Barokk korszak

A barokk festészet elsősorban Itáliában (Caravaggio), Spanyolországban (Velázquez, El Greco, Murillo), a Németalföldön és Flandriában (barokk festészet barokk festészet, Rubens, Rembrandt) ért el nagy jelentőséget, bár egész Európában éreztette hatását. A legismertebb barokk stílusú magyar festő Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc portréjának megalkotója.
A „barokk” szó jelentése: szabálytalan, nyakatekert, ami az olasz barocco kifejezésből ered. Ez a stílus szintén Itáliából indult ki. Ez a barokk díszítőművészetre jellemző bőséges túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. A barokk jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után és a filozófiában, irodalomban európai eszmetörténeti korszakként is felfogható.

• Míg a reneszánsz alkotások „zártak”, addig a barokk kor alkotásai „nyitottak”
• Az alakzatok egymáshoz képesti elrendezése is más: amíg reneszánsznál egymás mellé rendelés és szimmetria, addig a barokknál alá-fölé rendelés figyelhető meg
• A reneszánsz egy nézőpontot alkalmazott, a barokk többet (nézőpontváltás)
• A reneszánsz alkotások felületi alkotások, a barokkban a mélység-magasság figyelhető meg
• A reneszánsz művek statikusak, ellentétben a barokk mozgalmasságával.

Barokk korszakai

• korai barokk (kb. 1580–1630/1650),
• érett barokk (kb. 1630/1650–1680/1700)
• késő barokk (kb. 1680/1700–1730/1750)
• rokokó (kb. 1730–1760/70)

Stílusjegyei a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései. Reneszánsztól is inkább a részletek kidolgozottságában lépett tovább. Innen származik az, hogy a tökéletesre, a nagyon kidolgozottra angolul is és magyarul is azt mondjuk, hogy barokk.

Barokk főbb stílusjegyei

• mozgalmasság, dinamizmus
• Monumentalizmus
• conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása
• dekorativitás
• titokzatosság
• misztika
• komplexitás, bonyolultság
• erős kontrasztok
• látványosság
• bonyolult, túldíszített formák

Építészet
A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni. Egyik alapmotívuma a csigavonal volt, gyakran éltek az illúziókeltés módszereivel: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret.

Szobrászat
A barokk idején szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása válik jellemzővé. A barokk szobrok mozgalmasak, diszharmonikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket.

Festészetben
A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tárgyat, tájat ábrázolt. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedvelte. Megmozgatta a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázta ki a fény és az árnyék festői ellentétét. A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek (újdonság a festészetben), táj- és zsánerképek.

Jellemzői:

• gazdag, élénk színvilág
• fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása
• mozgásban való ábrázolás, dinamizmus
• perspektíva-játékok
• kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak)
• érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések)
• pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai
• alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása