A kettévált Európa fejlődése

Jelentősen módosul a társadalmi szerkezet : magas fokú iskolával rendelkezők száma megnő. Az előbbi osztály polarizálódik, a középosztály rétege kitágul. Két pólusú fejlődés megy végbe. Marginalizólódási folyamat.

A munkanélküliség vele járó és hosszútávon együtt él vele, egyre többen kerülnek a perifériára. Megváltozik az állam viszonya a világhoz. A koncentrálható pénzek is csökkennek, a transznacionális vállalat ügyeibe se tud bele szólni, a munkaerő alkalmazásába sem. Az állam egy csomó szolgáltatásról kénytelen lemondani.

Térbeli folyamatokra is kihatással van. A gazdaság a térbeli dekoncentráció felé halad. A gyártás kihelyeződik, kettős vonatkozás. A hagyományos ipari termelés periféria — gyorsan iparosodó országok.

Másik térbeli hatás: a termelés bárhol megjelenhet, vagyis az a korábbi népesség koncentrálással szemben ellentétes. Mára pedig az ellenurbanizáció vált jellemzővé.

A falusi népesség gyorsabban nő, mint a városi. A gazdaság strukturális változása a gazdasági és társadalmi térbeli folyamatokat összességében összefoglalja.

A termelő eszközök nemzetközivé válása. Nemzetközi integráció felé mutat. Ezen nemzetközi integrációk közül a legsikeresebb az EU.

Az EU-nak a szerződés megkötése óta szokás nevezni a közösséget. Ennek a létrejötte gazdasági kérdés és politikai alku kérdése volt és ma is az. Adam Smith az EU megteremtésének a híve volt.

Újból Churchill vetette fel 1946-ban a Fultoni-beszédben és a Zürichi-beszédben. — Ez még csak a gondolat felvétele.

Az első lépés két úton történt :

– 1948 Hágai-kongresszus. 800 európai szellemű közember, tudós, polgár gyűlt össze. Az Európa Tanács létrejöttét hozta létre.

– A század közepe táján Luxemburg és Belgium vámunióra lépése. Londonban született meg az egyesülés terve.

Benelux államok létrejötte.

Több egyezmény.

1951-es Európai Szén és Acél Közösség létrehozása, amely a Francia, Német megbékélés jegyében született meg.

1957-ben létrehozták az Európai Atomközösséget és Európai Gazdasági Közösséget.

I. szerződés a szénre és az acélra vonatkozik, minden részére.

II. szerződés az atomra, de mindenre

III. átfogó szerződés, amely nem érinti az előbbi kettőt, csak arra érvényes amit az előző kettő nem szabályozott.

Európai Uniós szerződés létrejötte. Távlatban megvalósítandó Európát vázolták fel. Ennek lényege léte, három alappilléren nyugszik.

1. Európai Közösségek : 3 szervezet. Magába foglalja az előző három szervezet működési apparátusát. 1967-ben egyesítették őket.

2. Közös Külkereskedelmi és Biztonsági politika

3. Bel és egészségügyi együttműködés

A három pillér közül a legerőletesebb az első. Ez a legfejlettebb. A harmadik szerződésnél a legnehezebb az egyeztetés és a koordináció.

70-es évek időszaka az EU virágkora. Gyors eredmények születtek. pl. GDP. 61-73 évi átlagban 4,8% volt.

Ha EU 4,5% mai egész 15 ország. 74-75 gazdasági válság a növekedés visszaesett 2%-kal. 93-ban mínusz.

II. v. h.-ban Európa meggyengült. Az USA megnövekedett gazdasági hatalommal rendelkezett. Ezt másképpen ellensúlyozni, csak összefogással lehetett. Másik oldalon Szovjetunió – katonai hatalom megnövekedése.

A háborús fenyegetettség létrehozta a NATO-t . Ennek gazdasági hátterét létre kellett hozni. Ezért az USA is támogatta.

EFTA létrejötte EU-val később. 73-ban felvették őket.

Technikai forradalom : Kisország tőkeereje nem bírta, sem a piaca nem bírta, ezért is jó volt a közösség. A kutatások költségei is megnövekedtek. A kutatási fejlesztéseket nem tudták, olyan mértékben fejleszteni. Közös kutatási bázisokat hoztak létre. Energetikai Közlekedési Távközlési Informatikai rendszerrel való összekapcsolása, mint gazdasági tényező az integráció irányába hatott.