Hirdetés

Kapcsolatok, konfliktusok Szabó Magda Az ajtó című regényében

12 perc olvasás
Szabó Magda fényképe a Körkép című antológiában

Szabó Magda

Élete:

  • 1917-ben született Debrecenben
  • szülei: Jabloncai Lenke és Szabó Elek
  • édesapja városi esküdt volt
  • 1935-ben érettségizett a debreceni lánynevelő intézetben
  • latin-magyar szakos és bölcsészdoktori diplomát szerzett, és tanárként helyezkedett el
  • a háború után a vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkatársa lesz
  • 1947-ben hozzámegy Szobotka Tibor íróhoz
  • élete tragédiája, hogy sosem lehetett gyereke
  • 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották
  • 1948-58-ig nem jelenhetnek meg művei
  • 1959-től szabadfoglalkozású író
  • 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben a Magyar Köztársaság Nagy Keresztjét kapta meg
  • 1985-90-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület világi alelnöke
  • 90 éves korában könyvesboltot neveznek el róla
  • csakúgy, mint Petőfi, ő is az egyik legtöbb nyelvre lefordított magyar író

Művészete:

Lírája:

  • első megjelent műve: Szilfán halat, 18 év bőséges lírai termését tartalmazza
  • lírája az Újhold nemzedékhez tartozik
    • nevét az 1946-ban alakított Újhold című újságról kapta
    • a nemzedékhez többek között Pilinszky János, Mészöly Miklós, Mándy Iván és Nemes Nagy Ágnes tartoztak
  • a versírással 1958-ban hagyott fel végleg, mikor megjelentek első regényei

Prózája:

  • modern felépítésű, elemző lélektani prózái
  • első sikeres regényei is ide tartoznak
  • a Freskó (1958) és Az őz (1959)
  • gyermek és ifjúsági regényei
    • pl: Tündér Lala, Abigél
  • önéletrajzi ihletésű művei
    • Ókút (1970) -> gyermekkorát eleveníti fel
    • Régimódi történet (1971) -> édesanyjának állít emléket
    • Ajtó (1987)
    • Für Elise (2002)

Drámája:

  • drámákat, illetve rádiódrámákat is írt
  • pl: Fanni hagyományai (1964) és Az a szép, fényes nap (1973)

Az ajtó (1987)

Az önéletrajzi ihletésű regény két, szigorú elvek szerint élő asszony, Magda, az író és házvezetőnője, Emerenc portréja, akinek legféltettebb titka, hogy a háború alatt egy zsidó házaspár kislányát rejtette. A regény egyik tetőpontján a hajdani gyerek látogatóba ígérkezik, de nem jön el, és az asszony az egész vendéglátást megsemmisíti. Magda ígéretet tesz, hogy ha Emerenc leesne a lábáról, kíméletesen elpusztítja a macskáit. Bár önhibáján kívül nem teheti meg, amit ígért, a halálán lévő asszonynak kegyesen hazudik róla. A sors iróniája: Emerenc állapota rohamosan javul, de az igazságba, és a csalódásba mégis belehal.

Hirdetés

Elemzés:

Még 1768 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!