A felvilágosodás eszmerendszere

• Európában kezdődő és 18. századra uralkodóvá váló eszmeáramlat
• polgári társadalmat megteremteni akaró
• az értelmet, logikus gondolkodást, tapasztalati megismerést
• a hagyományos intézmények, szokások, erkölcsök és egyházi hatalom kritikai megkérdőjelezését
• új alapelvek
  • minden változik, fejlődik.
  • toleranciát, türelmet hirdetve elutasították a vallási fanatizmust
  • a szabadságot eszményítve elvetették a zsarnokságot
• enciklopédiák
• Isten megteremtette a világot, de működésébe nem avatkozik be
  • deizmus tana.
  • egyházat azonban sokan félrevezetőnek tartották, és támadták

Az előfutárok

• Nikolausz Kopernikusz
  • Lengyelországban született, Itáliában tevékenykedett
  • 1543 – Nürnberg: főműve
    • világegyetem középpontja nem a Föld, hanem a Nap (heliocentrikus világkép)
    • egyház eretneknek nyilvánította
  • Johannes Kepler német csillagász bizonyítja igazságát
  • Giordano Bruno
    • kijelentette: a világegyetem végtelen
    • csillagok távoli Napok, körülöttük ugyanígy bolygók keringhetnek, s azokon a földihez hasonló élet lehetséges.
    • Egyház: máglyahalálra ítélte
  • Galileo Galilei
    • szabadesés és a bolygómozgás elmélete
    • élete végéig háziőrizetre ítélték
  • René Descartes
    • analitikus geometria és a racionalizmus megalapítója
    • összes addigi igaznak elfogadott ismeret lerombolását, majd racionális érvelések útján való újjáépítését tűzte ki fő feladatának
    • „Cogito ergo sum – gondolkodom, tehát vagyok”
  • Baruch Spinoza
    • A portugál származású, de Amszterdamban felnövekvő
    • Etika című művében az ész hatalmáról és az ember szellemi szabadságáról értekezett

Az angol felvilágosodás kezdetei

• angol polgári forradalom: újító és átalakulást követelő politikai légkör
• Francis Bacon
  • tudományok rendszerezésének elméletével
  • megalkotta az empirizmust.
    • A Descartes által hirdetett racionalizmus mellé, egy másik ideológiai áramlatot teremtett.
    • az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert
  • Thomas Hobbes
    • Főművében (Leviatán) már arról írt, hogy az állam olyan mesterséges személy, amelyre minden egyén átruházza jogait, amennyiben az a védelmüket szavatolja (Grotius alapján)
      • Társadalmi szerződés a kezdeti anarchia ellen (mindenki mindenki ellen)
    • Abszolút állam a legjobb
  • John Locke
    • az alkotmányos monarchia rendszerét tartotta követendőnek
    • kijelentette: minden ember veleszületett jogokkal rendelkezik, melyek egy részéről lemond a társadalom működőképessége érdekében (szintén Grotius)
    • hatalmi ágak – törvényhozás, végrehajtó hatalom, és a föderatív hatalom – szétválasztásáról írt
  • Isaac Newton
    • megalkotta a tömegvonzás törvényeit
    • megalkotta a mechanika tudományának alapjait.
    • A Newton-törvények
      • térről az időről, a tömegről, a mozgásról és az általános tömegvonzásról
    • Machiavelli
      • Fejedelmi hatalom mindenhatósága
      • Hideg számítás, érdekek mérlegelése a helyes kormányzás
    • Morus Tamás
      • Műveiben utópiákról ír
    • Hugo Grotius
      • Holland
      • Közösség tagjai lemondanak jogaik egy részéről az együttélés kedvéért

A francia felvilágosodás

• Montesquieu, Voltaire, Rousseau és az Enciklopédia megalkotásában fontos szerepet játszó Diderot és d’Alambert
• hozzájárultak a nagy francia forradalom kirobbanásához
• a szabadság az ember természettől kapott joga
• a mintának tekintett angol alkotmányos királyság rendszeréből indultak ki.
• Montesquieu
  • a hatalmat a nép választott képviselők útján ellenőrizze.
  • elfogadta, hogy a képviselőket csak azok válasszák, akik egy meghatározott vagyonnal rendelkeznek (cenzusos rendszer)
  • A zsarnokság elkerülésének alapvető feltétele a hatalmi ágak megosztása
  • társadalom működése alapvetően a földrajzi környezettől függ (földrajzi determinizmus)
  • Fő műve „A törvények szelleméről”
    • tiltólistára került.
    • három osztályba sorolta a francia társadalmat: a királyi udvar, az arisztokrácia és a köznép
    • Kétféle hatalomtípus: szuverén és hivatali
      • hivatali hatalom: törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás.
    • a papságot teljesen kihagyta az állam működéséből és a feudális rend utolsó nyomait is eltörölte
    • 3 államforma: királyság, köztársaság, despotizmus
      • a királyság a legjobb államforma
    • Voltaire
      • A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta.
      • Elsősorban az egyházat támadta.
        • „Tiporjátok el a gyalázatost!”
      • Isten létét nem tagadta, s a nép erkölcsei szempontjából kívánatosnak is tartotta
        • „Ha Isten nem volna, ki kéne találni”
      • színdarabok írásába kezdett
        • 1733 – Filozófiai levelek
          • vallási és politikai szabadságért kiált
          • úgy értelmezték, mint a francia politikai rendszer kritikáját és támadást az egyház ellen
          • Lotaringia hercegségbe menekült
        • Candide, fő műve
          • egyszerre tézis- és kalandregény
        • Jean-Jacques Rousseau
          • közvetlen demokrácia
          • elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom (népszuverenitás) érvényesülését
          • Rousseau a magántulajdonra vezette vissza az emberi társadalom bajainak jelentős részét. Az őskort, „a vademberek” életét az emberiség boldog korszakának tartotta, mivel felfogása szerint e korban sem vagyoni, sem társadalmi különbségek nem léteztek.
          • forradalom idején eszméinek első megvalósítási kísérlete diktatúrához vezetett (jakobinusok uralma)
        • Az Encyclopédia
          • átfogó művészeti és tudományos munka
          • Voltaire, Rousseau, és Montesquieu, d’Alambert, Diderot

A felvilágosodás közgazdasági elméletei

• A merkantilizmust fiziokrata tanok váltották fel
  • Quesnay és Turgot a felvilágosodás eszméit a gazdaságra is alkalmazták.
  • a gazdaság akkor működik jól, ha szabad, és fejlődésében senki nem korlátozza.
    • termelők közötti szabad verseny.
  • csak a mezőgazdaság teremt új értékeket, így a mezőgazdaságot állították a gazdaság középpontjába
• Adam Smith
  • a közgazdaságtudomány atyja
  • már az ipar és a kereskedelem jelentőségét is felismerte
  • az egyéni érdektől ösztönzött munkát tartotta a gazdasági fejlődés motorjának

Felvilágosult abszolutizmus

• spanyol örökösödési háborút Franciaország veszíti el
• pénzügyi válság
• reformokkal próbálkoznak
• kísérlet a gazdaság fellendítésére
• Pénzügyi ellenőr: Turgot
  • Fiziokrata
  • Lazít a belső kereskedelmi korlátokon
  • Parasztság állami terheinek csökkentése
  • Vámot a nemességtől is szedett
  • Nemesség nyomására hamarosan megbukik, helyzet nem javul sokáig
• Centrum-periféria
  • Periférián uralkodók védeni akarták a hatalmukat
  • >> gazdasági és társadalmi reformok
  • Úgy lenne gazdasági és társadalmi modernizáció, hogy közben a politikai viszonyok nem változnak
  • Egyszerre jelen a felvilágosodás eszméi és az abszolutizmus módszerei

További kidolgozott történelem érettségi tételeket itt találsz.