Balzac pályaképe és a Goriot apó

A realista regényben nincsenek igazán eszményített figurák. Ha vannak, akkor van ellenpólusuk is. Vautrin is eszményített: filozófus, tudatos forradalmár. Betyár: szembeszáll a társadalom hamis értékeivel, nemes szempontokból. Ő őszinte. Becsületesek ugyanúgy bűnözők, mint ő, csak ők azt hazudják, hogy becsületesek.

Rousseau: az emberi kultúra arra való, hogy a zsarnokságot leleplezze. (Mikor Vautrin kis bűnösnek nyilvánítja magát, akkor ez önigazolást is tartalmaz). Típus: az író olyan szereplőket szerepeltet, akik társadalmi rétegek magatartásformáival rendelkeznek.

Tipizálás: ahogy ezt felépíti (pl: Rastignacnál: ” … az a fajta ifjú volt … „) A jellemet a társadalomból vezeti le  →  realizmus jellemzője.