A nagy földrajzi felfedezések és következményeik

A nagy földrajzi felfedezések számos hatással és következménnyel rendelkeztek. A XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémből vert pénzérméket. Nőtt a keletről érkező árucikkek fogyasztása, Kelet kiszivattyúzta Európából a nemesfémet. A levantei kereskedelem török fennhatóság alatt van, egyre több adót szednek. A nagy európai nemesfémlelőhelyek e korban apadnak ki. Ebből következik, hogy Európának a levantei kereskedelem elkerülésével kell a keleti árukhoz hozzájutnia. Ez csak tengeri úton lehetséges.

Fejlődött a tudományos élet, bővültek a földrajzi ismeretek is. Ptolemaiosz görög tudós elmélete szerint a Föld gömb alakú. Toscanelli térképe – 1470. (Indiát Európától Nyugatra, az Atlanti-óceán túlsó partján ábrázolta)

Technikai újítások:

• Az olasz hajózás tapasztalataira támaszkodva kialakították a világ akkor legtökéletesebb hajótípusát a caravellát(több árbocos hajó, jól kormányozható, magas oldalfalú).
• Az araboktól átvett iránytűlehetővé tette a tengeren való tájékozódást.

Földrajzi felfedezések:

Az első felfedező utakat portugál hajósok tették meg, arany és fűszer megszerzésének reményében. Bartolomeo Diaz elérte Afrika legdélibb pontját, a Jóreménység-fokot (1487), majd Vasco da Gama 1498-ban Afrikát körülhajózva elérte India nyugati partjait, szigeteit, majd Kína térségét is. Hatalmas birodalmakat fedeztek fel, ám kevesen voltak és a birodalmak fejlettek voltak, nem tudták gyarmatosítani azokat. Gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki. A távol-keleti áruk kereskedelmi jogát elragadták az araboktól és a törököktől.

További kidolgozott történelem érettségit itt találsz.