Kapcsolatok, konfliktusok Szabó Magda Az ajtó című regényében

Szabó Magda

Élete:

• 1917-ben született Debrecenben
• szülei: Jabloncai Lenke és Szabó Elek
• édesapja városi esküdt volt
• 1935-ben érettségizett a debreceni lánynevelő intézetben
• latin-magyar szakos és bölcsészdoktori diplomát szerzett, és tanárként helyezkedett el
• a háború után a vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkatársa lesz
• 1947-ben hozzámegy Szobotka Tibor íróhoz
• élete tragédiája, hogy sosem lehetett gyereke
• 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották
• 1948-58-ig nem jelenhetnek meg művei
• 1959-től szabadfoglalkozású író
• 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben a Magyar Köztársaság Nagy Keresztjét kapta meg
• 1985-90-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület világi alelnöke
• 90 éves korában könyvesboltot neveznek el róla
• csakúgy, mint Petőfi, ő is az egyik legtöbb nyelvre lefordított magyar író

Művészete:

Lírája:

• első megjelent műve: Szilfán halat, 18 év bőséges lírai termését tartalmazza
• lírája az Újhold nemzedékhez tartozik
  • nevét az 1946-ban alakított Újhold című újságról kapta
  • a nemzedékhez többek között Pilinszky János, Mészöly Miklós, Mándy Iván és Nemes Nagy Ágnes tartoztak
• a versírással 1958-ban hagyott fel végleg, mikor megjelentek első regényei

Prózája:

• modern felépítésű, elemző lélektani prózái
• első sikeres regényei is ide tartoznak
• a Freskó (1958) és Az őz (1959)
• gyermek és ifjúsági regényei
  • pl: Tündér Lala, Abigél
• önéletrajzi ihletésű művei
  • Ókút (1970) -> gyermekkorát eleveníti fel
  • Régimódi történet (1971) -> édesanyjának állít emléket
  • Ajtó (1987)
  • Für Elise (2002)

Drámája:

• drámákat, illetve rádiódrámákat is írt
• pl: Fanni hagyományai (1964) és Az a szép, fényes nap (1973)

Az ajtó (1987)

Az önéletrajzi ihletésű regény két, szigorú elvek szerint élő asszony, Magda, az író és házvezetőnője, Emerenc portréja, akinek legféltettebb titka, hogy a háború alatt egy zsidó házaspár kislányát rejtette. A regény egyik tetőpontján a hajdani gyerek látogatóba ígérkezik, de nem jön el, és az asszony az egész vendéglátást megsemmisíti. Magda ígéretet tesz, hogy ha Emerenc leesne a lábáról, kíméletesen elpusztítja a macskáit. Bár önhibáján kívül nem teheti meg, amit ígért, a halálán lévő asszonynak kegyesen hazudik róla. A sors iróniája: Emerenc állapota rohamosan javul, de az igazságba, és a csalódásba mégis belehal.

Elemzés: