Hirdetés

Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének szereplőrendszere

13 perc olvasás
Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének szereplőrendszere

Kosztolányi Dezső Életútja

  • 1885-ben született, Szabadkán értelmiségi családban
  • Apja tanár: Kosztolányi Árpád
  • Budapesten, bölcsészkaron tanult, magyar-német szak (Négyesy féle szeminárium)
  • Barátai: Juhász Gyula, Tóth Árpád
  • 1 év Bécsben: filozófia, nem fejezi be az egyetemet
  • Házasság: Harmos Ilonával: 1 fiú
  • 1922. a Nyugat szerkesztője, Pesti hirlap, Új nemzedék
  • 1933.Daganatot diagnosztizálnak nála
  • 1936-ban meghal
Hirdetés

Irodalmának áttekintése

  •  a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja
  • költő, prózaíró, műfordító, publicista, nyelvújító
  • a régi kultúrával szemben a művészet szabadságharcát vívta meg
  • a polgári művészet képviselője
  • apolitikus: idegenkedik mindenfajta elkötelezettségtől, politikától
  • elutasítja a költészet társadalmi funkcióját
  • művészi kulcsszavai: szépség, rácsodálkozás, csoda, részvét a társadalom számkivetettjeivel -> expresszionizmus, szimbolizmus, impresszionizmus
  • homo aestheticus szemlélet: „akinek erkölcse a szépség”
  • Kosztolányi, mint költő:
    – 1. verses kötete: 1907. Négy fal között
    – 1910. új kötet: A szegény kisgyermek panaszai -> áttörés, költészet élvonalába emeli
    – Művei: Boldog szomorú dal, Esti Kornél novellák, Halotti beszéd, Édes Anna

Édes Anna

  • regény a tökéletes cselédről, aki meggyilkolja a gazdáit
  • alapötlet: feleségétől
  • ironikus hangvételű
  • történelmileg zaklatott időszakában játszódik
  • helyszín: Kosztolányi lakásához közeli hely Budapesten
  • cselekménye: Édes Anna a legtökéletesebb cseléd. Régi helyétől nehezen válik meg, ösztönösen tiltakozik az új hely ellen. Vizyné, a jómódú polgárasszony „idomítani” akarja Annát. A lánynak fel kell adnia egyéniségét, el kell tűrnie a megaláztatásokat, a gúnyolódást. Életébe boldog perceket a Jancsival való kapcsolata hozott, ezért fájdalmas annyira a csalódása. Anna olyan helyzetbe kerül, amelyből nincsen kiút, nem engedik, hogy felmondjon gazdáinak, és a házassági szándékát is keresztülhúzzák. Gazdái meggyilkolása előtt óriási vihar dúl lelkében, megrémül az az érzése, hogy őt támadták meg. Nem tudja, miért vitte véghez a gyilkosságot. Lázadása ösztönös, öntudatlan. Gyilkos és áldozat egyben. Moviszter az egyetlen, aki felismeri, hogy Anna tette szükségszerű volt. Meg akarta menteni embersége maradványait.

Értelmezhető:

1) Krimi: Azért mert a fő cselekmény a gyilkosság, de a krimitől eltérően a gyilkos ismert, csak az indíték ismeretlen.

2) Történelmi regény:
Hangsúlyos dátumjelölések:

  • A tanácsköztársaság bukása (1919)
  • Magyarországot felveszik a népszövetségbe (1922)
  • Román bevonulás
  • Horthy hatalomátvétele
Hirdetés

Az I és a XX. Fejezet keretbe illeszti a történetet:

  • I fejezet: Kun Béla menekül (Tanács köztársaság bukása) -> a kriszitnai közemberek nézőpontjából látjuk (szubjektív) – legendásítás („ezt beszélték”)
    Nem maga a történelem fontos, hanem, hogy az egyes emberek hogyan élik meg ezt.
  • XX. Fejezet: Kosztolányi megjelenése -> kommunista vagy keresztény
    Itt is megjelenik a legendásítás („olvastam valahol”) -> lehet, hogy máshol van a lényeg…
    A történelem cselekményformáló hatással van a szereplők életére:

    • Ficsor: életét rosszul befolyásolja a történelmi változás -> cselédet szerez Vizynének
    • Vizy Kornél: tanácsköztársaság előtt tanácsos volt, majd elveszíti a munkáját, a tanácsköztársaság bukása után államtitkár lesz.
    • Druma Szilárd: ügyvéd – sikeresebb lesz a rendszer bukása után

A szereplők életére hatással van a történelem, de az olvasói megítélés nem vátozik (negatív marad) + Anna életére nincs hatással a történelem (csak a negatív szereplőkét változtatja). Nem mondhatjuk történelmi regénynek, mert nem a történelem játszik főszerepet az egyes emberek életében.

3) Társadalombírálat:

  • Társadalombírálat = egy társadalmi rendszert negatív kritikával illet
  • Értelmezési lehetőség: a regény az úri középosztály és a vidékről a fővárosba érkező cselédség embertelen viszonyát kritizálja, Anna gyilkossága a társadalmi igazságosság érvényre juttatása.
  • Valóban van egy társadalom bírálati olvasata, de a regény ennél összetettebb. Elfogadható ez az értelmezés, de több is van, mert a fő probléma, a gyilkosság nincs megmagyarázva.

4) Lélektani regény:

  • A regény fő kérdésfeltevése: mi motiválta Anna tettét? A gyilkosság látszólag indokolatlan, a lelki folyamatokban találhatunk magyarázatot.
  • Anna ábrázolása: Külső nézőpontú (az elbeszélő nem mindentudó) – ellentétes a műfaji követelményekkel, nem tudjuk, mi zajlik benne.
  • Anna jellemzése:
    • külső nézőpontú jellemzés: cselédkönyv alapján
    • Belső tulajdonságairól alig, csak tettei informálnak (félszeg, dolgos, gyerekszerető)
    • Önkifejezés: nincs! (nem beszél, érzékelés – szaglás)
    • Nincs emberi tulajdonsága, nincs öntudata, állati szinten ragadt -> Jancsi megjelenésével Anna kivirul, fontos lesz neki a szépség (ad magára)
    • Az emberség lényege, hogy szeressék és legyen kit szeretni!
  • Anna kapcsolatai:
    • Vizynével: teljesen kiszolgáltatott – számára háztartási gép
    • Jancsival: az első emberi kapcsolat. Emberként tekint rá -> Anna elkezd emberként viselkedni (beszél, szépítkezik) -> idővel Jancsinak csak „test” -> abortusz: a benne bontakzó emberi lény elvesztése
  • A gyilkosság:
    • Látszólag semmilyen indok
    • Nem szolgálhat fel (számára a kibontakozás, önkifejezés egyetlen eszköze a munka)
    • Jancsi Moviszternének csapja a szelet, Anna meglátja -> nekimegy a falnak („a lámpák valami kancsal fénnyel fellobogtak”) – a tárgyias leírás Anna lelkiállapotára is vonatkozhat (fény – megvilágosodás, kancsal – őrület)
  • Az indítékok kutatása – a tárgyalás:
    • Tanúvallomások: eltérő nézőpontok: elfedik a tényleges dolgokat, de még a tényket is -> itt is megindul a legendásítás
    • Csak Moviszter utal valós (lehetséges) indítékra:
    • Rezonőr = az író szócsöve – rajta keresztül írja le Kosztolányi a véleményét
    • Az egyetlen aki kiáll Anna mellett („Nem bántak jól vele”) – mindenkinek joga van hogy emberként bánjanak vele, hogy szeressék
    • A földön a jóság az egyetlen ami élhetővé teszi a világot!

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!