Hirdetés

Etilén, dién, alkánok, acetilének, aromás szénhidrogének, metán

4 perc olvasás
Etilén, dién, alkánok, acetilének, aromás szénhidrogének, metán

Szénhidrogének: Azok a szerves vegyületek, melyek csak szénből és hidrogénből épülnek fel. Telített szénhidrogének: Azok a szénhidrogének, amikben a szénhidrogének csak egyszeres kötéssel kapcsolódnak össze. Telítetlen szénhidrogének:Amik molekuláiban a szénatomok két- vagy háromszoros kötéssel kapcsolódnak össze. Aromás szénhidrogének: Gyűrűsek és delokalizált Π elektronrendszert tartalmaznak. Ezek formailag telítetlen vegyületek, de reakcióban eltérnek azoktól.

Hirdetés

Alkánok: fizikai tulajdonságaik: C1-C4 gáz. C5-C16 folyadék. C17 szilárd. Forrás és olvadás pontjuk szénatomszám növekedésével nő. Szerkezetileg apolárisak. Vízben nem, csak apoláris oldószerekben oldódnak. Kevésbé reakcióképesek.

Metán: Szintelen, szagtalan, levegőnél könyebb gáz. Apoláris, égése energiatermelő folyamat, ezért fűtésre használják.

Etilén, vagy etén: C2H4 – egy kétszeres kötést tartalmazó telítetlen vegyület, tehát alkének vagy olefinek közé tartozik. Molekulái apolárosak, ezért vízben nem oldódik, csak apoláris oldószerekben, például benzinben. Színtelen gáz.

Kémiai reakciói:

Elégetésekor – mint minden szénvegyületnél – széndioxid és víz keletkezik:

Hirdetés

C2H4+ 3 O2= 2CO2+ 2 H2O

 

A kettőskötés miatt nagyon reakcióképes, a brómos vizet elszínteleníti, a keletkezett vegyület a dibróm-etán:

 brómaddíció

Más addíciós reakciók – például vízzel vagy hidrogén-kloriddal – szintén hasonló módon mennek végbe, azaz a két vagy több molekula melléktermék képződése nélkül egyesül.

Markovnyikov szabály: Addíció során a hidrogén mindig arra a szénatomra lép, amelyiken eleve is több volt.

Előállítás: Az iparban szénhidrogének krakkolásával: láncok hő hatására bekövetkező bomlása; vagy alkánok dehidrogénezésével (hidrogén elvonással)

Hirdetés

Elimináció: az a folyamat, mely során egy nagyobb molekulából egy vagy több kisebb lép ki.

Zajcev szabály: Mind a víz, mind a hidrogén-halogenid leszakítására érvényes, hogy a hidrogén arról a szénatomról szakad le, amelyikhez egyébként is kevesebb kapcsolódott.

 

Diének: Két darab kettős kötést tartalmazó telítetlen vegyület. Azokat a rendszereket, melyekben az egyes és kettős kötések váltakoznak, konjugált rendszereknek nevezzük. Ide tartozik a butadién vagy az izoprén.

 

Alkinek: háromszoros kötést tartalmazó szénvegyületek.

Acetilén: Alkin, színtelen, tiszta állapotban szagtalan gáz. Apoláris, ezért vízben nem, de acetonban oldódik. Hegesztésre használják főleg, mivel égésekor nagy hőmérsékletű láng állítható elő. Palackozásakor kovakövet átitatnak acetonnal és ebben oldják az acetilén gázt nyomás alatt ezt dissous gáznak hívják. Szintén képes addíciós reakciókra.

Aromás szénhidrogének: Sem telített, sem telítetllen vegyületnek nem tekinthetőek. Valamennyi jellemzőjük a telített és telítetlen jellemzői közé esnek, delokalizált elektronokat tartalmaznak.

Hirdetés

Benzol: Hat elektronjával delokalizált pí elektronfelhőt hoz létre a gyűrű belsejében.  Apoláris molekulájú, színtelen, rosszul oldódó, apoláris oldószerben jól oldódó, víznél kisebb sűrűségű folyadék. Szubsztitúciós reakciói vannak, például brómmal hidrogén-bromid keletkezik.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!