A földtörténet korszakai

1. Prekambrium (Ősidő, Előidő): 4,6 milliárd év – 590 millió év

• Ősidő és előidő
• A Földtörténet 7/8 részét öleli fel ez az időszak
• Föld kialakulása
• Meteorit becsapódások
• Izzó felszín, vulkanizmus
• Őslégkör, ősóceán és ősföldek (alapjuk gránit és kristályos kőzetek) kialakulása
  • Ősföldek, más néven ősmasszívumok két fajtája: fedett és fedetlen
• Első kontinensek
• Első baktériumok, illetve kékmoszatok (tehát megjelenik az élet)
• Ebből az időszakból ritkák a fosszíliák
• Korszak végére javul a légkör és megjelenik a légzés

2. Paleozoikum (Óidő): 590 millió év – 235 millió év

2.1. Kambrium

• Élőlények tömeges megjelenése és elterjedése
• csak a tengerben létezik élet
• még mindig nincs elég oxigén
• nincs ózonréteg

2.3. Ordovícium

• vizek élővilága tovább fejlődik
• mohák és gombák megjelennek a szárazföldön
• vízi és szárazföldi növények különválnak
• puhatestűek (pl.: kagylók, csigák) megjelenése
• előgerinchúrosok megjelenése
• primitív halak megjelenése

2.4. Szilur:

• korábbi egységrendszerek lepusztulnak
• az éghajlat melegebb
• jégsapka nincs, világóceánok vízszintje magas
• még mindig az ízeltlábúak uralkodnak
• primitív halak
• első edényes növények kilépnek a szárazföldre

2.5. Devon:

• Kaledóniai- és Variszkuszi-hegység képződése között
• éghajlat kedvező
• elkezd összeállni a Pangea, de végső formájától még távol van
• halak az uralkodó élőlények
• korszak végére a gerincesek elkezdenek teret nyerni a szárazföldön
• korszak végén megjelennek a négylábú kétéltűek

2.6. Karbon:

• legkiegyenlítettebb éghajlat
• kontinensek nagy része az Egyenlítő mentén
• hatalmas erdőségek
• növényzet elpusztult részeiből képződik a kőszén
• zsurlók és páfrányok fa méretűek
• ízeltlábúak kora véget ér
• jelentősek a kétéltűek
• végére megjelennek az első hüllők

2.7. Perm:

• világtenger majdnem teljesen kiürült
• földtörténet eddigi legnagyobb tömeges kihalása: a perm-triász
  • paleozoikum és mezozoikum határán
  • tengeri fajok 96%-a
  • szárazföldi fajok 70%-a
  • oka: vulkanizmus, platóvulkanizmus
• kőszénen hatolt át a láva, kén-dioxid keletkezett
• tengerek savasodása, szárazföldeken oxigénhiány

3. Mezozoikum (Középidő): 235 millió év – 65 millió év

3.1. Triász:

• hüllők robbanásszerű fejlődésen mennek keresztül
• halgyíkok megjelenése
• korszak végére már a dínók a leggyakoribb szárazföldi gerincesek
• megjelennek az első repülő őshüllők
• jellemző állatai a teknősök és a krokodilok
• időszak végére megjelennek az első emlősök

3.2. Jura:

• nincsenek jégsapkák
• enyhe az éghajlat
• magas tengerszint
• elkezdődik a Pangea szétdarabolódása, elkezdődik a ma ismert kontinensek kialakulása
• elkezdődik az Atlanti-óceán medencéjének kinyílása, ezzel együtt a Tethys-óceán bezáródása
• jelentős a vulkanizmus
• dinoszauruszok uralják a szárazföldeket
• emlősök a dinoszauruszok árnyékában élnek
• kétéltűek között gyakoriak a békák és a szalamandrák
• hüllők közül a krokodilok jelentősek
• időszak végén kialakulnak az első madarak
• növényzetben páfrányok és tűlevelűek az uralkodóak

3.3. Kréta:

• Föld képe elkezd hasonlítani a mai állapothoz
• Pangea széttöredezése folytatódott
• globális átlaghőmérséklet a mainál magasabb
• dinoszauruszok fajai nem változatosak
• jelentősek és gyakoriak a krokodilok, a teknősök és a gyíkok
• emlősök között megjelennek az első erszényesek és első méhlepényesek
• 12 méter szárnyfesztávolságú repülő őshüllők
• madarak egyre inkább elszaporodnak
• kréta végére a zárvatermők az uralkodó növények

4. Kainozoikum (Újidő): 65 millió évtől–napjainkig

4.1. Harmadik időszak

• Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása
• mainál melegebb éghajlat
• időszak végén nagy eljegesedés
• innentől kezdve a mai napig az emlősök és a zárvatermők a meghatározó élőlények

4.1.1. Paleocén:

• emlősök a meghatározóak, evolúciójuk
• megjelennek a fűfélék

4.1.2. Eocén:

• modern emlős állatvilág kialakulása
• éghajlat kiegyensúlyozottabb
• teknősök, alligátorok, főemlősök is éltek a sarkvidékeken
• Grönlandon trópusi fák nőttek

4.1.3. Oligocén:

• kontinensek elkezdik felvenni a mai helyzetüket
• Antarktiszon megjelenik az első állandó jégsapka
• kialakul az Alpok
• Atlanti-óceán kiszélesedik
• óceánok vize lehűl az áramlások miatt

4.1.4. Miocén:

• Eurázsiai- és Pacifikus-hegységrendszer tovább fejlődik
• Észak- és Dél-Amerika még nem érintkezik
• Alpok és a Kárpátok emelkednek
  • vulkanizmus
  • tengerek szűkülnek
  • Földközi-tenger elkezd kialakulni
• Miocén Magyarországon:
  • Dunántúlon sekálytenger
  • Börzsöny és Mátra vonalában vulkáni szigetív, korallzátonyok, lagúnák
  • Alföldön nyílttenger

4.1.5 Pliocén:

• kontinensek már a mai helyükön vannak, csak nagyon apró eltérések vannak
• létrejön a panamai földszoros Észak- és Dél-Amerika között
  • kihal a dél-amerikai ragadozó erszényesek és őshonos patások nagy része
• megszűnik a kapcsolat a Csendes- és az Atlanti-óceán között
• elindul a Golf-áramlat
  • hűtő hatása elősegíti a jégkorszakot
• Afrika és Európa összeérnek
  • végleg bezárul a Tethys-óceán, aminek mai maradványa a Földközi-tenger
• Amerika és Ázsia között létrejön a Bering-földhíd

4.2. A negyedidőszak

4.2.1. Pleisztocén

• a Jégkorszak időszaka
• a Jégkorszak átformálja a Földet
  • hegységek elaprózódása a váltakozó fagyási-olvadási folyamatoktól
  • lősz kialakulása: kőzetport szétfújta a szél
  • puhább kőzeteket a folytonos fagyás kivájta

4.2.2. Holocén

• a Jelenkor
• a felmelegedés következtében kialakul a ma ismert élővilág