Hirdetés

A felvilágosodás eszmerendszere

7 perc olvasás
A felvilágosodás eszmerendszere
  • Európában kezdődő és 18. századra uralkodóvá váló eszmeáramlat
  • polgári társadalmat megteremteni akaró
  • az értelmet, logikus gondolkodást, tapasztalati megismerést
  • a hagyományos intézmények, szokások, erkölcsök és egyházi hatalom kritikai megkérdőjelezését
  • új alapelvek
    • minden változik, fejlődik.
    • toleranciát, türelmet hirdetve elutasították a vallási fanatizmust
    • a szabadságot eszményítve elvetették a zsarnokságot
  • enciklopédiák
  • Isten megteremtette a világot, de működésébe nem avatkozik be
    • deizmus tana.
    • egyházat azonban sokan félrevezetőnek tartották, és támadták

Az előfutárok

  • Nikolausz Kopernikusz
    • Lengyelországban született, Itáliában tevékenykedett
    • 1543 – Nürnberg: főműve
      • világegyetem középpontja nem a Föld, hanem a Nap (heliocentrikus világkép)
      • egyház eretneknek nyilvánította
    • Johannes Kepler német csillagász bizonyítja igazságát
    • Giordano Bruno
      • kijelentette: a világegyetem végtelen
      • csillagok távoli Napok, körülöttük ugyanígy bolygók keringhetnek, s azokon a földihez hasonló élet lehetséges.
      • Egyház: máglyahalálra ítélte
    • Galileo Galilei
      • szabadesés és a bolygómozgás elmélete
      • élete végéig háziőrizetre ítélték
    • René Descartes
      • analitikus geometria és a racionalizmus megalapítója
      • összes addigi igaznak elfogadott ismeret lerombolását, majd racionális érvelések útján való újjáépítését tűzte ki fő feladatának
      • „Cogito ergo sum – gondolkodom, tehát vagyok”
    • Baruch Spinoza
      • A portugál származású, de Amszterdamban felnövekvő
      • Etika című művében az ész hatalmáról és az ember szellemi szabadságáról értekezett

Az angol felvilágosodás kezdetei

  • angol polgári forradalom: újító és átalakulást követelő politikai légkör
  • Francis Bacon
    • tudományok rendszerezésének elméletével
    • megalkotta az empirizmust.
      • A Descartes által hirdetett racionalizmus mellé, egy másik ideológiai áramlatot teremtett.
      • az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert
    • Thomas Hobbes
      • Főművében (Leviatán) már arról írt, hogy az állam olyan mesterséges személy, amelyre minden egyén átruházza jogait, amennyiben az a védelmüket szavatolja (Grotius alapján)
        • Társadalmi szerződés a kezdeti anarchia ellen (mindenki mindenki ellen)
      • Abszolút állam a legjobb
    • John Locke
      • az alkotmányos monarchia rendszerét tartotta követendőnek
      • kijelentette: minden ember veleszületett jogokkal rendelkezik, melyek egy részéről lemond a társadalom működőképessége érdekében (szintén Grotius)
      • hatalmi ágak – törvényhozás, végrehajtó hatalom, és a föderatív hatalom – szétválasztásáról írt
    • Isaac Newton
      • megalkotta a tömegvonzás törvényeit
      • megalkotta a mechanika tudományának alapjait.
      • A Newton-törvények
        • térről az időről, a tömegről, a mozgásról és az általános tömegvonzásról
      • Machiavelli
        • Fejedelmi hatalom mindenhatósága
        • Hideg számítás, érdekek mérlegelése a helyes kormányzás
      • Morus Tamás
        • Műveiben utópiákról ír
      • Hugo Grotius
        • Holland
        • Közösség tagjai lemondanak jogaik egy részéről az együttélés kedvéért

A francia felvilágosodás

  • Montesquieu, Voltaire, Rousseau és az Enciklopédia megalkotásában fontos szerepet játszó Diderot és d’Alambert
  • hozzájárultak a nagy francia forradalom kirobbanásához
  • a szabadság az ember természettől kapott joga
  • a mintának tekintett angol alkotmányos királyság rendszeréből indultak ki.
  • Montesquieu
    • a hatalmat a nép választott képviselők útján ellenőrizze.
    • elfogadta, hogy a képviselőket csak azok válasszák, akik egy meghatározott vagyonnal rendelkeznek (cenzusos rendszer)
    • A zsarnokság elkerülésének alapvető feltétele a hatalmi ágak megosztása
    • társadalom működése alapvetően a földrajzi környezettől függ (földrajzi determinizmus)
    • Fő műve „A törvények szelleméről”
      • tiltólistára került.
      • három osztályba sorolta a francia társadalmat: a királyi udvar, az arisztokrácia és a köznép
      • Kétféle hatalomtípus: szuverén és hivatali
        • hivatali hatalom: törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás.
      • a papságot teljesen kihagyta az állam működéséből és a feudális rend utolsó nyomait is eltörölte
      • 3 államforma: királyság, köztársaság, despotizmus
        • a királyság a legjobb államforma
      • Voltaire
        • A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta.
        • Elsősorban az egyházat támadta.
          • „Tiporjátok el a gyalázatost!”
        • Isten létét nem tagadta, s a nép erkölcsei szempontjából kívánatosnak is tartotta
          • „Ha Isten nem volna, ki kéne találni”
        • színdarabok írásába kezdett
          • 1733 – Filozófiai levelek
            • vallási és politikai szabadságért kiált
            • úgy értelmezték, mint a francia politikai rendszer kritikáját és támadást az egyház ellen
            • Lotaringia hercegségbe menekült
          • Candide, fő műve
            • egyszerre tézis- és kalandregény
          • Jean-Jacques Rousseau
            • közvetlen demokrácia
            • elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom (népszuverenitás) érvényesülését
            • Rousseau a magántulajdonra vezette vissza az emberi társadalom bajainak jelentős részét. Az őskort, „a vademberek” életét az emberiség boldog korszakának tartotta, mivel felfogása szerint e korban sem vagyoni, sem társadalmi különbségek nem léteztek.
            • forradalom idején eszméinek első megvalósítási kísérlete diktatúrához vezetett (jakobinusok uralma)
          • Az Encyclopédia
            • átfogó művészeti és tudományos munka
            • Voltaire, Rousseau, és Montesquieu, d’Alambert, Diderot

A felvilágosodás közgazdasági elméletei

  • A merkantilizmust fiziokrata tanok váltották fel
    • Quesnay és Turgot a felvilágosodás eszméit a gazdaságra is alkalmazták.
    • a gazdaság akkor működik jól, ha szabad, és fejlődésében senki nem korlátozza.
      • termelők közötti szabad verseny.
    • csak a mezőgazdaság teremt új értékeket, így a mezőgazdaságot állították a gazdaság középpontjába
  • Adam Smith
    • a közgazdaságtudomány atyja
    • már az ipar és a kereskedelem jelentőségét is felismerte
    • az egyéni érdektől ösztönzött munkát tartotta a gazdasági fejlődés motorjának

Felvilágosult abszolutizmus

  • spanyol örökösödési háborút Franciaország veszíti el
  • pénzügyi válság
  • reformokkal próbálkoznak
  • kísérlet a gazdaság fellendítésére
  • Pénzügyi ellenőr: Turgot
    • Fiziokrata
    • Lazít a belső kereskedelmi korlátokon
    • Parasztság állami terheinek csökkentése
    • Vámot a nemességtől is szedett
    • Nemesség nyomására hamarosan megbukik, helyzet nem javul sokáig
  • Centrum-periféria
    • Periférián uralkodók védeni akarták a hatalmukat
    • >> gazdasági és társadalmi reformok
    • Úgy lenne gazdasági és társadalmi modernizáció, hogy közben a politikai viszonyok nem változnak
    • Egyszerre jelen a felvilágosodás eszméi és az abszolutizmus módszerei

További kidolgozott történelem érettségi tételeket itt találsz.

Hirdetés

NŐKÉNT AZ INFORMATIKÁBAN: EJTSÜK A SZTEREOTÍPIÁKAT (x)
Az informatika nemcsak kódolás, hanem folyamatos tervezés és tesztelés. Az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, ugyanakkor mindig tartogat kihívásokat.
tovább a cikkhez


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!