Hirdetés

Tavak kialakulása, folyók

5 perc olvasás
Tavak

Ismertesse a tavak kialakulását, jellemzőit, előfordulásukat példákon keresztül! Ismertesse a folyók, mint felszíni vizek szakaszait, mutassa be a folyók torkolat típusait!

Hirdetés


Hirdetés

A folyók felszínalakító munkája éghajlatfüggő vízhozam és a vízmennyiségtől, és annak időbeli eloszlásától függő folyóvízi erózió, két alaptípusuk az állandó és az időszakos vízfolyás. Állandóak az óceáni, a kontinentális, a szubtrópusi és trópusi területeken találhatók, időszakosak a sivatagi, félsivatagi és egyes mediterrán térségekben található folyók (vádi, creek). A gravitációnak köszönhetően lefelé folyó víz mozgási energiájával szelektíven pusztítja az útjába kerülő kőzeteket: a keményebb gránitot nehezebben, a puhább és lazább homokkövet könnyebben. A lepusztított törmelékből folyóvízi üledék lesz, amelyet a folyó a munkavégző-képességének csökkenésekor lerak.

A folyóvizek szakaszjellegében elkülönítünk felső, középső és alsó szakaszt, ahol a víz hordalékszállító-képessége a döntő és az ezzel járó formakincs.

  • Felső szakasz: zuhatagos, szurdokvölgyes. (raftingolás a zúgókon, vízeséseken)
  • Középső szakasz: kanyargó (meanderező), mederszélesítő, teraszképző (pl. Duna-teraszok a Győr-tatai teraszvidéken, itt található a neszmélyi történelmi borvidék, valamint ugyancsak híres várak, kastélyok találhatok a folyó teraszokon.)
  • Alsó szakasz: szétágazó, hordaléklerakó, hordalékkúp építő (pl. Szigetköz és a Csallóköz a Duna esetében), viziturizmus

Vízgyűjtők, vízválasztók. Az egymásba torkolló vizek, vízfolyások által kijelölt földrajzi területek együttesen alkotják a folyó vízgyűjtő területét. A vízgyűjtő területeket a magasabb gerinceken, völgyekben húzódó vízválasztók választják el egymástól. Akadnak lefolyástalan területek is, ahol nem jutnak el a tengerig, óceánig a folyóvizek: pl. Kalahári, Szahara, Arab-félsziget, Belső-Ázsia, Ausztrália, Atacama-sivatag.

Hirdetés

A folyókat torkolatuk alapján is feloszthatjuk:

  • Delta
  • Tölcsér

A torkolat jellege leginkább a tengerjárás mértékétől (apály-dagály) és a vízáramlásoktól függ ezek kialakulása. A folyók által elöntött területek nagyon termékenyek, lásd ókori egyiptomi civilizáció (potamikus társadalmak) mennyire függtek az éves áradásoktól.

Folyók nagysága viszonylagos, mert lehet hosszúságuk, vízgyűjtőjük és vízhozamuk alapján is rangsorolni őket:

Tavak

Tó=állóvíz: “tónak az olyan stagnáló víztömeget nevezik, amely a talajnak a tengerrel közvetlenül kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedést tölti ki.”

Keletkezésük szerint (1) belső és (2) külső erők alapján, valamint és (3) antropogén hatásra létrejövőket különítünk el.

Hirdetés
  1. Belső erők által létrehozott tavak:
  • Tektonikus árkokban, szerkezeti törések mentén Bajkál 1620m mély. Van sekély, szerkezeti törés mentén fekvő tó is erre példa a Balaton.
  • Vulkáni kürtők, kalderák: Kráter és kalderatavak Lazióban, Campagna területén. Erdélyben a Csomádnál a Szt.-Anna-tó 6m mély, és 950m magasan fekszik.
  1. Külső erők által létrehozott tavak:
  • Jég
    • Jégtakaró letarolásával Finnország, Kanada. Nagy méretűek: Nagy-Medve, Nagy-Rabszolga és az Öt-tó vidéke. Körívben helyezkednek el, ami a jég letaroló munkájának határát jelzi, itt mélyedés alakult ki ezt töltötték fel a vizek.
    • Gleccserek alkotta tavak: gleccser erózió, kárfülkék kitöltése = tengerszemek, pl. Kárpátok.

A Bódeni-, és a Genfi-tavaknál már szerkezeti mozgások is szerepet játszottak.

  • Karszt
    • Vízzáró réteggel kitöltött mélyedésekben alakulnak ki, Magyarországon a Vörös-tó is (dolinató), Aggteleki-tó (víznyelő-tó).
  • Szélkifúvásos tavak
    • bizonytalan vízutánpótlásúak, sivatagi körülmények között alakulnak ki, jelentős méretbeli változások, “csavargó tavak”, pl. Lop Nor (Tarim-medencében). Magyarországon a Nyírségben a homokterületen pl. Sós-tó vagy Kiskunhalas mellett már-már kiszáradt Fehér-tó.
  • Lagúnatavak
    • Tengerpartoknál turzások választják el a szabad víztől, pl. Landes-vidék a Garrone-torkolatnál Franciaországban vagy a Balti-tengernél. Morotva tavak folyóvizek menten.
  • Tömegmozgás
    • Erdélyben, a Gyilkos-tó 1837-ben bekövetkezett hegyomlásnak köszönhetően jött létre.

Mesterséges:

Ilyenek a víztározók, halastavak,

Felszín alatti vizek

  • Talajvíz: A legfelső vízzáró réteg fölötti víz. Mára az ország egész területén erősen szennyezett, ivóvízként nem hasznosítható.
  • Rétegvíz: Két vízzáró réteg közötti víz. Egyik legfontosabb ivóvízbázisunk.
  • Belvíz: Felszínre kerülő talajvíz. A mezőgazdaságban nagy károkat okoz.
  • Karsztvíz: Mészkő területek vize. Tiszta ivóvíz.
  • Hévforrás: Olyan feltörő meleg vizű forrás, mely vizének hőmérséklete meghaladja a 200C-ot. Olykor szokás a 300C-ot is határként venni, sőt esetenként a terület évi középhőmérsékletét is.

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!