal foglalkozott de már éltek itt kézművesek, s jelentős volt a kereskedelmi forgalom. Emelkedett a városok száma, Buda árumegállító jogot kapott. A szabad királyi városok csak a király alá tartoztak, hasonló kiváltságokat élveztek, mint a nyugat-európai társaik. A városok létszáma elmaradt a nyugati városokétól, megjelentek a céhek.

Az utódlás gondjai

Károlynak több gyermeke is született, azonban a 70-es évekre meghaltak és Lajosnak csak lányai voltak. Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz, Hedviget egy Habsburg-herceghez adta feleségül.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!