Hirdetés

Barokk korszak

4 perc olvasás

A barokk festészet elsősorban Itáliában (Caravaggio), Spanyolországban (Velázquez, El Greco, Murillo), a Németalföldön és Flandriában (barokk festészet barokk festészet, Rubens, Rembrandt) ért el nagy jelentőséget, bár egész Európában éreztette hatását. A legismertebb barokk stílusú magyar festő Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc portréjának megalkotója.
A “barokk” szó jelentése: szabálytalan, nyakatekert, ami az olasz barocco kifejezésből ered. Ez a stílus szintén Itáliából indult ki. Ez a barokk díszítőművészetre jellemző bőséges túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. A barokk jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után és a filozófiában, irodalomban európai eszmetörténeti korszakként is felfogható.

Hirdetés
  • Míg a reneszánsz alkotások „zártak”, addig a barokk kor alkotásai „nyitottak”
  • Az alakzatok egymáshoz képesti elrendezése is más: amíg reneszánsznál egymás mellé rendelés és szimmetria, addig a barokknál alá-fölé rendelés figyelhető meg
  • A reneszánsz egy nézőpontot alkalmazott, a barokk többet (nézőpontváltás)
  • A reneszánsz alkotások felületi alkotások, a barokkban a mélység-magasság figyelhető meg
  • A reneszánsz művek statikusak, ellentétben a barokk mozgalmasságával.

Barokk korszakai

  • korai barokk (kb. 1580–1630/1650),
  • érett barokk (kb. 1630/1650–1680/1700)
  • késő barokk (kb. 1680/1700–1730/1750)
  • rokokó (kb. 1730–1760/70)

Stílusjegyei a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései. Reneszánsztól is inkább a részletek kidolgozottságában lépett tovább. Innen származik az, hogy a tökéletesre, a nagyon kidolgozottra angolul is és magyarul is azt mondjuk, hogy barokk.

Barokk főbb stílusjegyei

  • mozgalmasság, dinamizmus
  • Monumentalizmus
  • conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása
  • dekorativitás
  • titokzatosság
  • misztika
  • komplexitás, bonyolultság
  • erős kontrasztok
  • látványosság
  • bonyolult, túldíszített formák
Hirdetés

 

Építészet
A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni. Egyik alapmotívuma a csigavonal volt, gyakran éltek az illúziókeltés módszereivel: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret.

Szobrászat
A barokk idején szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása válik jellemzővé. A barokk szobrok mozgalmasak, diszharmonikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket.

Festészetben
A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tárgyat, tájat ábrázolt. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedvelte. Megmozgatta a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázta ki a fény és az árnyék festői ellentétét. A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek (újdonság a festészetben), táj- és zsánerképek.

Jellemzői:

  • gazdag, élénk színvilág
  • fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása
  • mozgásban való ábrázolás, dinamizmus
  • perspektíva-játékok
  • kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak)
  • érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések)
  • pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai
  • alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!