Barokk: 1600-1750

A szó jelentése: szabálytalan, nyakatekert.

A XIII-XVI. században a polgárság harcot indított a gazdasági és társadalmi hatalomban való részvétért a feudalizmus ellen, ám a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott, mert a gazdasági feltételek és a politikai lehetőségek ezt nem tették lehetővé.

A XVI. sz. végétől Európában új gazdasági, társadalmi és ideológiai folyamatok bontakoztak ki: újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút monarchiák. A katolikus egyház hatalmát féltve a reformáció tanaitól támadásba lendült: ellenreformáció, és ezt a harcot a jezsuiták – a Jézus társaság tagjai – irányították. A katolikus egyház legfőbb támasza a fejedelmek és a főurak, akikkel szemben szövetkeznek, hogy térjenek vissza a katolikus hitre ezzel példát mutatva. ‘ Azé a föld, akié a vallás. ‘ Az egyház létrehozza az újkatolicizmust a hívek visszaszerzésére. A templomokat fényűzően díszítik, hogy a híveket lenyűgözzék. A világ katolikus és labirintusszerű: így látták a művészek a reneszánsz végén. A barokk viszont jól rendezett és hieralchikusan tagolt látomásban szemléltette a világot. Ez a rend az ellentétek küzdelmében megvalósuló harmónia. ( Ezt sugározzák a római Il Gesú, a jezsuita szerzetesrend főtemploma mintájára épített barokk templomok, v. Tassó művét követő barokk eposzok. ) Létrehozzák a jezsuita rendet, akik izgalmasan ‘ diploma életet ‘ éltek. Intelligensek és magasan képzettek voltak, a kalandok miatt sok fiatalt vonzottak a rend belépésére. A jezsuiták sok mindent átvesznek a reformációtól, de ők tanítanak, egyetemeket nyitnak, új liturgiákat, misemenetet találnak ki, bevezetik a körmenetet, így a misék színpadiasabbá válnak.

Az érett barokk műveltségeszmény jegyében az első képzőművészeti alkotások a század ’40-es éveiben jelennek meg.

Képzőművészet: célja meghökkentés, túlzott hatások, mai szemmel nézve giccs. A méretek hatalmasak lesznek, szeretik áttörni a korlátokat. Pl.: A szobrok kinyúlnak, a mennyezeten a paradicsom jelenik meg. Fontos a meghökkentés és az illúzió.

Építészet: Nagyszombati egyetem 1635 ( 1773 óta Bp-n. ELTE )

Zene: Fő cél az elkápráztatás, orgona, kórus. Sok irányba próbálnak hatni, ezért komplex zenei műfajok jönnek létre: opera ( zene, tánc, ének, látvány ), oratórium ( olyan mint az opera, csak nem adják elő, kizárólag ének hangszeres kíséret nélkül ) Irodalom: a barokk hatás mindenek előtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk számára nélkülözhetetlen a meghökkentés, lenyűgöző hatás és a csodálkozás felkeltése, ami leginkább formai külsőségekkel érhető el (virtuóz rímtechnika, merész gondolattársítás, újszerű költői képek, patetikus stílus, körmondatok, rokon értelmű szavak, drasztikusabb népiesség ). A barokk új műfajokat teremtett meg, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új formákat hozott létre: sok részletből felépülő epizódokból álló, monumentális szerkezet: eposz. Általánossá vált az érzéki szerelem, víziók, misztikumok, látomások ábrázolása, mindez intellektuális köntösben (Szent Teréz látomásai). Gyakori a szimbólum, embléma, jelkép használata.

Írók: Tasso ( A megszabadított Jeruzsálem ), Zrínyi Miklós ( Szigeti veszedelem ), Bethlen Kata, Bethlen Miklós, Rákóczi, Mikes Kelemen, Báthory, Cervantes