Hirdetés

Magyarország közlekedésföldrajza

6 perc olvasás
Magyarország közlekedésföldrajza

Ismertesse Magyarország közlekedésföldrajzát! Ismertesse a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés sajátosságait!

Hirdetés

Magyarország közlekedésföldrajza igen kedvező. Központi fekvésének és domborzatának köszönhetően több nagy jelentőségű tranzitút halad keresztül Magyarországon:

  • Északnyugat-délkelet irányú, az úgynevezett E15-ös nemzetközi főútvonal, amely Nyugat-Európát köti össze a Balkánnal, Törökországgal és a Közép-Kelettel.
  • Többirányú a tranzitforgalom, mely a kelet-közép-európai országokat köti össze.

A kedvező fekvés a tranzitforgalomnál nagyobb hasznot is hozhatna az országnak. Az elmúlt évtized történései alapján reálisnak tűnik, hogy a jövőben a térség kereskedelmi és pénzügyi központjává váljunk. Ehhez azonban fejlettebb infrastruktúra és szakképzett munkaerő szükségeltetik.

Közlekedés csoportosítása:

  • szárazföldi: vasúti, közúti
  • légi: belföldi, nemzetközi
  • vízi: folyami(Duna, Tisza), Tavi (Balaton)
  • csővezetékes
Hirdetés

Magyarország légi közlekedése (Magyarország közlekedésföldrajza)

Légi forgalmunk a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren bonyolódik. A turizmus miatt nyitották meg a fapados járatoknak Sármellék (Hévíz közelsége miatt), illetve Debrecen repülőterét.

A belföldi repülőjáratok az ország kis mérete miatt gazdaságosan nem tarthatók fenn, bár az utóbbi években történtek ilyen irányú kísérletek. A vidéki repülőtereknek a mezőgazdaságban (permetezés) és az idegenforgalomban (sétarepülés) lehet szerepük.

A Malév légitársaságot 1992 végén sikerült privatizálni (a vevő az olasz Alitalia volt), de ez a „házasság” felbomlott, és a magyar állam „visszavásárolta” a vállalatot. A veszteséges működés problémája ezzel nem múlt el, és a Malév megszűnt.

Magyarország vasúti hálózata (Magyarország közlekedésföldrajza)

Az első vasútvonal Pest-Vác között épült meg 1846-ban, a szabadságharc után már 180 km hosszúságú volt. Az első Kandó Kálmán által tervezett villanymozdonyok 1932-ben indultak el Budapest és Komárom között.

Magyarországon az áruszállításban a vasúté a vezető szerep. Vasúthálózatunk sűrűsége megfelelő (közepes sűrűségű), de minősége nem az.Nyugat-Európában kiépülőben van egy szuperexpressz-hálózat, melyhez ha csatlakoznunk, a Budapest-Bécs távolság kevesebb mint egy óra alatt megtehető lesz.

Hirdetés

Vasúthálózatunk gyengéje a sugaras szerkezet: sajnos a legtöbb szerelvénynek be kell futnia Budapestre. Ennek oka az, hogy a peremvonalakat a trianoni békediktátummal lemetszették az országról, és csak a centrális vonalak maradtak meg az ország területén.
Érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon az európai szabványok szerint épült a vasút (1435 mm), a szovjet utódállamokban viszont széles nyomtávú (1524 mm) a hálózat. Ez azt jelenti, hogy a keletre irányuló árut Magyarországon át kell rakodni. Ez is egy gazdasági lehetőség.

A Magyar Államvasutak (MÁV) hazánk legnagyobb vállalata. Igen tetemesek a veszteségei, működtetése tehát sokba kerül az államnak (az adófizetőknek). A veszteségek csökkentése miatt sajnos vonalakat szüntet meg, és felmerült az is, hogy önkormányzati összefogással helyi érdekeltségű vasutak működjenek.

Magyarország közútjai (Magyarország közlekedésföldrajza)

Úthálózatunk meglehetősen elmaradott, amit igyekszünk európai színvonalra fejleszteni. Idáig legtöbbet az autópálya-építésben értünk el, igaz, még mindig rengeteg a pótolni való. Szükséges, ugyanis a személygépkocsik száma gyorsan nő, 2003-ban meghaladta a 2,6 milliót).
Úthálózatunk sugaras szerkezetű, aminek egyik következménye, hogy a főváros óriási dugókkal küzd és rendkívül szennyezett. Ezen nagyon nehéz változtatni, mert a Duna kettészeli országunkat, és az új utak új hidakat is feltételeznek. A hídépítés pedig nagyon költséges beruházás.
Főútvonalainkat egyjegyű számmal jelöljük, az ezekből kiinduló utak pedig kétjegyűek (például a 6-os főútból indul a 61-es út).
Nyolc főútvonalunk a határátkelőhelyeket és azon túl a szomszédos országok nagyvárosait célozza meg. A nyolc főútvonal vonalvezetése az alábbiak szerint épült ki:

Autópályáink útvonala:

M1 Budapest-Győr
M3 Budapest-Füzesabony-Miskolc
M5 Budapest-Kecskemét-Szeged

M6 Budapest-Dunaújváros- Szekszárd
M7 Budapest-Zamárdi- Nagykanizsa
M0 Budapest körül

Hirdetés

Főútvonalaink útvonala:

Budapest – Hegyeshalom – Bécs (Az M1-es autópálya megépülése után 100-as jelzésűvé vált)
Budapest – Vác – Parassapuszta – Besztercebánya (Banská Bystrica) – Varsó
Budapest-(az M3-as autópálya megépülése után 30-as lett) – Miskolc – Tornyosnémeti – Kassa(Kosice)
Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Kisvárda-Záhony-Ungvár (Uzsgorod)-Kijev
Budapest  – Kecskemét (azM5-ös autópálya átvétele óta 50-es) – Szeged – Röszke – Szabadka (Subotica) – Belgrád – Isztambul – Damaszkusz
Budapest – Dunaújváros – Pécs – Barcs – Zágráb
Budapest – Zamárdi (az M7-es megépülésétől 70-es főútvonal) – Nagykanizsa – Letenye – Zágráb–Rijeka
Székesfehérvár – Veszprém – Szentgotthárd – Rábafüzes – Graz

Magyarország vízi közlekedése (Magyarország közlekedésföldrajza)

Vízi közlekedésünk nem számottevő, bár energiatakarékos és környezetkímélő. A belvízi szállítás aránya kb. 5%.

Kevés az Európai Uniós előírásoknak megfelelő kikötő: Győr, Budapest-Csepel, Baja

Idegenforgalom szempontjából a Balatonon jelentős a sétahajózás, és menetrend szerinti hajójáratok is indulnak a nyári szezonban.

Nagy forgalmat bonyolít le a Szántódi Rév-Tihany kompjárat is.

Hirdetés

Csővezetékek (Magyarország közlekedésföldrajza)

Cseppfolyós és légnemű anyagok szállítására alkalmas. Kiépítése nem a legolcsóbb, de nyomvonala nincs korlátozva, hosszú ideig üzemképes és nem kell átrakodni.

További kidolgozott földrajz tételeket itt találsz.