Kosztolányi Dezső Édes Anna című művének szereplőrendszere

Kosztolányi Dezső Életútja

• 1885-ben született, Szabadkán értelmiségi családban
• Apja tanár: Kosztolányi Árpád
• Budapesten, bölcsészkaron tanult, magyar-német szak (Négyesy féle szeminárium)
• Barátai: Juhász Gyula, Tóth Árpád
• 1 év Bécsben: filozófia, nem fejezi be az egyetemet
• Házasság: Harmos Ilonával: 1 fiú
• 1922. a Nyugat szerkesztője, Pesti hirlap, Új nemzedék
• 1933.Daganatot diagnosztizálnak nála
• 1936-ban meghal

Irodalmának áttekintése

•  a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja
• költő, prózaíró, műfordító, publicista, nyelvújító
• a régi kultúrával szemben a művészet szabadságharcát vívta meg
• a polgári művészet képviselője
• apolitikus: idegenkedik mindenfajta elkötelezettségtől, politikától
• elutasítja a költészet társadalmi funkcióját
• művészi kulcsszavai: szépség, rácsodálkozás, csoda, részvét a társadalom számkivetettjeivel -> expresszionizmus, szimbolizmus, impresszionizmus
• homo aestheticus szemlélet: „akinek erkölcse a szépség”
• Kosztolányi, mint költő:
  – 1. verses kötete: 1907. Négy fal között
  – 1910. új kötet: A szegény kisgyermek panaszai -> áttörés, költészet élvonalába emeli
  – Művei: Boldog szomorú dal, Esti Kornél novellák, Halotti beszéd, Édes Anna

Édes Anna

• regény a tökéletes cselédről, aki meggyilkolja a gazdáit
• alapötlet: feleségétől
• ironikus hangvételű
• történelmileg zaklatott időszakában játszódik
• helyszín: Kosztolányi lakásához közeli hely Budapesten
• cselekménye: Édes Anna a legtökéletesebb cseléd. Régi helyétől nehezen válik meg, ösztönösen tiltakozik az új hely ellen. Vizyné, a jómódú polgárasszony „idomítani” akarja Annát. A lánynak fel kell adnia egyéniségét, el kell tűrnie a megaláztatásokat, a gúnyolódást. Életébe boldog perceket a Jancsival való kapcsolata hozott, ezért fájdalmas annyira a csalódása. Anna olyan helyzetbe kerül, amelyből nincsen kiút, nem engedik, hogy felmondjon gazdáinak, és a házassági szándékát is keresztülhúzzák. Gazdái meggyilkolása előtt óriási vihar dúl lelkében, megrémül az az érzése, hogy őt támadták meg. Nem tudja, miért vitte véghez a gyilkosságot. Lázadása ösztönös, öntudatlan. Gyilkos és áldozat egyben. Moviszter az egyetlen, aki felismeri, hogy Anna tette szükségszerű volt. Meg akarta menteni embersége maradványait.

Értelmezhető:

1) Krimi: Azért mert a fő cselekmény a gyilkosság, de a krimitől eltérően a gyilkos ismert, csak az indíték ismeretlen.

2) Történelmi regény:
Hangsúlyos dátumjelölések:

• A tanácsköztársaság bukása (1919)
• Magyarországot felveszik a népszövetségbe (1922)
• Román bevonulás
• Horthy hatalomátvétele

Az I és a XX. Fejezet keretbe illeszti a történetet:

• I fejezet: Kun Béla menekül (Tanács köztársaság bukása) -> a kriszitnai közemberek nézőpontjából látjuk (szubjektív) – legendásítás („ezt beszélték”)
  Nem maga a történelem fontos, hanem, hogy az egyes emberek hogyan élik meg ezt.
• XX. Fejezet: Kosztolányi megjelenése -> kommunista vagy keresztény
  Itt is megjelenik a legendásítás („olvastam valahol”) -> lehet, hogy máshol van a lényeg…
  A történelem cselekményformáló hatással van a szereplők életére:
  • Ficsor: életét rosszul befolyásolja a történelmi változás -> cselédet szerez Vizynének
  • Vizy Kornél: tanácsköztársaság előtt tanácsos volt, majd elveszíti a munkáját, a tanácsköztársaság bukása után államtitkár lesz.
  • Druma Szilárd: ügyvéd – sikeresebb lesz a rendszer bukása után

A szereplők életére hatással van a történelem, de az olvasói megítélés nem vátozik (negatív marad) + Anna életére nincs hatással a történelem (csak a negatív szereplőkét változtatja). Nem mondhatjuk történelmi regénynek, mert nem a történelem játszik főszerepet az egyes emberek életében.

3) Társadalombírálat:

• Társadalombírálat = egy társadalmi rendszert negatív kritikával illet
• Értelmezési lehetőség: a regény az úri középosztály és a vidékről a fővárosba érkező cselédség embertelen viszonyát kritizálja, Anna gyilkossága a társadalmi igazságosság érvényre juttatása.
• Valóban van egy társadalom bírálati olvasata, de a regény ennél összetettebb. Elfogadható ez az értelmezés, de több is van, mert a fő probléma, a gyilkosság nincs megmagyarázva.

4) Lélektani regény:

• A regény fő kérdésfeltevése: mi motiválta Anna tettét? A gyilkosság látszólag indokolatlan, a lelki folyamatokban találhatunk magyarázatot.
• Anna ábrázolása: Külső nézőpontú (az elbeszélő nem mindentudó) – ellentétes a műfaji követelményekkel, nem tudjuk, mi zajlik benne.
• Anna jellemzése:
  • külső nézőpontú jellemzés: cselédkönyv alapján
  • Belső tulajdonságairól alig, csak tettei informálnak (félszeg, dolgos, gyerekszerető)
  • Önkifejezés: nincs! (nem beszél, érzékelés – szaglás)
  • Nincs emberi tulajdonsága, nincs öntudata, állati szinten ragadt -> Jancsi megjelenésével Anna kivirul, fontos lesz neki a szépség (ad magára)
  • Az emberség lényege, hogy szeressék és legyen kit szeretni!
• Anna kapcsolatai:
  • Vizynével: teljesen kiszolgáltatott – számára háztartási gép
  • Jancsival: az első emberi kapcsolat. Emberként tekint rá -> Anna elkezd emberként viselkedni (beszél, szépítkezik) -> idővel Jancsinak csak „test” -> abortusz: a benne bontakzó emberi lény elvesztése
• A gyilkosság:
  • Látszólag semmilyen indok
  • Nem szolgálhat fel (számára a kibontakozás, önkifejezés egyetlen eszköze a munka)
  • Jancsi Moviszternének csapja a szelet, Anna meglátja -> nekimegy a falnak („a lámpák valami kancsal fénnyel fellobogtak”) – a tárgyias leírás Anna lelkiállapotára is vonatkozhat (fény – megvilágosodás, kancsal – őrület)
• Az indítékok kutatása – a tárgyalás:
  • Tanúvallomások: eltérő nézőpontok: elfedik a tényleges dolgokat, de még a tényket is -> itt is megindul a legendásítás
  • Csak Moviszter utal valós (lehetséges) indítékra:
  • Rezonőr = az író szócsöve – rajta keresztül írja le Kosztolányi a véleményét
  • Az egyetlen aki kiáll Anna mellett („Nem bántak jól vele”) – mindenkinek joga van hogy emberként bánjanak vele, hogy szeressék
  • A földön a jóság az egyetlen ami élhetővé teszi a világot!