Hirdetés

Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen Nóra (Babaszoba) című drámájában

20 perc olvasás
Henrik Ibsen

Henrik Ibsen Nóra című drámája nem véletlenül sorolható az első olyan drámák közé, amely a női egyenjogúság (emancipáció) kérdéseit veti fel. A műben egy olyan szituáció mutatkozik meg, amely nem volt jellemző a XIX. század világában.

Hirdetés

Henrik Ibsen (1828-1906)

Norvég drámaíró és költő. Egy kiskereskedő gyermekeként gyógyszerészetet tanult. 1851-től a Norvég Nemzeti Színház rendezője. 1864-ben elhagyta az országot, majd állami ösztöndíjjal hosszú időt töltött külföldön (Róma, Drezda, München), végül Drezdában telepedett le. Az új környezet irodalmi munkásságára is hatással volt, itt írja legjelentősebb műveit.

A késő romantika stílusában írt műveit (Peer Gynt) felváltotta a drámai realizmus, tehát szereplői ezentúl a kor hétköznapi emberének a hangján szólalnak meg, környezetük a polgári miliőt idézi.

Pályaszakaszai:

  • Romantikus drámák (drámai költemények): Brand (1866), Peer Gynt (1867) – leszámolás a romantika egyéniségkultuszával.
  • Társadalmi drámák: Nóra (1879), Vadkacsa (1884) – legfőbb témájává a városi közösség vált („Ibsen a polgári nyilvánosság fórumává változtatta a színpadot, ahol meg lehetett vitatni az őket érintő problémákat”), annak visszásságai, a felszín alatt, megbújó valóság, valamint az egyéniség útkeresése, az önmegvalósítás.
  • Kései drámák: Solness építőmester (1892) – az önmagát túlélt ember tragédiája.

Az ibseni dramaturgia

Ibsen Csehovval együtt a dráma műfajának megújítója, a modern polgári dráma megteremtője. Műveinek fő jellemzői:

  • Analitikus szerkesztés: a múlt feltárulását mutatja be a mű.
  • Kétszintű párbeszéd: a látszólag közömbös dolgok sorsszerű történésekre utalnak.
  • Szimbolikus kifejezésmód: egy-egy jelkép köré építi drámáit. A szimbólumba sűrítve jelenik meg a dráma alapproblémája.
  • Legnagyobb témája: az önmegvalósítás és az élethazugság. Úgy véli, hogy az embernek szüksége van valamiféle öncsalásra, hogy képes legyen elviselni az életet. Erről mondja Relling doktor A vadkacsában: „Az átlagember boldogtalanná válik, ha öncsalásából kizökkentjük.
  • Ez jelenik meg a Nórában is: Az élethazugság jelképe a Babaszoba, ahol Nóra sokáig boldognak hiszi magát, s csak akkor hagyja el amikor kiderül: férje nem egyszerűen gyermeknek tekinti, de a látszat fontosabb mint a szerelem.

A Nóra cselekménye

Nóra (eredeti címén Babaszoba) című műve 1879-ben keletkezett. Egy norvég kisvárosban játszódik ahol a címszereplő látszólag boldogan él férjével és gyerekeivel. A karácsonyi készülődés idilli képeivel kezdődik a történet, majd a pár napon belül kiderülő hazugságok miatt Nóra végül elhagyja a férjét és gyermekeit. Sokan úgy tartják, hogy ez az első olyan dráma, amely a női egyenjogúság (emancipáció) kérdéseit veti fel.

Még 3342 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!