A főnév

Mi a főnév?

A főnév élőlényeknek, élettelen dolgoknak, gondolati dolgoknak a neve.

Két fő fajtája van, a köznév és a tulajdonnév.

A köznév több dolog közös neve, kis kezdőbetűvel írjuk. Pl.: lámpa, fiú, nevetés, boldogság.

A tulajdonnév valakinek a neve, vagy valaminek a saját megkülönböztető neve, nagy kezdőbetűvel írjuk.

Hat fajtája van:

személynév,

állatnév,

intézménynév,

cím,

márkanév,

földrajzi név.

1., Személynevek:

a hagyomány szerint kell írni. Ha azt szeretnénk leírni, hogy egy mű például adys, akkor kis kezdőbetűvel kell írni.

2., Állatnév

3., Intézménynév

az intézmények minden tagját nagy kezdőbetűvel kell írni, kivéve a kötőszót. Pl.: Szent Korona Általános Iskola, 602. Számú Szakmunkásképző Intézet, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium.

Mozaikszavak betűi közé nem írunk pontot, kötőjellel írjuk hozzá a ragot. Pl.: MALÉV, BKV-nál.

4., Cím

minden műalkotás címénél csak az első kezdőbetű nagy. Pl.: Egri csillagok.

Újságok, folyóiratok, magazinok nevének minden tagja nagybetű, kivéve a kötőszót. Pl.: Élet és Tudomány.

5., Márkanév

nagy kezdőbetűvel kell írni. Pl.: Coca-Cola.

Viszont ez így helyes, így kell írni: kérek egy kólát. Ha egy szó köznevesült, akkor úgy írjuk, ahogy ejtjük, pl.: nejlon, cipzár.

6., Földrajzi nevek

a földrajzi neveket háromféleképpen írjuk: egybe, külön, kötőjellel.

1., Egybe írjuk: az ország utótagú országneveket, azon kívül egybe írjuk a városok, községek, falvak, városrészek nevét. Ezek a szavak, ha -i képzőt kapnak, akkor melléknevekké válnak.

2., Külön írjuk: utcák, utak, terek, hidak (kivéve a Lánchidat), parkok, megyék nevét. Pl.: Erzsébet híd, Pest megye. Ezek a szavak -i képzővel is nagy kezdőbetűsek maradnak, pl.: Pest megyei. A köztársaságot is külön írjuk, pl.: Magyar Köztársaság, magyar köztársasági

3., Kötőjellel írjuk: hegyek, szigetek, tavak, tengerek, szigetek, félszigetek, országrészeket, világrészeket, pl.: Csendes-óceán, csendes-óceáni, Margit-sziget, Margit-szigeti, Kelet-Európa, kelet-európai