Hirdetés

Földtörténet

6 perc olvasás
föld

A földtörténet korszakai

1. Prekambrium (Ősidő, Előidő): 4,6 milliárd év – 590 millió év

  • Ősidő és előidő
  • A Földtörténet 7/8 részét öleli fel ez az időszak
  • Föld kialakulása
  • Meteorit becsapódások
  • Izzó felszín, vulkanizmus
  • Őslégkör, ősóceán és ősföldek (alapjuk gránit és kristályos kőzetek) kialakulása
    • Ősföldek, más néven ősmasszívumok két fajtája: fedett és fedetlen
  • Első kontinensek
  • Első baktériumok, illetve kékmoszatok (tehát megjelenik az élet)
  • Ebből az időszakból ritkák a fosszíliák
  • Korszak végére javul a légkör és megjelenik a légzés

2. Paleozoikum (Óidő): 590 millió év – 235 millió év

2.1. Kambrium

  • Élőlények tömeges megjelenése és elterjedése
  • csak a tengerben létezik élet
  • még mindig nincs elég oxigén
  • nincs ózonréteg

2.3. Ordovícium

  • vizek élővilága tovább fejlődik
  • mohák és gombák megjelennek a szárazföldön
  • vízi és szárazföldi növények különválnak
  • puhatestűek (pl.: kagylók, csigák) megjelenése
  • előgerinchúrosok megjelenése
  • primitív halak megjelenése

2.4. Szilur:

  • korábbi egységrendszerek lepusztulnak
  • az éghajlat melegebb
  • jégsapka nincs, világóceánok vízszintje magas
  • még mindig az ízeltlábúak uralkodnak
  • primitív halak
  • első edényes növények kilépnek a szárazföldre

2.5. Devon:

  • Kaledóniai- és Variszkuszi-hegység képződése között
  • éghajlat kedvező
  • elkezd összeállni a Pangea, de végső formájától még távol van
  • halak az uralkodó élőlények
  • korszak végére a gerincesek elkezdenek teret nyerni a szárazföldön
  • korszak végén megjelennek a négylábú kétéltűek

2.6. Karbon:

  • legkiegyenlítettebb éghajlat
  • kontinensek nagy része az Egyenlítő mentén
  • hatalmas erdőségek
  • növényzet elpusztult részeiből képződik a kőszén
  • zsurlók és páfrányok fa méretűek
  • ízeltlábúak kora véget ér
  • jelentősek a kétéltűek
  • végére megjelennek az első hüllők

2.7. Perm:

  • világtenger majdnem teljesen kiürült
  • földtörténet eddigi legnagyobb tömeges kihalása: a perm-triász
    • paleozoikum és mezozoikum határán
    • tengeri fajok 96%-a
    • szárazföldi fajok 70%-a
    • oka: vulkanizmus, platóvulkanizmus
  • kőszénen hatolt át a láva, kén-dioxid keletkezett
  • tengerek savasodása, szárazföldeken oxigénhiány

3. Mezozoikum (Középidő): 235 millió év – 65 millió év

3.1. Triász:

  • hüllők robbanásszerű fejlődésen mennek keresztül
  • halgyíkok megjelenése
  • korszak végére már a dínók a leggyakoribb szárazföldi gerincesek
  • megjelennek az első repülő őshüllők
  • jellemző állatai a teknősök és a krokodilok
  • időszak végére megjelennek az első emlősök

3.2. Jura:

  • nincsenek jégsapkák
  • enyhe az éghajlat
  • magas tengerszint
  • elkezdődik a Pangea szétdarabolódása, elkezdődik a ma ismert kontinensek kialakulása
  • elkezdődik az Atlanti-óceán medencéjének kinyílása, ezzel együtt a Tethys-óceán bezáródása
  • jelentős a vulkanizmus
  • dinoszauruszok uralják a szárazföldeket
  • emlősök a dinoszauruszok árnyékában élnek
  • kétéltűek között gyakoriak a békák és a szalamandrák
  • hüllők közül a krokodilok jelentősek
  • időszak végén kialakulnak az első madarak
  • növényzetben páfrányok és tűlevelűek az uralkodóak

3.3. Kréta:

  • Föld képe elkezd hasonlítani a mai állapothoz
  • Pangea széttöredezése folytatódott
  • globális átlaghőmérséklet a mainál magasabb
  • dinoszauruszok fajai nem változatosak
  • jelentősek és gyakoriak a krokodilok, a teknősök és a gyíkok
  • emlősök között megjelennek az első erszényesek és első méhlepényesek
  • 12 méter szárnyfesztávolságú repülő őshüllők
  • madarak egyre inkább elszaporodnak
  • kréta végére a zárvatermők az uralkodó növények

4. Kainozoikum (Újidő): 65 millió évtől–napjainkig

4.1. Harmadik időszak

  • Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása
  • mainál melegebb éghajlat
  • időszak végén nagy eljegesedés
  • innentől kezdve a mai napig az emlősök és a zárvatermők a meghatározó élőlények

4.1.1. Paleocén:

  • emlősök a meghatározóak, evolúciójuk
  • megjelennek a fűfélék

4.1.2. Eocén:

  • modern emlős állatvilág kialakulása
  • éghajlat kiegyensúlyozottabb
  • teknősök, alligátorok, főemlősök is éltek a sarkvidékeken
  • Grönlandon trópusi fák nőttek

4.1.3. Oligocén:

  • kontinensek elkezdik felvenni a mai helyzetüket
  • Antarktiszon megjelenik az első állandó jégsapka
  • kialakul az Alpok
  • Atlanti-óceán kiszélesedik
  • óceánok vize lehűl az áramlások miatt

4.1.4. Miocén:

  • Eurázsiai- és Pacifikus-hegységrendszer tovább fejlődik
  • Észak- és Dél-Amerika még nem érintkezik
  • Alpok és a Kárpátok emelkednek
    • vulkanizmus
    • tengerek szűkülnek
    • Földközi-tenger elkezd kialakulni
  • Miocén Magyarországon:
    • Dunántúlon sekálytenger
    • Börzsöny és Mátra vonalában vulkáni szigetív, korallzátonyok, lagúnák
    • Alföldön nyílttenger

4.1.5 Pliocén:

  • kontinensek már a mai helyükön vannak, csak nagyon apró eltérések vannak
  • létrejön a panamai földszoros Észak- és Dél-Amerika között
    • kihal a dél-amerikai ragadozó erszényesek és őshonos patások nagy része
  • megszűnik a kapcsolat a Csendes- és az Atlanti-óceán között
  • elindul a Golf-áramlat
    • hűtő hatása elősegíti a jégkorszakot
  • Afrika és Európa összeérnek
    • végleg bezárul a Tethys-óceán, aminek mai maradványa a Földközi-tenger
  • Amerika és Ázsia között létrejön a Bering-földhíd

4.2. A negyedidőszak

4.2.1. Pleisztocén

  • a Jégkorszak időszaka
  • a Jégkorszak átformálja a Földet
    • hegységek elaprózódása a váltakozó fagyási-olvadási folyamatoktól
    • lősz kialakulása: kőzetport szétfújta a szél
    • puhább kőzeteket a folytonos fagyás kivájta

4.2.2. Holocén

  • a Jelenkor
  • a felmelegedés következtében kialakul a ma ismert élővilág

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!