Sajátos tájszemlélet Petőfi Sándor lírájában

Életrajza

• Petőfi a magyar irodalom egyik legnagyobbika, forradalmi költő, az 1848-as forradalom előkészítője és vezetője, népi költő.
• 1823. január 1-én született Kiskőrösön
• Apja Petrovics István mészáros és kocsmáros
• Anyja, Hrúz Mária, szlovák anyanyelvű, férjhezmenetele előtt cselédlány
• Néhány hónapos volt, amikor Kiskunfélegyházára költözött, ezt tartja később szülővárosának
• Apja egyik vállalkozásába belebukott, elszegényedtek
• Sok helyen járt iskolába, pl. Kecskemét, Pest, Aszód, Pápa, Debrecen, Selmecbánya
• Vándorszínésznek állt, segédszínész volt
• Katona lett, de gyenge szervezete nem bírta, ezért leszerelték
• Járta az országot
• Barátai voltak: Jókai Mór, Orlay Petrics Soma
• Nagy szegénységben élt
• Kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjakkal (Pilvax)
• 1843 őszén ismét felcsapott színésznek
• 1844-ben Pestre megy, hogy költő legyen
• Elvitte verseit Vörösmartynak, aki felkarolta
• Nemzeti Kör vállalta versei kiadását
• Pesti Divatlap c. folyóirat segédszerkesztője lett
• Ebben az évben megírta a János vitézt (ez meghozta számára a hírnevet)
• Nyughatatlan természete miatt barátaival nehezen jött ki, sehol sem találta helyét
• 1846. márciusában visszatért Pestre, és belevetette magát a politikai életbe
• 1846. szeptember 8-án megismerkedett Szendrey Júliával, beleszeretett, és összeházasodtak
• Egy gyermekük született, Zoltán
• Magánéletében megtalálta a boldogságot
• 1847-ben a Toldi megjelenése után örök barátságot kötött Arany Jánossal (egyező látásmód)
• 1848-ban a márciusi forradalom vezetője lett
• Az elért politikai eredményeket kevesellte, ezért támadta a kormányt, szembe került barátaival -> elvesztette népszerűségét
• Mikor Szabadszálláson képviselő akart lenni, megbukott -> lelkileg nagyon megviselte
• Szabadságharcban Bem tábornok oldalán harcolt
• 1849. július 31-én a segesvári csatában elesett

Költészete

• A szabadság és a szerelem költője (Szabadság, szerelem című vers ezt a két témát jelöli meg)
• Hirdette, hogy a költő feladata a nép vezetése
• A forradalom szimbóluma lett
• Műveire a szimbolikusság és a romantikus túlzások a jellemzők
• Petőfi új költőideált teremtett, ő emelte irodalmi rangra a népdalt
• Verstípusai:
  • Tájversek
  • Daltípusok (bordal, népdal szerű vers)
  • Forradalmi versei, buzdító költeményei
  • Szerelem élménye
  • Ars poetica
  • Forradalom, politikai versek

Négy nagyobb költői korszaka volt

1. korszak (korai költészet)

• Verseinek zöme népdal, népies dal
• Közvetlenség, természetesség
• Ide tartozik például Az Alföld című verse (1844)
• Már ekkor, pályája első szakaszában ismert költő
• Művei: A helység kalapácsa (vígeposz); János Vitéz (elbeszélő költemény)
• Műveinek alaphelyzete egy általánosnak tekinthető emberi helyzet: szerelem, bánat, stb…
• A János vitéz az 1. korszak összegzője

2. korszak (válság)

• A válság időszakának tartják ezt a korszakot, melynek okai: az erősödő kritikai támadások, szülei nehéz sorsa, barátai cserbenhagyják, szerelmi csalódás éri
• Felhők-ciklus (66 epigrammát tartalmaz, válság versek)
• A fájdalom járja át műveit
• Igyekezett új témákat és kifejezési formákat keresni gondolatainak
• Művei: Felhők-ciklus (versciklus); Cipruslombok Etelke sírjáról; Szerelem gyöngyei (M. Bertához)

3. korszak (érett költészet)

• Politikai és ideológiai radikalizálódás jellemzi a korszakot
• Megtalálja új hangnemét, forradalmi látomásverseket és szerelmi verseket alkotott
• Kedvelt történelmi eseménye volt a francia forradalom
• A Puszta, télen (1848)
• kiemelkedő művei születtek:
  • forradalmi témájú versek (pl.: Egy gondolat bánt engemet)
  • Szendrey Júliához írt hitvesi versek (pl.: Szeptember végén)

4. korszak (forradalmi események)

• Forradalmi versek jellemzik ekkor költészetét
• Művei: A Nemzeti dal, Föltámadott a tenger stb…

Tájköltészete

A magyar tájköltészet egyik kimagasló alakja és nagy megújítója. Elődei, főleg a klasszicizmus költői a tájfestészetet akarták utánozni, de műveik nem tudtak igazi hatást eléri.

• A személyes élményeiből eredő táj- és hazaszeretet megfogalmazása Ady tájköltészetében folytatódik
• A realitáshoz kötődik
• Az útilevelekben, útijegyzetekben nagyon jól írja le a képzelt tájat

Miben újszerű tájköltészete?

• Rokon a népies életképek világával
• Műfaja: az epika-líra határán álló műfaj
• Nem törekedett pusztán a tájleírására
• Egyrészt egy táj bemutatását tartalmazza másrészt a költőnek a tájhoz fűződő érzéseit a táj hatására keletkezett gondolatát tárja fel
• Táj szinte ürügy, hogy belső világát kifejezze
• Néhány tájversében a táj jelképként jelenik meg
• Fenntartja az alaphelyzet és a táj közti távolságot
• A táj, mint érzelemtükör jelenik meg
• Két típusa alakul ki:

1. Többnyire vad, ember által ritkán látogatott, csodálatos táj ez: zord sziklákkal, rohanó patakokkal, vízmosásokkal, méltó a nagy érzelmekhez. (Pl. Burns, Lamartine, V. Hugo tája ez.) Ilyesfajta romantikus tájjal Petőfinél is találkozhatunk – különösen költészetének legkorábbi éveiben.
2. Ám ezzel a a természetábrázolással párhuzamosan jelentkezik költészetében egy másfajta alkotás igénye: Petőfi szülőföldje nem a hegyvidék, a zord sziklák, élményei az Alföldhöz kötötték. Így a táj szépségét ebben a környezetben leli fel. A rónát, a síkságot dicséri, mely a szabadság jelképévé is lesz nála. Elsőként fedezte fel a róna szépségét – a tájat idealizáltan kiesnek, mégis pontosan, hitelesen ábrázolja.
   Versek: A csárda romjai (1845), A Tisza (1847), Kiskunság (1848)

Az alföld

• Az első korszakába tartozik (1844)
• Vallomás a szülőföld szépségéről és szeretetéről
• Alföld mint téma akkoriban forradalmi újítás volt
• Számára az Alföld nemcsak a szülőhelyet, hanem a szabadság képzetét is jelentette a maga végtelenségével és korlátlanságával
• Tájköltészetének első remeke
• Sajátos szerkesztési technika: a látókör tágítása, majd fokozatos szűkítése továbbá a horizont újabb kiszélesítése az Alföld végtelenségének képzetét kelti
• Személyes, a tájhoz fűződő érzelmek kifejezése, hazaszeretet
• Szerkezet