• Mi a dokumentum fogalma? Hogyan csoportosítjuk a dokumentumokat?
  • Mutassa be részletesen a könyvet a következő szempontok alapján: kötéstípusok, csoportosítsa tartalom szerint, címnegyed részei, ISBN szám
  • Mire használjuk a Cutter és az ETO számot?
  • A hagyományos könyvtári katalógus használata. Az elektronikus katalógus.

A dokumentum:
az ismereteket rögzítő információhordozó. Ez lehet tárgy, könyv, folyóirat, audiovizuális hordozó, számítógépes memória stb. A szó a latin docere, tanítani, oktatni igéből származik. A dokumentum lényege, hogy az információt rögzítve tartalmazza.
Különbséget kell tennünk a régészeti, múzeumi, művészeti dokumentumok és a könyvtári dokumentumok között. A könyvtári dokumentumok mindig valamely lejegyzett szellemi terméket tartalmaznak

A dokumentumtípusokat többféleképpen lehet csoportosítani:

  • az előállítás technológiája,
  • tartalmi vonatkozások,
  • formai sajátosságok,
  • egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás)

Az előállítás technológiája szerint

  • nyomtatott (papíron sokszorosított, nyomdai úton előállított dokumentum: könyv, folyóirat, hírlap és egyéb időszaki kiadvány, zenemű, térkép, metszet, plakát, aprónyomtatvány)
  • nem nyomtatott (nem nyomdai úton előállított szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés: gépirat, fénymásolat, mikrofilm, film, hanglemez, hangkazetta, CD lemez, CD és DVD ROM, egyéb elektronikus és digitális dokumentumok)
  • A tárolt információk forrásértéke szerint
  • elsődleges (primer): a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeiről első ízben adják közre a keletkező új információkat.
  • másodlagos (szekunder): már ismert információkat dolgoznak fel

Megjelenés formája szerint

  • vizuális (látható) [(írásos (egyezményes jelrendszerrel rögzítik az információkat: könyv, folyóirat, hírlap, nem folyóirat jellegű időszaki kiadvány, aprónyomtatvány, kézirat, gépirat, kutatási jelentés, kotta) ikonográfiai (jellemzője a képi ábrázolás: térkép, metszet, plakát, fénykép, dia) vagy plasztikai dokumentumok (térbeli kiterjedésű, háromdimenziós alkotások: szobor stb.)]
  • auditív (hallható): hanglemez, hangkazetta, CD lemez
  • audiovizuális (képi és fonetikai információkat tartalmaznak): film, videofilm, DVD
  • elektronikus (számítógépen tárolt dokumentum; az előállítás, sokszorosítás és a felhasználás során is szükség van egy adott technológiára: hardver és szoftver eszközökre): analóg és digitális (adatok, programok)

Könyv

A szabvány szerint olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő – esetenként kivehető -, a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll, és olvasható szöveget, ill. illusztrációt tartalmaz.

Részei:

  • védőborító
  • fülszöveg
  • címoldal (szerző, cím, kiadás adatai)
  • verzó
  • tartalomjegyzék
  • kolofon

Két fő kötéstípusa van keménytáblás és puhatáblás.
A keménytáblás könyv lapjait cérnával varrják össze, és így a kapott könyvtestet rögzítik a kötéstáblába. Igényesebb esetben a kötéstábla vászonból vagy bőrből készült borítást is kaphat.
A puhatáblás könyvek lapjait egymáshoz ragasztják, és a könyvtesthez is ragasztással rögzítik a kartonból készült fedelet.

Címnegyedív
A könyv első négy oldala.
Részei: a szennycímoldal (üres oldal, vagy csak a rövidített címet tartalmazza), sorozatoldal (ahol az esetleges sorozatcím szerepel), címoldal (helytelen, de általános szóhasználattal címlap) és a címlapverzó vagy copyright oldal
A copyright oldalon találjuk a könyvet világméretekben egyedileg azonosító tízjegyű számot, az ISBN számot. Ezt a számot gyakran megtaláljuk a könyv hátsó kötéstábláján is. Ez az ISBN szám egy könyvnek a különböző kiadásai esetén is eltérőek. Az ISBN szám négy számcsoportból áll. Az első az országot azonosítja, ami hazánk esetében 963. A második számcsoport a kiadót azonosítja. A harmadik számcsoport a kiadványt azonosítja a kiadón belül. A negyedik számcsoport pedig egy ellenőrző számjegy. 10 jegyű ISBN számok 2007. jan. 1-től 13 jegyűre változtak.

ETO szám használata:
Egyetemes Tizedes Osztályozás
Témájuk alapján, tudományok szerint rendezi.
Tíz nagy csoportba sorolja a tudományokat s mindegyiken belül 10 alosztályra bontja. Minél több számjegy annál speciálisabb szakterületet jelöl.

Cutter szám használata:
A Cutter szám egy betűből és egy kétjegyű számból áll. A betű az író nevének kezdőbetűje, a szám pedig a szerzők nevének Ábécé szerinti sorrendjében nő. Természetesen a számozás minden betűnél elölről kezdődik. Egy szerző különböző azonos Cutter számot kapnak. Ha egy könyv több szerző művét tartalmazza, vagy a szerző nincs nevesítve, akkor a besorolás alapja a könyv címe. Ha egy szerző több könyvet is írt, akkor azok a mű címe szerinti szoros abc szerint következnek. Ilyenkor a név elején szereplő névelőket nem veszik figyelembe.

Könyvtári katalógusok:
A katalógusok a könyvek nyilvántartását és visszakeresését teszik lehetővé. A katalógusok katalóguscédulákat tartamaznak, melyek különböző szempontok szerint vannak elrendezve.
A könyvtárakban általában többféle katalógus is szerepel, így egy könyvet többféle szempont szerint is kereshetünk. Leggyakoribb a szerző szerinti betűrendes katalógus, de használhatnak ETO-szám szerinti és a tárgyszó szerinti katalógust is.
A könyvtárban a témák könyvek szerzők kereséséhez az ETO számok, betűrendi jel vagy Ábécé szerinti rendezés alapján keresünk könyveket.

Elektronikus katalógusok:
A nagyobb könyvtárakban már mindenhol elérhetőek, de többnyire a könyvtári és az elektronikus katalógusok még együtt élnek.
Ezeket, a katalógusokat az interneten át is elérhetjük. Ezt idegen szóval Opac-nak nevezzük.
Találhatunk olyan katalógusokat is, amelyek több könyvtárat is összefognak. Pl.: Mokka (magyar országos közös katalógus.
Az elektronikus katalógusok esetén már nem kell különböző ETO-szám szerinti, tárgyszó és szerző szerinti katalógusokat összeállítani és használni. Az elektronikus katalógusban minden rekordhoz tartozik egy bibliográfiai rekord. Melyek közt könnyen kereshetünk.