A náci és bolsevik ideológia összehasonlítása

A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus egy totalitárius világnézet és mozgalom. Képviselői Németországban 1933. január 30-án Adolf Hitler vezetésével az NSDAP megszerezte a politikai hatalmat és egypárti diktatúrát alakítottak ki, amit az 1938. márciusától bekövetkezett Anschluss után Ausztriára is kiterjesztettek. Tagjai faji és etnikai alapon megkülönböztető társadalmat teremtett. A párt választás útján jutott hatalomra, Hitlert Hindenburg nevezte ki kancellárrá. A párt színe volt a vöröskereszt, szimbólumként a horogkeresztet használták. Hitler nagy építkezéseket hajtott végre Berlinben, létrehozta az ifjúsági szervezeteket, a Jungvolkot és a Hitlerjugendet. Irányítása alatt tartotta a karhatalmi szervezetet, az SS-t és a Titkos Államrendőrséget is a Gestapót.

A náci ideológia fontos elemei

• szocialisztikus gondolatok: államosítás, munkakörülmények javítása
• élettér-elmélet („Lebensraumpolitik”, „Lebensraum im Osten”: több lakóterület teremtése a németek számára a kelet felé történő terjeszkedés által)
• marxizmus-, kommunizmus-, bolsevizmusellenesség
• a zsidóság és szlávság elleni fajgyűlölet/fajelmélet/ a német/germán/árja felsőbbrendűségből (Übermensch, Untermensch) kiindulva
• Führerprinzip: a vezetőben való feltétlen hit, személykultusz minden téren, manipuláció, vezérkultusz
• a demokrácia korlátozása, ennek következményeként a nem együttműködő politikai pártok, szakszervezetek, és sajtótermékek megszűntetése
• szociáldarwinizmus (az emberi társadalomban is a „legalkalmasabb” csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni)
• eugenika (a szociáldarwinizmusban megfogalmazott fajfejlődés „elősegítése”, az akadályozó tényezők „kiiktatása”)
• homofóbia (homoszexuális beállítottságú emberek iránti erőteljes ellenszenv)
• a vallásszabadság korlátozása
• nem teljesítés politikája: a fegyverkezés megkezdése, a megszállt területek kiürítése és a hadisarc fizetésének abbahagyása (ezzel a versailles-i békeszerződésben foglaltaknak mond ellent)
• Európa németjeinek egyesítése Nagy-Németország létrehozásának érdekében; Ausztria bekebelezése (Anschluss), Csehország és Lengyelország németek lakta területeinek elfoglalása, valamint Európa (beleértve a Baltikumot) németjeinek hazatelepítése. Úgy vélte, szövetséget köthet Angliával, mert az angolok a franciáktól jobban félnek, mint amennyire ragaszkodnak a status quo- hoz
• terjeszkedés keletre, a Szovjetunió elfoglalásával a Birodalom kiterjesztése az Urálig. Hitler szerint a Szovjetunió hatalmas területét arra nem alkalmas népek lakják, ugyanis hagyták, hogy a zsidók/kommunisták kezükbe vegyék a hatalmat
• ezután fordulna az eddig tétlen Franciaország felé, és vagy megsemmisítené a nemzetet, vagy a gyengébb partner szerepébe kényszerítené
• a létrejött 400 milliós Német Birodalom (egy pángermán Európa) szembeszállhatna az Egyesült Államokkal

Hitler egyeduralma 1945. május 8-án ért véget.

A bolsevik (kommunista) ideológia

Oroszországban a bolsevikok 1917. november 7-én jutnak hatalomra. A hatalmat Lenin ragadja meg, majd halála után Sztálin lesz a diktatúra vezére, osztályalapon, és a kommunista párthoz való viszony alapon különbözteti meg az embereket. Katonai puccsal jut hatalomra. Felszámolják a többpártrendszert és kiiktatják a politikai ellenfeleket. Jelképük a vörös ötágú csillag és a sarló kalapácssal. Sztálin idejében nagy építkezések zajlanak Moszkvában és Péterváron. Sztálin a fiatalokat is bekebelezi, létrehozza a fiatalok szervezetét. Sztálin irányítja az erőszakszervezetet is az NKVD-t.

Az ideológia fontos elemei:

• diktatúrát álcázó demokratikus állam létrehozása
• a hatalom egy kézben összpontosult, a hatalmi ágak megszüntetése
• Bolsevik hatalom államosította az ipart és a kereskedelmet
• internacionalizmus – a proletárforradalom bármikor világszinten kitörhet!
• az állam / kommunista párt beavatkozó szerepe minden szinten: gazdasági, politikai szinten egyaránt; (sőt: a magánéletben is)
• tervgazdaság
• vezérkultusz
• Hadikommunizmus: piac kizárásán alapuló rendszer
• Lenin: gazdasági irányváltás – NEP
• Erőszakos iparosítás, kollektivizálás
• Parasztokat kolhozokba (termelőszövetkezet) és szovhozokba (állami gazdaság) kényszerítették
• Állami irányítás
• Szovjet ipar alkalmassá vált egy tömeghadsereg kialakítására
• Lenin halála után (1924) Sztálin szerezte meg a párt vezetését
• A rendszer megfélemlítette a társadalmat
• A rendszert vélt és valós ellenfelei üldözik, bárki lehet a nép ellensége
• a munkásosztály és a parasztság pozitív megkülönböztetése a régi „uralkodóosztályhoz” képest (de ez csak elméletben!) – a gyakorlatban a rendszer ugyanúgy semmibe vette őket
• a párttagok előjogokat élveznek (gazdasági, szociális és politikai szinten egyaránt!)
• Tömeges tisztogatások
• GULAG táborok
• Az 1930-as évek végére a pártot is elérik a tisztogatások-koncepciós perek „az ellenség befurakodott a párt soraiba”
• A párt, a gazdaság, a hadsereg és az államapparátus minden szintjén tisztogatások
• Sztálin személyi kultusza
• A vezér képe, szobrai elárasztották az országot
• Paraszt nem érdekelt a termelésben, éhínség;  (Ukrajna: kannibalizmus elterjedése)

A bolsevizmus 1991-ben a rendszerváltást követően szűnt meg.