A szimbolizmus és irányzatai a művészetekben

A századvég művészetét, mint korstílust többféle névvel is illetik: szimbolizmus, szecesszió, dekadencia. Azonban csak a szimbolizmus elnevezést tekinthetjük helyesnek, mivel a másik kettő  csak bizonyos művészeti ágakra jellemző, nem átfogó. A szimbolizmuson belül beszélhetünk impresszionizmusról, szecesszióról, szimbolizmusról.

 

Festészet

Szinyei: Majális. Kivitték a művészetet a szabadba. Fro-ban alakul ki először, Szinyei ettől függetlenül alkot. A kortársak idegenkedéssel fogadják.

Ferenczy: Október. Barbizoni iskola volt az első.

Monet: Reggeli a szabadban. Eddigi képeken a szereplők befelé néznek, saját belső világukba merülnek. Itt a szereplők már észreveszik, hogy festik őket; a festmény belső világából kinéz ránk (individualizáció). Egyszerre társas lény és magányos, nem érzi otthon magát a saját világában. Vannak olyan képek (stílusok), amelyeknek van mesélni valója; a középkori ikonoknak nincs ilyen mondanivalója. Most újra bejön ez a művészetbe, tehát jellemző a reikonizáció, a dezepizálódás. Az emberek beszélnek egymással, de nincs mondanivalójuk. Új szépségelv van. A reneszánszban a harmóniára törekednek. Most heterogén dolgokat hoznak létre. Egymáshoz nem illő dolgokat helyeznek egymás mellé. Nyitott műalkotás elve. Másfajta befogadást várnak. Nyitott befogadói módszer: ki kell találni, hogy mit jelent.

Turner: Gőzhajó a viharban.

Csontvári: Vihar a Hortobágyon.

Monet: Szajnapart Lavacourt-nál.

Impresszionista (= benyomás). A valóságos látás szerintük olyan, mint mikor becsukjuk a szemünket, és nem körvonalakat látunk, hanem színpamacsokat.

Laboratóriumi művészet: kísérletet folytat arról, hogy a Nap különböző megvilágításánál hogyan viszonyulnak egymáshoz a színek.

Fülek Lajos szerint kétféle művészeti ág van. Azt festik, amit látnak (impresszionizmus ennek a csúcsa), vagy azt festik, amit tudnak.

Seurat: Napozók. Pontokat fest, így állítja össze a képet. Pointillizmus.

Van Gogh: Auvers-i templom. Vonalakat húz. Roden: A gondolkodó (szobor). Ez a szűkebb értelemben vett szimbolizmus. Szerinte a lényeg nem a dolgokban van, hanem azon túl. A befogadónak az a dolga, hogy a transzcendens lényeg és a körülöttünk lévő jelenségek közötti kapcsolatot megkeresse.

Rippl-Rónay: Önarckép. Csontvári: Önarckép. A művész középpontba állítása.

 Csontvári: A magányos cédrus. A lényeg és a valóság közti összefüggést mutatja.

Klint: Judit és Holofermesz. Szecesszió. Fontos témája a démonikus nő és a halálerotika összekapcsolódása. Álmatlanság, révetegség. Ne sivár bérházak legyenek körülöttünk. Lakható környezetet biztosítsunk. Gaudi (építész). Műalkotásokkal tette tele a házak környékét.

Díszítőművészet.

Zene

Debussy: Egy faun délutánja. Nagy filozófiai kérdés: a valóság nem álomvilág-e. Szimfonikus költemény. Programzene (ált. irodalmi alapanyag); eszmények kifejezésére.

Hegeli érzékletesség-elmélet: művészetben az anyag és az eszme találkozik.

Vezérmotívumok (minden szereplőnek saját): különböző variációkban mindig visszatér. Titokzatosság, sejtelmesség jelzi a valóság és az álom közötti átmenetet. Dallamnál sokkal fontosabb a hangszín. Impresszionista zene.

Van szecessziós zene is.

Richard Strauss: Rózsalovag. Bartók: Kékszakállú. Stravinski: Tavaszi áldozat. A szimbolizmus elnevezést a zenében nem használják.

 

Szecesszió

természetbe vonulás

 

Filozófia

Comte szerint három korszak: vallás; metafizika (spekulatív gondolatok); pozitív korszak. Mindent a tudomány alapján magyaráz. A pozitívizmus szerint a gondokra megoldást ad a tudományok eredménye. Művészet csak szabadidős tevékenység lehet, a fölös erők levezetése. A tudomány népszerűsítése.

Spencer: az emberi társadalom is leírható törvényekkel. Mikor ezek az elképzelések kezdtek megbukni, akkor jöttek a különféle életfilozófiák. Schopenhauer: az ember élete azért boldogtalan, mert akaró lény. Ezért nem lehet soha boldog. Tehát le kell mondani a célokról. Nirvana állapot: szemlélődés. A boldogsághoz vezető egyik út a művészet. Egyre inkább az a vélemény, hogy a művészettel olyat kell mondani, amit a tudomány nem tud leírni.

Kirkegaard: elveszett az emberi egyéniség, mert normák alá kell vetnie magát. Nietzsche: übermench. Felsőbbrendű ember (emberszerető ember). Társadalom bevett értékeinél magasabb rendű egyéni értékeket vezet be. Megkötöttségeken felül kell emelkedni. Pszichológia ekkor indul el. Ember lelkét le lehet írni törvényekkel.