Hirdetés

Wass Albert: Elvész a nyom

Csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom eme kiemelkedő alakját. Wass Albert 1908-ban született Kolozsvár mellett, nemesi nagybirtokos családban. Gazdasági Akadémiát végzett, Németországban majd Párizsban tanult. A II. világháború alatt katonai szolgálatot látott el, végül az USA-ba emigrált. Romániában halálra ítélték, de Amerika megtagadta a kiadatási kérelmet. 1998-ban öngyilkosságot követett el.

Hirdetés

Wass történelmi témájú regényeket írt, leginkább Erdélyről, s az ott élők sorsáról (nem véletlenül próbálták meg elhallgattatni). Szemlélete azonban más: az értékválság közepette, a személyes tragédiák és a világban dúló szörnyűségek ellenére is értékrendje van, melyhez tartja magát, s melyet sokszor megjelenít szereplői által.

A farkasverem című regénye hozta meg számára az irodalmi sikereket, megkapta érte a Baumgarten-díjat. Az Elvész a nyom párhuzamos szerkesztésű: hat élettörténetet bemutatva jut el a regénynyitó jelenettől a záró fejezetig, ráadásul a szálak több alkalommal érintik is egymást, hogy aztán ismét külön utakon fussanak tovább. (pl bankár-művész).

A különböző társadalmi rétegek bemutatása által – a szereplők közt találhatunk arisztokratát, értelmiségit, kispolgárt – megtudhatjuk, hogy milyen a háborúba sodródó Európa apokalipszise, hogyan borul fel a rend és pusztulnak el a hagyományos értékek. Az író ezúttal kilép műveinek megszokott teréből – a hat élettörténet közül csak az egyik játszódik Erdélyben, de Németország, Lengyelország, Prága vagy épp Párizs egyaránt a történetének helyszínéül szolgál.

Egy kis székely faluban a Monarchia legkülönbözőbb tájékairól verbuválódott cserkészek közül hatan elkötnek egy csónakot. A tákolmányt elragadja az ár, azonban mielőtt alázuhanna a zúgóba, megáll a víztömeg fölött, s csak akkor bukik a mélységbe, amikor a gyermekeket a helybéliek mind kimenekítették. A falubeliek csodát emlegetnek, és a hitét vesztett halász, Hiribi úgy dönt: ő is a víz szeszélyére bízza magát, megtapasztalandó, van-e Isten. Ha megmenekül, akkor bizonyára földi erő akasztotta meg a cserkészek csónakját is, azonban ha nem, akkor Isten csodája óvta meg a gyermekeket. Végül Hiribi belevész a zuhatagba – és élete utolsó pillanataiban felülkerekedik kétségein az Isten létéről szóló bizonyosság. Ezzel a történettel indul Wass Albert Elvész a nyom című regénye, s természetesen ennek a hat gyermeknek az élettörténetével ismerkedhetünk meg.

Hirdetés

A történetek szövevényes szálait a szerző a székelyföldi pap, Baradlay tiszteletes alakjának segítségével fogja össze, aki egy darabig még követi a csodás módon életben maradt fiatalok sorsát, majd csak az ötvenes évek derekán, amerikai emigránsként dönt úgy: visszatér Európába, és felkutatja az egykori cserkészeket, bizonyságot szerzendő a felől, valóban volt-e valami célja az Úrnak megmenekítésükkel. A regény mondanivalójában ott van Wass Albert istenkeresése is nem csak a szereplőké: nyom: szimbóluma a szereplők életútjának -> az út-toposz jelenik meg benne, s ez az út a szereplők sorsának, az azt kísérő választási lehetőségeknek a metaforája. Ez esetben pedig a nyom elveszett: bizonytalanságot sugall, s valóban: ez a bizonytalanság jellemzi mindannyiuk életét.

Wass egyfajta teológiai magyarázattal szolgál: Istennel hozza párhuzamba a békességet, a boldogságot, magát az életet. Hiribi halász az életét áldozta azért, hogy megbizonyosodjon róla, van Isten. És Baradlay tiszteletes, ahogy beteljesíti feladatát, meghal. De holtában ő is gazdagabb lesz azzal a bizonysággal, hogy Istennek valóban célja van az emberi sorsokkal. Így a regény mottója akár Hiribi sírfelirata is lehet: „Belehalt istenbe, akit nem hitt, de megtalált. ’’

Hat életutat ismerhetünk meg, összesen nyolc fejezetben, az első és az utolsó keretet alkot. Az elsőben Hiribi, az utolsóban a pap nyer bizonyosságot Isten létezéséről, szándékairól. Az író pedig azáltal, hogy keretbe foglalja az ő felfedezésüket, nyomatékosítja az üzenetet: mintha a saját maga megbizonyosodását erősítené meg.

Megismerhetjük többek között annak az Eperjes mellett született magyar birtokosnak a hányattatásait, aki gazdálkodóként a „minőség forradalmát” végrehajtva próbálja állni az idők viharát, s akinek sorsában a felvidéki magyarság huszadik századi történelmének minden tragédiája benne foglaltatik, s aki örökké hű maradt elveihez, erkölcseihez, s így a borzadalmak nem tudták megtörni méltóságát.

A prágai boltos, Vrana Basil története pedig a mindig a többségbe simulni próbáló kispolgár kisszerűségének szimbóluma. Wass Albert azt a bravúrt is sikeresen viszi véghez a műben, hogy egy kisebb ikerregényt is belecsempész a nagyregénybe, ugyanis egyfolytában egymásra reflektál az elegánsan bohém, ám a későbbiekben magánéleti tragédiáktól sújtott lengyel festőművész, valamint a vélt ifjúkori sérelmek okán rajta rögeszmésen bosszút venni vágyó bankár története.

Hirdetés

A regény főhősei között találhatunk még román politikust is, aki csak súlyos sorscsapások árán tapasztalja meg, hogy nemzetünket szeretni más nemzetek kárára csak ideig-óráig lehet. Wass Albert a regény utolsó fejezetében annak a német tudósnak a fiktív alakját is megrajzolja, aki felfedezi az atombomba működési elvét, azonban a világ sorsára való tekintettel nem adja ki titkát a hatalomnak – és a háború alatti és utáni pokoljárását megtapasztalva a legkevésbé sem biztos abban, hogy jól tette ezt.

Wass Albert hús-vér emberek sorsát kíséri végig a regényben, nem mellőzve a mindennapokat, valamint a szerelmi szálakat sem – hiszen a tudós történetét leszámítva, mindegyik fejezetben – kisebb vagy nagyobb- szerepet kap a szerelem is. Van egy közös vonás a szereplőkben: a történelmi változások hatással vannak életükre, a háború áldozataivá válnak, elbizonytalanodnak az értékeikben. És így felmerülhet a kérdés, hogy a szörnyűségek között sikerül-e megvalósítaniuk a normális életet. Azonban nekik nem sikerül – legalábbis a regény ezt sugallja: tönkre megy az életük, s így nem meglepő, hogy végül mind igent mondanak a tiszteletesnek, aki Amerikába hívja őket.

A regény zárlatában egy németországi vonat fülkéjében találkozik a tengerentúli új élet felé tartó hat egykori cserkész. Ezáltal Amerika egyfajta menedékhelyként jelenik meg, az író ide menti át az értékeket. (Életrajzi párhuzam: Wass is emigrált)

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (33)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!