Hirdetés

A határon túli magyarnyelvűség

3 perc olvasás
A határon túli magyarnyelvűség

1. A határon túli magyarnyelvűség

A világon kb. 14-15 millió magyar anyanyelvű ember él, ebből a határokon túl mintegy 4-5 millió összefüggő nyelvterületeken és kisebb nyelvszigeteken (szórványban):

Hirdetés

Ausztria – Várvidék (Burgenland),

Szlovákia – Felvidék,

Ukrajna – Kárpátalja,

Románia – Erdély,

Szerbia és Montenegró – Délvidék. (Ezek a trianoni szerződés által elszakított területek.)

Élnek még magyar anyanyelvűek az USA-ban, Kanadában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában, Németországban, Franciaországban, Svédországban, Nagy-Britanniában.

 

2. Kisebbség:

az a népcsoport, amelyik nem anyanyelvi területen él. Van

A) nemzetiségi,

B) nyelvi és

C) vallási kisebbség.

Kisebbségek célja:

– a többséggel egyenlőségben, (lehetőség szerint) békében élni, saját vallásukat, nemzeti kultúrájukat, hagyományaikat megtartani szabadon gyakorolni. Ezt a kisebbségi jogok biztosítják. (Vannak egyéni és közösségi, kollektív  jogok.)

Hirdetés

D) Történelmi kisebbség:

– a trianoni szerződéssel elszakított magyarok. Évszázadok óta ősi lakóhelyükön élnek.

Bevándorló (inkább kivándorló) magyarok:

– gazdasági, politikai okokból hagyták el az országot (1900-as évek eleje, 2. világháború vége, 1956-os forradalom után). Legrégebbi: a csángók a 13. század végén vándoroltak ki Közép-Erdélyből.

Szórványmagyarság:

– a nem anyanyelvű állam hatósága alatt egy tömbben élő magyarok közössége.

 

3. Egy ember általában nem csak egyetlen nyelvet/nyelvváltozatot beszél.

kettősnyelvűség:

– egy nyelvnek két különböző változatát beszéljük, pl. a nyelvjárást és a köznyelvet.

kétnyelvűség:

– két különböző nyelvet beszélünk.

egyéni kétnyelvűség:

– olyan gyerek, akinek anyja-apja más-más anyanyelvű

Hirdetés

közösségi kétnyelvűség:

– kisebbségben élő csoportok (Határainkon túli magyarok.) Az egyik nyelvet a családban, barátok, ismerősök közt, személyes kapcsolatokban használják, a másikat hivatalos fórumokon, iskolákban, közéletben. Ha a két nyelv tudásának szintje nem egyforma  az egyik nyelv hatással van a másikra vagy szókölcsönzés, esetleg hatás a nyelvtani rendszerre, kiejtésre.

kevertnyelvűség:

– már nem állapítható meg, melyik nyelvet használja valaki.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!