Összehasonlító esszé – Timár Zsófi özvegysége és Tímár Zsófi muskátlija

Mikszáth Kálmán Tímár Zsófi özvegysége című novellájának és Tóth Krisztina Tímár Zsófi muskátlija című novellájának összehasonlító elemzése

Esszémben összehasonlítom Mikszáth Kálmán: Tímár Zsófi özvegysége című novelláját a Tóth Krisztina: Tímár Zsófi muskátlija című novellájával a cselekmények és motívumok szerint. Mikszáth Kálmán a romantika meghatározó alakja volt, többek között olyan epikus műfajok jellemezték mint a regény és a novella. Novelláira jellemző a parasztábrázolás. Tóth Krisztina kortárs írónő, a modernség jelei ismerhetők fel írásaiban. Nyelvhasználatában észrevehető a hétköznapiság. Jellemző írásaira az intertextualitás és a szövegköztiség.

Mikszáth Kálmán romantikus novelláját Tóth Krisztina mai napi nyelvhasználatban írta és formálta át. Megfigyelhetőek a két mű cselekményei közötti hasonlóságok és eltérések is. Fontos eltérés például, hogy Mikszáth novellájában Zsófi egyedül él és nem tud a férje hollétéről. Férje megcsalta, de nem található a novellában arra utaló jel, hogy mérges lenne rá. Reménykedik, hogy a férje még hazatér. Ezzel szemben Tóth Krisztina novellájában Zsófi és férje együtt élnek, de kapcsolatuk értelmét vesztette. Nem párként élnek együtt, hanem mint két idegen, elsétálnak egymás mellett a lakásban. Mikszáth egy állapotból való kilépést ír le, még Tóth egy folyamatból indítja történetét. Az első novellában Zsófi hírt kap férjéről és felcsillan a remény. Látni akarja és visszakapni, a második történetben azonban Zsófi rájön, hogy férje szexuális viszonyt folytat egy másik nővel és változások történnek. Férje elköltözik és ő éli tovább az életét változatlanul, azonban semmi arra utaló jel nincs, hogy Zsófi tovább szeretne lépni. Nem válaszol a hívásokra és zárat sem cserél a lakásban. Talán itt is képes lenne megbocsátani Péter hűtlenségét, de ez nem derül ki a történetből.

Hasonlóság a novellák között a főszereplők nevének változatlansága, Péter a férj és Zsófi a megcsalás áldozata. Mindkét novella tragikus véget ér. Míg az elsőben Zsófi boldogan szalad Péterhez,a másodikban Péter szalad kiengesztelni Zsófit. Mikszáth egy munkahelyi balesetet mutat be nekünk romantikával fűszerezve. Egyszerre ért a torony alá a két szerelmes, csak az egyikük halva. Tóth Krisztina leírja, ahogy Péter egy ládát szerel az ablakpárkányra, amibe muskátlit szeretne ültetni szerelmének, ám a történet tragikus fordulatot vesz, hiszen Péter kiesik az ablakból. Zsófi arra ér haza, hogy férje köré tömeg csődül, mert meghalt. Egyszerre értek a lakás elé, csak az egyikük halva. A muskátli, amit Péter ültetni szeretett volna az ablakpárkányba piros színű volt. Az eredeti történetben Zsófi kendője is piros volt, amikor a férjéhez indult. A történet elején egész végig fekete kendőt viselt, míg a második történetben Zsófi említette, hogy fekete macskát szeretne, tehát  az első történetben fontos motívum a kendő, ami piros és fekete színben jelenik meg, a másikban pedig a piros muskátli és a fekete macska.

Összességében tehát elmondható, hogy habár fontos különbséget jelennek meg a két történetben, azonban a történetek által nyújtott tanulságok azonosak: nem biztos, hogy lesz második esély. A főszereplők mindkét novellában ugyanazt a megcsalást élik át és ugyanazt a tragédiát. A Péter nevű szereplők pedig próbálkozásuk ellenére nem kapnak új esélyt, nem egy személy döntött a szereplők sorsáról, hanem az élet. Számomra nagyon tetszett, ahogy Tóth Krisztina modern verzióban mondja el ugyanazt a történetet, amit Mikszáth a 19. században romantika stílusjegyeinek megfelelően írt meg.