Magyarország településföldrajza
Jellemezze Magyarország sajátos településföldrajzát! Csoportosítsa a település típusokat, nevezzen meg példákat is!
A települések ( Magyarország településföldrajza)
A települések országos kapcsolatrendszere, a településhálózat a természeti és a társadalmi tényezők együttes hatásaként alakult ki. Az adottságok szerepe azonban folyamatosan átértékelődik. Napjainkban a munkaerő létszáma, szakképzettsége, az infrastruktúra színvonala és a szellemi háttér vált a leghangsúlyosabbá. Mindezek eredménye a településhálózat folyamatos átalakulása.
A hazai településhálózatot 2007. december 31-én 3152 település alkotta. Ennek megoszlása:
|
||
Sajátos szórványtelepüléseink a tanyák. Az Alföld egyes részeire jellemzők. Ma már kevesen élnek ezeken a településeken. Lakóik elöregedtek. A tanyák kisebb része farmgazdasággá alakult, más részük az infrastruktúra kiépítésével a falusi turizmus, illetve a városellátó mezőgazdaság színhelye lett.
A falvak a legrégebbi és a leggyakoribb településeink. Csoportosításuk egyik szempontja a lélekszám. Ez többnyire a szerepkörüket is meghatározza. Az aprófalvak (lakosságuk 500 fő alatti) domb- és hegyvidékek települései. Döntően agrár jellegűek. Szolgáltatásaik szűk körűek. Népességük elvándorol, illetve elöregszik.
A kis- és középfalvak (lakosságuk 500–5000 fő közötti) nyújtanak otthont a hazai népesség csaknem 25%-ának. A kisfalvak főként mezőgazdasági jellegűek. A középfalvak szolgáltatásai bővebbek, infrastruktúrájuk fejlettebb.
Az óriásfalvak (lakosságuk 10 000 fő körüli) főként az Alföld és a főváros környékének települései. Számuk csökken, mert várossá nyilvánításuk folyamatos.
A városok lélekszáma, népsűrűsége általában magas. Szerepkörük összetettebb, infrastruktúrájuk a legfejlettebb. Lakóinak nagy részét a második és a harmadik gazdasági ág foglalkoztatja. Széles körű szolgáltatásokat nyújtanak, és munkalehetőségeket biztosítanak a környező települések lakóinak is.
Városaink többsége kis- (25 ezer fő alatti) és középváros (25–50 ezer fős népességszámmal). Nagyvárosaink gazdasága, felsőfokú oktatási intézményeik, egészségügyi és egyéb szolgáltatásaik több megyére kisugároznak. Közülük Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár a legnépesebbek. A városhálózat legrangosabb települése a főváros. Budapest a nemzetközi besorolás alapján az egyetlen világvárosunk. Az országos szerepkörű intézmények csaknem kizárólagos központja.
A „túlfejlett” városokból megkezdődik a népesség kirajzása, ami az elővárosodást, az agglomeráció kialakulását eredményezi. Hazánkban a legnagyobb agglomeráció a főváros környékén alakult ki.
Csakúgy mint világszerte a városi népesség aránya nálunk is növekszik. Ezt a kis- és középvárosok népességgyarapodása, valamint a községek várossá nyilvánítása eredményezi. Hazánkban a népesség 65%-a városlakó.
Közigazgatás
A közigazgatás a társadalmi szolgáltatások része. A magyar területi igazgatás egysége Szent István kora óta a megye (akkor királyi vármegye). Hazánk 19 megyére és a fővárosra tagozódik. A megyeszékhelyek és az 50 ezer lakosnál népesebb városok megyei jogú városok is egyben. Közigazgatásilag önállóak, önkormányzatokként működnek.
Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk révén alkalmazkodnunk kell a közösségben alkalmazott „Tervezési-területfejlesztési-statisztikai adatszolgáltatási területi beosztás”-hoz. Ennek megfelelően alakultak ki a különböző szintű régiók hazánkban. A legnagyobb egységek a régiók, ezek élén regionális központok állnak. A régiókat megyék alkotják. A megyék egységei a kistérségek. A régiók és a kistérségek nem közigazgatási, hanem fejlesztési-statisztikai egységek.
Az Országos Területfejlesztési Koncepció öt nagyvárost (régióközpontot) pólusvárosnak jelölt ki (Győr, Pécs, Debrecen, Szeged, Miskolc). A városok eddigi erősségeikre alapozva hosszú távú fejlesztési stratégiát készítenek. Ezek kivitelezését állami és uniós források segítik.
A területi közigazgatás alapegységei a községek és a városok. Működésük az önkormányzati rendszerre épül.
A város csoportos településtípus, amely a területi munkamegosztásban központi tevékenységeket lát el. A munkamegosztás elmélyülésével egyre nagyobb hatósugárban fejti ki vonzását, szolgálja környezete népességét is (pl. közigazgatási, ipari, oktatási, kulturális, egészségügyi ellátást nyújt). A szűkebb-tágabb környezetet is ellátó tevékenységeket központi funkcióknak nevezzük. Az érintett terület a vonzáskörzet.
A városi lakosság foglalkozási szerkezetében a második és a harmadik ágazat vezet. Széleskörű munkalehetőségeivel a vonzáskörzetében élőknek munkahelyet nyújt.
A város mint település abban is különbözik a falutól, hogy lélekszáma, népsűrűsége magasabb, beépítettsége sűrűbb, infrastruktúrája fejlettebb, lakói sokfélék.
Természetesen egy-egy település több funkciót is betölt, az egyes típusok elkülönítésekor a kiemelkedő jelentőségű szerepkört vesszük alapul. A városok meghatározásából adódóan a funkció helyi, országos és nemzetközi jelentőségű is lehet.
A mezővárosok lakói földművelésből, állattenyésztésből és termékeik cseréjéből élnek. Hazánk egykori alföldi mezővárosai (pl. Debrecen, Hódmezővásárhely) mára szintén ipari városok lettek.
A bányavárosokban a kitermelőipar foglalkoztatja a munkaerő többségét, a bányászat indította el a település dinamikus fejlődését. Például Dorog, Komló az egykor fellendülő szénbányászat miatt fejlődött. A bányászat válsága mára erőteljesen visszavetette az egykori bányavárosokat.
Az ipari városokat a feldolgozóipar növelte gyakran óriásvárossá. A nagyvárosokban és a vonzáskörzetükbe tartozó agglomerációban sokoldalú ipari tevékenységet végeznek Dunaújváros, Paks, Százhalombatta.
A vásárvárosok általában eltérő adottságú tájak találkozásánál alakultak ki. Például hegyvidék és síkság találkozásánál, ahol a tájak termékei cserélhettek gazdát. Hazai példájuk Gyöngyös, Miskolc.
A kulturális központokat kiemelkedő oktatási, művészeti tevékenység jellemzi. A múzeum és műemlékvárosok, a fesztivál- és konferencia-központok is ide sorolhatók. Egyetemei és főiskolái fémjelzik Pécs, Debrecen, Budapest, Szeged nevét.
A nemzetközi és a hazai vendégforgalom élteti a fürdővárosokat, a szórakoztató és üdülőközpontokat pl Siófok.
A vallási központok, zarándokhelyek ugyancsak nagy tömeget vonzanak, s az adott települések ezt a szerepkört biztosítják (Esztergom, Debrecen).
Közigazgatási, államigazgatási központok, országos jelentőségű városok a fővárosok, a tartományok, régiók, megyék székhelyei.
További kidolgozott földrajz érettségi itt találsz.
