Könyvtár kialakítása, fogalma, fajtái

• Mutassa be röviden a könyvtárak történetét!
• Mi a könyvtár fogalma?
• Milyen könyvtárfajtákat különböztetünk meg? Mi az egyes könyvtárfajták szerepe? Mondjon egy-egy példát is rájuk!
• Melyek a könyvtár részei? Mutassa be az egyes részek feladatát pár mondatban!

Története:

A kezdetekben kézírással készültek pl. a kódexek. Ilyen módon azonban igen sokáig tartott egy-egy könyv megalkotása. A könyvkészítés technikájában hatalmas ugrást jelentett Johannes Guttenber találmánya a nyomda. Az első Guttenberg által nyomtatott könyv az 1455ben készített 42 soros biblia volt. A Thomas Edison által 1878 szabadalmaztatott fonográf jóvoltából lehetővé vált a hangrögzítés is. Az első könyvtárak az írásbeliség elterjedésével már létrejöttek. Az egyiptomi Alexandriában volt az ókor legnagyobb gyűjteménye: félmilliónál is több papirusztekercset tároltak ott.

Magyarországon Nemzeti Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár, amit Széchényi Ferenc, Széchenyi István apja alapított 1802-ben 15 000 kötet odaajándékozásával. Feladata minden magyar vonatkozású könyvtári anyag gyűjtése, feltárása és megőrzése a teljesség igényével. (Magyar vonatkozású alatt értjük a külföldön akár idegen nyelven megjelent magyar könyveket is.) Mai állománya közel ötmilliós.

Könyvtár:

A könyvtár: Azokat az intézményeket, hívjuk könyvtáraknak, amelyek zömmel a nyilvánosság számára kiadott dokumentumok összegyűjtésével, feldolgozásával foglalkoznak. A dokumentumok lehetnek írásos, képi, audiovizuális, és elektronikus formájúak. A könyvtár ma már nem csak saját gyűjtésű dokumentumait tárolja, hanem helyet ad ahhoz is, hogy a számítógépes rendszereken keresztül hozzáférjenek az olvasók a számítógép-hálózaton lévő információforrásokhoz. Ezen feladatai mellett a könyvtár még nagyon sok funkciót betölt. Így könyvek folyóiratok kölcsönzésén és olvasásán túl lehetőséget ad arra is, hogy ott találkozzunk egymással, társalgókban beszélgessünk. A könyvtár gyakorta színhelye a tanulásnak, oktatásnak, valamint zenét is hallgathatunk, vagy filmeket is nézhetünk ott. A kazettát, videokazettát, lemezt is kölcsönözhetjük.

Az információszerzés feltétele a megfelelő dokumentumhoz való hozzájutás. Ezt a katalógusok segítik, amik számítógépesek, vagy kartoték-rendszerűek lehetnek.

A mai legmodernebb könyvtárak működése számítógépeken alapul. A raktározás, nyilvántartás és akár a kölcsönzés alapja az adatbázis-kezelő programok használata.

A különféle könyvtárak felépítése és belső rendje eltér. Meghatározza ezt az állomány mérete és összetétele. Ez alapján beszélünk zárt raktáras és szabadpolcos rendszerről. A lényegi különbség abból adódik, hogy az olvasótermekben, a kölcsönzőben szabadon hozzáférhető-e a könyvtári állomány nagyobbik része, vagy a dokumentumok tetemes része zárt raktárban van, ahova az olvasók nem mehetnek be.

• A zárt raktári rendszerű könyvtárakban az olvasó és a dokumentum között a kapocs a katalógus, a számítógépes rendszer és a segítő, tájékoztató könyvtáros.
• A kisebb gyűjteményben a könyvtári anyag szabadon hozzáférhető az olvasói termekben. Az ilyen könyvtárat szabadpolcos rendszerűnek nevezzük. Ennek legnagyobb előnye, hogy az olvasók közvetlen kapcsolatba kerülnek a dokumentumokkal.

Nem ritka az sem, hogy a könyvtárak a vegyes rendszert választják. Ekkor van egy jelentős szabadpolcos rendszer, de a ritkábban használt, vagy védendő értékesebb állományt zárt raktárban tartják.

A közművelődési könyvtár hálózattal találkozunk a leggyakrabban, mivel ide tartoznak a megyei, a városi, és a községi könyvtárak is. Az egész könyvtárcsoport lényege, hogy lakossági igényeket elégítsen ki.

A szakkönyvtárak: A legspeciálisabb könyvtárak, mivel feladatuk egy-egy szakmai terület, vagy tudományág szakirodalmi információs igényeinek kielégítése.

A felsőoktatási könyvtárak: Feladatuk az adott oktatási intézmény tudományos tevékenységének kiszolgálása. Nyilvánosak, de főként egyetemi oktatók és hallgatók saját munkájukkal kapcsolatosan használják.

Az iskolai könyvtárak:

Tanárok, diákok részére biztosítja az oktatáshoz szükséges dokumentumokat. Az önálló könyvhasználat megtanulásának helye. Közművelődési feladatokat is ellát. Gyakorlati feladat: A kézbe kapott könyvtári könyvről mondjon el a lehető legtöbb szakszerű információt!A könyv részeit érdemes megnézni, hogy fizikailag mit ismerhetünk fel: gerinc alapján a kötést: fűzött, vagy ragasztott; kötéstáblája bőr, vagy papír, kemény vagy puha. Ezután van-e borító, vagy védőborító, védőlap, előzéklap, címlap. A védőborítón van-e fülszöveg? Majd eldönthetjük, hogy könyvtári a könyv, vagy sem. Ha könyvtári a gerincen olvashatjuk a felül a raktári számot, alul a 3 jegyű számmal jelzett szakrendi jelet, vagy ETO számot, alatta a betűrendi jelet, vagy Cutter-számot.
Interneten keresztül elérhető könyvtárak

Virtuális könyvtár: nem tényleges dokumentumokat tartalmaz, csak elérési útvonalakat az információhoz (azaz csak az URL-címmel jelentetik az állományt).

Elektronikus könyvtár: tényleges dokumentumokat tárolnak. Van olyan, ami hagyományos formából kerül digitalizálásra, de van olyan is, amely már eleve csak elektronikus formában létezik.

Digitális könyvtár: csak a hagyományos, nyomtatott formában megjelent dokumentumok kerülnek digitalizálásra.

Ezek a könyvtárak eltérnek a hagyományos könyvtáraktól abban, hogy:

• nincs gyűjtőkörük,
• nincs nyitva tartásuk,
• nincs használati díj (azaz ingyenesek), és
• nincs könyvtárépület; nem kell kimozdulnom onnan, ahol van megfelelő számítógép és Internet csatlakozás.

Fajtái:

Tulajdon szerint:

• közkönyvtár
• magánkönyvtár

Használói szerint:

• nyilvános
• korlátozottan nyilvános
• zárt

Nagyság szerint:

• kis (kevesebb, mint 10 000 kötet)
• közép (10 000-100 000 kötetnyi állomány)
• nagy (több, mint 100 000 kötet)

Típus szerint:

• nemzeti
• közművelődési
• felsőoktatási
• iskolai
• szak

Olvasók kora szerint:

• felnőtt
• gyermek
• ifjúsági