Hirdetés

Dunántúli-dombság és középhegység

6 perc olvasás
Dunántúli dombság és hegység

Hasonlítsa össze a Dunántúli-dombság és a Dunántúli középhegység természetföldrajzi jellemzőit! Atlasz segítségével sorolja fel a résztájait is!

Hirdetés

Bevezetés, általános információ

  1. Tényleges (abszolút) földrajzi helyzet: a földgömbön, ill. a kontinensen belüli fekvés és a tengerszint feletti magasság. Valódi mérsékelt öv, Közép-Európa. Atlanti óceántól való távolság.
  2. Viszonylagos (relatív) földrajzi helyzet: Kárpát-medence központi része. A medencejelleg a domborzatot, az éghajlatot és a vízhálózatot is befolyásolja. Nem különálló természetföldrajzi egység.

Éghajlati adottságok:

Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról-keletre erősödnek. A napfénytartam, kisebb felhőzöttség, nagyobb hőingás, kevesebb csapadék jellemzi.

A medencejelleg hatására az említett vonások a peremterületektől a medence közepe felé erősödnek.

Távvezérelt éghajlat

Közép-Európa éghajlatát távoli térségek fölött kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják. Állandóan jelen lévő Izlandi minimum, Azori maximum, télen a Szibériai maximum., nyáron az Elő-Ázsiai min.

Éghajlati elemek:

  1. Napsugárzás, napfénytartam: eloszlását a napsugarak hajlásszöge és a borultság határozza meg. Az Alföld középső részén a legkisebb a borultság (kb. 50%), és a legnagyobb az átlagos napfénytartam:(2100 óra/év). A legkisebb érték a nyugati határ mentén van.
  2. Léghőmérséklet: a napsugárzás időtartama és energiája határozza meg. Az évi átlagos középhőmérsékletünk: 8-11 Co. Hazánk 2.5 oC pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. A mezőgazdaság szempontjából fontos adat a hőösszeg, amely a fagymentes időszak, azaz a tenyészidőszak napi középhőmérsékletének összege.(2900 oC – 3300 oC). A tenyészidőszakunk: április 1-től szeptember 30-ig tart.
  3. Szél: a nyugati szelek övébe tartozunk, de a medencejelleg befolyásolja. A hegységkeret felől a medence belseje felé fújnak. A Tisza vonalától nyugatra északnyugati, a Tiszától keletre északkeleti.
  4. Csapadék: a csapadék eloszlásában van a legnagyobb területi különbség. A legcsapadékosabb terület a nyugati határ mentén (800 mm), a legszárazabb a középső-Tisza vidéke (<500 mm/év). A legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején keletkezik.

Dunántúli dombvidék:

15 000 km2 területű. Változatos felszínű, folyókkal szabdalt vidék.

Hirdetés

Résztájai:

  • Somogyi-dombság: További két részre osztható:
    • Belső-Somogy: Alföldi jellegű homokos talaj.
    • Külső-Somogy: Dombsági terület, löszös talajjal.
  • Tolnai-dombság: Löszön kialakult mezőségi talaj, nagy része a talajerózió áldozata lett.
    • Részei:
      • Völgység
      • Tolnai-hegyhát
      • Szekszárdi-dombság.
  • Baranyai-dombság: Részben lösszel fedett, alacsony térszínéből szigetszerűen magasodik ki két közép-idei röghegység: Mecsek, Villány-hegység.
  1. Mecsek: A legmagasabb pontja: Zengő (680m). A hegység mészköve gazdag karsztos formákban.(Az itt található Abaligeti barlang levegője miatt a légúti megbetegedések gyógyítására ajánlott.) Déli előterében mediterrán hatás érvényesül. (füge)
  2. Villány-hegység: Mecsekhez hasonló felépítésű. Közelében húzódó törésvonal mentén tör fel a harkányi gyógyfürdőt tápláló 62 °C-os hévíz. Szársomlyó (442m)

Dunántúli-középhegység:

Északkelet-délnyugat irányú, 200 km hosszú vonulat. Fontos éghajlatválasztó a kisalföldi óceáni- és az Alföldi kontinentális éghajlat között. Egyetlen tájegység, amely teljes egészében hazánkhoz tartozik. Törésvonalakkal tagolt, tönkösödött röghegység. Csapadékos terület, ennek ellenére felszíni vízfolyásokban szegény, ennek oka, hogy mészkő alkotta hegyvidék, a karsztosodás hatására felszín alatti karsztvízhálózat alakult ki. Fontos szerepet játszik az ivóvíz ellátásban. A mészkővidékeken terméketlen redzinatalaj, a nem karsztos területeken termékeny barna erdőtalaj alakult ki.

Résztájai:

  • Bakony: Árkos törések és medencék tagolják, további részei:
    • Északi-Bakony, ahol a hegység legmagasabb csúcsa a Kőris-hegység (709 m) található. Területét mély szurdokvölgyek tagolják. (Cuha-patak szurdoka)
    • Déli-Bakony: A Veszprém-Devecseri törésvonaltól délre található. Bazaltvulkánjai: Kab-hegy, Agár-tető)
    • Bakonyalja: Sokoró.
  • Balaton-felvidék:
    • Veszprém-Nagyvázsonyi törésvonaltól délre helyezkedik el.
    • Bazaltkúpjai: pl. a Badacsony, Szent-György hegy és a Gulács.
  • Vértes: A Móri ároktól a Tatai árokig húzódik. Az itt található Gánti medencében szabadtéri geológiai múzeumot rendeztek be. Nyugati peremén terül el a Móri-borvidék.
  • Velencei-hegység:
    • Lepusztult röghegység. A Vértestől a Zámolyi-medence választja el. Itt találhatóak hazánkban egyedül gránit lepusztulásformák, ilyenek az ingókövek. A déli előterében zökkent be a Velencei-tó.
  • Dunazug-hegység: Törésvonalak és medencék alkotják. A Pilis, a Gerecse és a Budai hegység tartozik hozzá.
    • Pilis: A Dunántúli középhegység. legmagasabb tagja a Pilis-tető (756 m)
    • Gerecse: A bányászat miatt a karsztvíz csökkent, emiatt apadt le a Tata környéki langyos vizű források hozama.
    • Budai-hegység: Páratlan természeti értéke hazánknak. A budai termális vonal mentén fekszik. Gyógy-és hévforrása van. Számos barlang található itt. (Pálvölgyi-, Szemlőhegyi-barlang)


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!