Néhány jellemző tömegkommunikációs szövegfajta műfaji sajátosságai

1. A tömegkommunikáció:

– a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével.

– háttere: ipari forradalom, fogyasztói társadalom létrejötte, igény a tájékozódásra, szórakozásra.

 

2. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai:

2.1. Nyomtatott sajtó

– legrégebbi médiaműfaj

– (médiaműfaj – tömegközlési és tájékoztatási eszköz)

– több csoportosítási szempont: megjelenés rendszeressége szerint, terjesztés helye szerint,  tartalmuk szerint, célzott közönség szerint, nyelvük szerint, műfaj szerint:

 

2.1.1. Tájékoztató (információs) sajtóműfajok:

– hír, információ, közlemény, tudósítás, riport, interjú

 

2.2.2. Véleményközlő (publicisztikai) sajtóműfajok:

– cikk, kommentár, glossza, jegyzet, nyílt levél, olvasói levél, kritika

 

2.2  Rádiós műfajok:

– lehet írott anyagot előadó, megszólaltató műfajok (hír, jegyzet, glossza, levél), illetve olyan hangos anyagok, amelyek közvetlenül a rádió részére készültek. Fontos az érthető, tiszta beszéd; világos, pontos és tömör megfogalmazás.

 

2.3  A televíziós műfajok:

– 1950-es évektől létezik, a legkiterjedtebb műfaj. A ma legelterjed- tebb médium a tv, amely különböző, fejlett jelrendszereket képes kombinálni (ezek: a kép, a hang, és az emberi beszéd).

 

2.4  Az internet:

– a legösszetettebb műfaj, a fentiek mindegyike megtalálható rajta. Jellemzője: gyors információterjedés

 

3. A tömegkommunikációs szövegfajták műfaji sajátosságai:

3.1 Hír

– újságírás egyik alapműfaja

– legyen: friss, közérdekű, fontos

– ha a négy alapvető kérdésre válaszol (kivel/mivel, hol, mikor, mi történt/mi fog történni) akkor kishírről beszélünk

– ha a négy alapvető kérdésen kívül válaszol a ’miért, hogyan’ kérdésekre is, akkor kifejlett  hírről beszélünk

– kartácshír: dolgok közepébe vágó („in medias res”) hír

– paródiahír: távolról, valamilyen részlet felől közelítő hír

– mindkettő lehet címes és cím nélküli hír

 

3.2 Információ

– a hír alapja

– hírláncok összessége, tehát több, kisebb hírre bontható

– az újságban megjelenő információ mindig címes

 

3.3 Közlemény

– valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információját tartalmazó  üzenet

– a sajtó általában szó szerint adja közre

 

3.4 Tudósítás

– felel a ki/mi, hol, mikor, mit, miért, hogyan kérésekre

– pontos, tárgyilagos, tényszerű

– hír és tudósítás közötti különbség: a tudósítást készítő mindig a saját maga által látott, hallott, tapasztalt, átélt eseményről ad tájékoztatást

– készülhet különleges eseményről (pl.: kiállítás megnyitásáról, balesetről, természeti katasztrófáról stb.) vagy mindennapi eseményről

 

3.5 Riport

– fontos a riport írójának a személyes jelenléte

– a riportban az író elbeszélő, cselekvő résztvevő

– valóságban megtörtént eseményről tudósít úgy, hogy a résztvevőket is megszólaltatja

– cselekménye van! -párbeszédektől, képszerű kifejezésektől, irodalmi fogások alkalmazásától lesz hiteles

– helyzetrajz, jellemfestés, képzelőerő, személyes hang

– három szerkezeti egység: bevezetés (érdeklődés felkeltése), tárgyalás (közvetítés, okmányozás, párbeszéd), befejezés (lezárás: zárt befejezés, nyitott befejezés: további kérdések  végiggondolására késztet)

– sokféle témája lehet, pl.: egy esemény, egy táj, egy ember, egy szakma stb.

 

3.6 Interjú

– újságíró kérdéseivel párbeszédes formájú

– közönség számára érdekes információk

– közérdekű téma

– interjúban az újságíró nem cselekvő, mint a riportban, hanem közvetítő, „faggató” szerepet tölt be

 

3.7 Cikk

– minden olyan írás, amely az újságokban megjelenik

De: sajtóműfajokban:

– összefonódik a korrekt, tényszerű közlés a cikkíró elemzésével, véleményével

– tény- és véleményközlő részek egymásra épülnek, kiegészítik egymást

– gyakran tartozik hozzá illusztráció (fénykép, táblázat, grafika stb.)

 

3.8 Kommentár (hírmagyarázat)

– hírek, információk megértését segíti háttérmagyarázattal (pl.: hírben szereplő kevésbé ismert,  vagy régen történt eseményt magyarázza el)

– megjelenhet: hírbe foglalva; külön, hírmagyarázatként

 

3.9 Glossza

– rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló írás

– kigúnyolható valós jelenségből indul ki;