Hirdetés

Felszín alatti vizek

4 perc olvasás

Felszín alatti vizeket a kőzetrétegekhez viszonyított mélységük alapján osztályozzuk:

Talajnedvesség: A legfelső vízzáróréteg fölött elhelyezkedő, a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben kitöltő vizet talajnedvességnek nevezzük. A talajnedvesség a felszín és a talajvíztükör között található. A felszínről beszivárgó víz egy része hártyaszerűen tapad a talajszemcsékre, és nem szivárog mélyebbre. A szemcsék közötti hézagokat talajlevegő tölti ki.

Hirdetés

Talajvíz: A legfelső vízzáróréteg fölött lévő, a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen kitöltő vizet talajvíznek nevezzük. A talajvíz a csapadékból illetve a felszíni vizekből beszivárogva gyűlik össze. A hegységek kivételével a felszín alatt összefüggő talajvíztükör alakul ki. A talajvíztükör szintje az év folyamán ingadozik. Magyarországon legmagasabb állását áprilisban, legalacsonyabb állását októberben éri el. Ha túl magasra emelkedik, kiszorítja a talajhézagokból a levegőt, és átáztatja a gyökérzónát. Mélyedésekben felszínre is emelkedhet (belvíz). Ha túl mélyre száll, a növények gyökerei nem jutnak elég vízhez.

Rétegvíz: Az alulról és felülről vízzáró rétegek között lévő vizet rétegvíznek nevezzük. A rétegvíz hidrosztatikai nyomás alatt áll. A nyomás alatt álló víz a fedőréteg átfúrása nyomán a felszínre törhet. Az így felszínre jutó vizet artézi víznek nevezzük. Artézi szerkezetek alakultak ki a tálszerű medencékben. (Alföld alatt, Párizsi-medencében, Ausztráliában (Nagy-Artézi-medence))Az artézi medencék rétegvízkészlete a víztartó rétegeken keresztül szivárog a mélybe.

Résvíz: A kőzetek hasadékaiban, repedéseiben elhelyezkedő vizet résvíznek nevezzük. A résvizek közül a mészkő üregeiben található a karsztvíz. A mészköves területeken mélybe szivárgó karsztvíz a repedésekből indul, és a felszín alatt hatalmas föld alatti folyosóvá is egyesülhet. A mészkővidékek járataiban jelentős vízkészlet gyűlik össze.

Hirdetés

Források: A felszín alatti vizek forrásokban törnek a felszínre. A legtöbb forrás ott van, ahol vízzáró réteg fut ki a felszínre. Ilyen rétegek határán talajvíz és rétegvíz is a felszínre törhet (talajvízforrás, rétegforrás).

Hévizek és ásványvizek: Minél mélyebbről érkezik a víz a felszínre, annál magasabb a hőmérséklete. A környezete évi középhőmérsékleténél melegebb forrásvizeket hévizeknek nevezzük. A 20C°-nál melegebb forrásvizeket tekintik hévíznek. A szerkezeti vonalak mentén felszínre törő források vízhőmérséklete jóval magasabb is lehet.

A felszín alatti vizek többféle ásványi anyagot oldanak ki. A meghatározott oldott ásványi tartalmú forrásvizeket ásványvizeknek nevezzük. Megkülönböztetünk szénsavas vagy savanyúvizeket, konyhasós keserű, vasas, kénes, jódos-brómos, rádiumos vizeket. A gyógyhatású ásványvizek a gyógyvizek.