Kapcsolatok, konfliktusok Szabó Magda Az ajtó című regényében

Szabó Magda

Élete:

• 1917-ben született Debrecenben
• szülei: Jabloncai Lenke és Szabó Elek
• édesapja városi esküdt volt
• 1935-ben érettségizett a debreceni lánynevelő intézetben
• latin-magyar szakos és bölcsészdoktori diplomát szerzett, és tanárként helyezkedett el
• a háború után a vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkatársa lesz
• 1947-ben hozzámegy Szobotka Tibor íróhoz
• élete tragédiája, hogy sosem lehetett gyereke
• 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották
• 1948-58-ig nem jelenhetnek meg művei
• 1959-től szabadfoglalkozású író
• 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben a Magyar Köztársaság Nagy Keresztjét kapta meg
• 1985-90-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület világi alelnöke
• 90 éves korában könyvesboltot neveznek el róla
• csakúgy, mint Petőfi, ő is az egyik legtöbb nyelvre lefordított magyar író

Művészete:

Lírája:

• első megjelent műve: Szilfán halat, 18 év bőséges lírai termését tartalmazza
• lírája az Újhold nemzedékhez tartozik
  • nevét az 1946-ban alakított Újhold című újságról kapta
  • a nemzedékhez többek között Pilinszky János, Mészöly Miklós, Mándy Iván és Nemes Nagy Ágnes tartoztak
• a versírással 1958-ban hagyott fel végleg, mikor megjelentek első regényei

Prózája:

• modern felépítésű, elemző lélektani prózái
• első sikeres regényei is ide tartoznak
• a Freskó (1958) és Az őz (1959)
• gyermek és ifjúsági regényei
  • pl: Tündér Lala, Abigél
• önéletrajzi ihletésű művei
  • Ókút (1970) -> gyermekkorát eleveníti fel
  • Régimódi történet (1971) -> édesanyjának állít emléket
  • Ajtó (1987)
  • Für Elise (2002)

Drámája:

• drámákat, illetve rádiódrámákat is írt
• pl: Fanni hagyományai (1964) és Az a szép, fényes nap (1973)

Az ajtó (1987)

Az önéletrajzi ihletésű regény két, szigorú elvek szerint élő asszony, Magda, az író és házvezetőnője, Emerenc portréja, akinek legféltettebb titka, hogy a háború alatt egy zsidó házaspár kislányát rejtette. A regény egyik tetőpontján a hajdani gyerek látogatóba ígérkezik, de nem jön el, és az asszony az egész vendéglátást megsemmisíti. Magda ígéretet tesz, hogy ha Emerenc leesne a lábáról, kíméletesen elpusztítja a macskáit. Bár önhibáján kívül nem teheti meg, amit ígért, a halálán lévő asszonynak kegyesen hazudik róla. A sors iróniája: Emerenc állapota rohamosan javul, de az igazságba, és a csalódásba mégis belehal.

Elemzés:

1. műfaja -> többrétegű:

• vallomás, „gyónás”
• testamentum
• memoár

2. Emerenc, létezett, ez a regény neki állít emléket

3. központi szimbólum: az ajtó (végigkíséri a regényt)

• szeretet és bizalom kapuja -> mikor Emerenc beengedi az írónőt, jelzi, hogy elnyerte a nő a bizalmát
• két társadalmi réteget köt össze -> parasztság+értelmiség
• lélektani ajtó: rámutat a két személy közti viszonyra
• ősi szimbólum:
  • a ki- és a bezártság
  • az izgalmat csiholó titok és a biztonságot adó magány
  • az kifürkészhetetlenség
  • a megismerés lehetősége
  • a világba lépésé és a halálé

4. további szimbólumok:

• kerti törpe
• szilvaleves
• örökölt bútorok
• kendő
• ajándék TV

5. keretes szerkezet:

• a mű egy visszatérő, lidérces álommal kezdődik és végződik
• már itt megjelenik a központi szimbólum, a nem nyíló ajtó
• a lidérces álom egyfajta nyomasztó hangulatot teremt, mely végigkíséri az egész művet

6. téma: a két nő alakuló kapcsolata -> bemutatja a II. világhűború utáni Budát, az embereket (a szomszédokon keresztül)

7. Emerenc jelleme:

• teljes neve: Szeredás Emerenc -> beszélő név: érdemekben gazdag
• megosztó személyiség volt, hiszen rettenetesen bizalmatlan volt, már-már antiszociális, viszont ha valakit közel engedett magához, azt nagyon tudta szeretni
• mindig egyszerű ruhákban járt; folyton egy kendő volt a fején, amit amolyan falként állított a világ és önmaga közé, a kendő csak a kórházban került le róla
• mérhetetlenül nagy munkabírással rendelkezett, aludni is alig aludt, még ágya sem volt
• alig árult el magáról valamit, ő viszont bejárónőként a környező családok minden titkát tudta
• ő választotta ki a munkaadóit, és nem fordítva, így a próbaidő sem rá vonatkozott
• nem ad a látszatokra, minden cselekedetét a gyakorlatiasság határozza meg
• hétköznapi hős volt, aki a végletekig hitt az elveiben, és aki csak a saját törvényei szerint volt képes élni
• „pogány istenasszony”: öntörvényű, szorosan kötődik a természethez
• önmagát védte bizalmatlanságával a világtól, hiszen rengeteg csalódást, és tragédiát kellett átélnie:

Családi tragédiája:

Édesapját még kisgyermekkorában elvesztette, így édesanyja nevelte őt és az ikreket. Egy nap, mikor el akartak szökni otthonról, kitört egy vihar, ahol a két kicsi szénné égett. A gyerekek halálhírére az anyja kútba vetette magát. Így vesztette el az egész családját.

Szerelmi csalódásai:

Első szerelme a pék csúnya halált hal, a nép kenyeret követelve széttépi. Az ügyvéd, akibe szerelmes lesz, miközben elbújtatja, soha nem jön rá Emerenc valódi érzéseire. Ezen csalódás után bosszúból egy borbéllyal állt össze, de az pedig meglopta és megszökött.

Csalódás a vallásban:

Mikor egy szeretetszolgálat a templomba érkezett, mindenkinek ruhát osztogattak. Emerenc is elment, hiszen úgy gondolta, neki is jár az adomány: hithű keresztény életet élt. Ám érkezésével nem számoltak, ezért csak báli ruhák jutottak neki. A nő azt hitte, kigúnyolják, így örökre meggyűlölte az egyházat.

Hiányzott neki a család, szenvedett a magánytól. Az állatoktól több szeretetet kapott, mint az emberektől, így kilenc macskával vette magát körül, hogy enyhítse az egyedüllétet. Továbbá a kutyához, Violához is kötődik. MINDIG ott volt, mikor szükség volt rá

8. Kapcsolatok:

Emerenc kapcsolata az emberekkel igencsak furcsa volt. Neki mindenki megnyílt, ő viszont alig árult el magáról valamit. Emerencben megbíztak az emberek, és tisztelték őt. Kapcsolatiba nem fért bele az, hogy egyszer majd ő is segítségre szoruljon, és kiszolgáltatottságában önzetlen emberektől kapjon, visszakapjon valamit abból, amit az évtizedek során ő oly magától értetődő természetességgel adott.