Hirdetés

Válaszd az SZTE-t, Magyarország legjobb egyetemét! (x)
Széles körű képzési kínálat, nemzetközi színvonalú oktatás, megannyi ösztöndíj és számos kikapcsolódási lehetőség várja a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezőket.
Tovább a cikkhez

Sajátos tájszemlélet Petőfi Sándor lírájában

9 perc olvasás
Sík vidék Petőfi idézettel

Életrajza

  • Petőfi a magyar irodalom egyik legnagyobbika, forradalmi költő, az 1848-as forradalom előkészítője és vezetője, népi költő.
  • 1823. január 1-én született Kiskőrösön
  • Apja Petrovics István mészáros és kocsmáros
  • Anyja, Hrúz Mária, szlovák anyanyelvű, férjhezmenetele előtt cselédlány
  • Néhány hónapos volt, amikor Kiskunfélegyházára költözött, ezt tartja később szülővárosának
  • Apja egyik vállalkozásába belebukott, elszegényedtek
  • Sok helyen járt iskolába, pl. Kecskemét, Pest, Aszód, Pápa, Debrecen, Selmecbánya
  • Vándorszínésznek állt, segédszínész volt
  • Katona lett, de gyenge szervezete nem bírta, ezért leszerelték
  • Járta az országot
  • Barátai voltak: Jókai Mór, Orlay Petrics Soma
  • Nagy szegénységben élt
  • Kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjakkal (Pilvax)
  • 1843 őszén ismét felcsapott színésznek
  • 1844-ben Pestre megy, hogy költő legyen
  • Elvitte verseit Vörösmartynak, aki felkarolta
  • Nemzeti Kör vállalta versei kiadását
  • Pesti Divatlap c. folyóirat segédszerkesztője lett
  • Ebben az évben megírta a János vitézt (ez meghozta számára a hírnevet)
  • Nyughatatlan természete miatt barátaival nehezen jött ki, sehol sem találta helyét
  • 1846. márciusában visszatért Pestre, és belevetette magát a politikai életbe
  • 1846. szeptember 8-án megismerkedett Szendrey Júliával, beleszeretett, és összeházasodtak
  • Egy gyermekük született, Zoltán
  • Magánéletében megtalálta a boldogságot
  • 1847-ben a Toldi megjelenése után örök barátságot kötött Arany Jánossal (egyező látásmód)
  • 1848-ban a márciusi forradalom vezetője lett
  • Az elért politikai eredményeket kevesellte, ezért támadta a kormányt, szembe került barátaival -> elvesztette népszerűségét
  • Mikor Szabadszálláson képviselő akart lenni, megbukott -> lelkileg nagyon megviselte
  • Szabadságharcban Bem tábornok oldalán harcolt
  • 1849. július 31-én a segesvári csatában elesett
Hirdetés


Hirdetés

Költészete

  • A szabadság és a szerelem költője (Szabadság, szerelem című vers ezt a két témát jelöli meg)
  • Hirdette, hogy a költő feladata a nép vezetése
  • A forradalom szimbóluma lett
  • Műveire a szimbolikusság és a romantikus túlzások a jellemzők
  • Petőfi új költőideált teremtett, ő emelte irodalmi rangra a népdalt
  • Verstípusai:
    • Tájversek
    • Daltípusok (bordal, népdal szerű vers)
    • Forradalmi versei, buzdító költeményei
    • Szerelem élménye
    • Ars poetica
    • Forradalom, politikai versek

Négy nagyobb költői korszaka volt

1. korszak (korai költészet)

  • Verseinek zöme népdal, népies dal
  • Közvetlenség, természetesség
  • Ide tartozik például Az Alföld című verse (1844)
  • Már ekkor, pályája első szakaszában ismert költő
  • Művei: A helység kalapácsa (vígeposz); János Vitéz (elbeszélő költemény)
  • Műveinek alaphelyzete egy általánosnak tekinthető emberi helyzet: szerelem, bánat, stb…
  • A János vitéz az 1. korszak összegzője

2. korszak (válság)

  • A válság időszakának tartják ezt a korszakot, melynek okai: az erősödő kritikai támadások, szülei nehéz sorsa, barátai cserbenhagyják, szerelmi csalódás éri
  • Felhők-ciklus (66 epigrammát tartalmaz, válság versek)
  • A fájdalom járja át műveit
  • Igyekezett új témákat és kifejezési formákat keresni gondolatainak
  • Művei: Felhők-ciklus (versciklus); Cipruslombok Etelke sírjáról; Szerelem gyöngyei (M. Bertához)

3. korszak (érett költészet)

  • Politikai és ideológiai radikalizálódás jellemzi a korszakot
  • Megtalálja új hangnemét, forradalmi látomásverseket és szerelmi verseket alkotott
  • Kedvelt történelmi eseménye volt a francia forradalom
  • A Puszta, télen (1848)
  • kiemelkedő művei születtek:

4. korszak (forradalmi események)

Tájköltészete

A magyar tájköltészet egyik kimagasló alakja és nagy megújítója. Elődei, főleg a klasszicizmus költői a tájfestészetet akarták utánozni, de műveik nem tudtak igazi hatást eléri.

Hirdetés
  • A személyes élményeiből eredő táj- és hazaszeretet megfogalmazása Ady tájköltészetében folytatódik
  • A realitáshoz kötődik
  • Az útilevelekben, útijegyzetekben nagyon jól írja le a képzelt tájat

Miben újszerű tájköltészete?

  • Rokon a népies életképek világával
  • Műfaja: az epika-líra határán álló műfaj
  • Nem törekedett pusztán a tájleírására
  • Egyrészt egy táj bemutatását tartalmazza másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzéseit a táj hatására keletkezett gondolatát tárja fel
  • Táj szinte ürügy, hogy belső világát kifejezze
  • Néhány tájversében a táj jelképként jelenik meg
  • Fenntartja az alaphelyzet és a táj közti távolságot
  • A táj, mint érzelemtükör jelenik meg
  • Két típusa alakul ki:
  1. Többnyire vad, ember által ritkán látogatott, csodálatos táj ez: zord sziklákkal, rohanó patakokkal, vízmosásokkal, méltó a nagy érzelmekhez. (Pl. Burns, Lamartine, V. Hugo tája ez.) Ilyesfajta romantikus tájjal Petőfinél is találkozhatunk – különösen költészetének legkorábbi éveiben.
  2. Ám ezzel a a természetábrázolással párhuzamosan jelentkezik költészetében egy másfajta alkotás igénye: Petőfi szülőföldje nem a hegyvidék, a zord sziklák, élményei az Alföldhöz kötötték. Így a táj szépségét ebben a környezetben leli fel. A rónát, a síkságot dicséri, mely a szabadság jelképévé is lesz nála. Elsőként fedezte fel a róna szépségét – a tájat idealizáltan kiesnek, mégis pontosan, hitelesen ábrázolja.
    Versek: A csárda romjai (1845), A Tisza (1847), Kiskunság (1848)

Az alföld

  • Az első korszakába tartozik (1844)
  • Vallomás a szülőföld szépségéről és szeretetéről
  • Alföld mint téma akkoriban forradalmi újítás volt
  • Számára az Alföld nemcsak a szülőhelyet, hanem a szabadság képzetét is jelentette a maga végtelenségével és korlátlanságával
  • Tájköltészetének első remeke
  • Sajátos szerkesztési technika: a látókör tágítása, majd fokozatos szűkítése továbbá a horizont újabb kiszélesítése az Alföld végtelenségének képzetét kelti
  • Személyes, a tájhoz fűződő érzelmek kifejezése, hazaszeretet
  • Szerkezet

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!