Tavak földrajza

3 perc olvasás

Tó

Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő állóvíz, amelynek nincs kapcsolata a tengerrel, vagy óceánnal.

Hirdetés

Keltkezésük szerint (1) belső és (2) külső erők alapján, valamint és (3) antropogén hatásra létrejövőket különítünk el.

Tektonikus árkokban, szerkezeti törések mentén, például a Föld legmélyebb tava a Bajkál 1620m. A Kelet-afrikai-árokrendszerben található Tanganyika is így alakult ki. Holt-tenger a legalacsonyabban fekvő tó. Van sekély, szerkezeti törés mentén fekvő tó is erre példa a Balaton.
Vulkáni kürtők, kalderák már kialudt vulkánoknál alakult ki. A krátertavak kisebbek, a kalderák nagyobbak. Erdélyben a Csomádnál a Szt.-Anna-tó 6m mély, és 950m magasan fekszik.

Jég
- Jégtakaró letarolásával Nagy méretűek Nagy-Medve, Nagy-Rabszolga és az Öt-tó vidéke. Körívben helyezkednek el, ami a jég letaroló munkájának határát jelzi, itt mélyedés alakult ki ezt töltötték fel a vizek. A finn-tóvidék is ide tartozik.
- Gleccserek alkotta tó: gleccser erózió, kárfülkék kitöltése = tengerszemek, pl. Kárpátok.
  - Fjordos tavak, nincs kapcsolatuk a tengerrel: Salzkammerguti-tavak, Garda, Maggiore, Lugano, Comoi, Thuni, Brienzi, Vierwaldstatti, Zürichi.
  - A Bódeni-, és a Genfi-tavaknál már szerkezeti mozgások is szerepet játszottak.
Karszt: Vizzáró réteggel kitöltött uvalákban, poljékben alakulnak ki Ohridi- és Preszpa-tó, de Magyarországon a Vörös-tó is (dolinató), Aggteleki-tó (víznyelő-tó).

Szélkifúvásos tavak: bizonytalan vízutánpótlásúak, sivatagi körülmények között alakulnak ki, jelentős méretbeli változások, “csavargó tavak”, pl. Lop Nor (Tarim-medencében). Magyarországon a Nyírségben a homokterületen pl. Sós-tó vagy Kiskunhalas mellett már-már kiszáradt Fehér-tó.
Tömegmozgás: Erdélyben, a Gyilkos-tó 1837-ben bekövetkezett hegyomlásnak köszönhetően jött létre.
Növény és állatvilág közreműködésével keletkezett tavak: pl. atoll (korallállatkák)

Hirdetés

Ilyenek a víztározók, halastavak.

További kidolgozott földrajz érettségi tételeket itt találsz.