A Nap és a Naprendszer jellemzői

A Mars az utolsó föld-típusú bolygó. -25°-os felszínén kráterek és mély szakadékok találhatóak, melyeken valaha lehetett víz is. Légköre főként szén-dioxidból áll, mely a sarkok közelében szárazjég hósapkákká fagy. A Marson található a Naprendszer legnagyobb vulkánja a több mint20 km magas Olympus Mons. A bolygó sok fizikai tulajdonsága hasonlatossá teszi a Földhöz. Két holdja van, a Phobos és a Deimos.

A Jupiter a Naphoz legközelebb eső gázóriás, légköre is nagyon hasonlít a Napéhoz és sávok tarkítják. Legismertebb légköri képződménye a hatalmas Nagy Vörös Folt. A Jupiter forgása a leggyorsabb a gázbolygók közül. Több mint 30 holdja van, ezek közül a 4 legnagyobbat hívjuk Galileo Galilei utána Galilei-holdaknak (Io, Europa, Callisto, Ganymedes).

A Szaturnusz a következő gázbolygó, szintén rengeteg holddal, melyek közül a legnagyobbnak, a Titánnak saját légköre van. A Szaturnusz körül kering a legnagyobb gyűrűrendszer, mely sávos felépítésű és a latin ABC nagybetűivel jelöljük őket.

Az Uránusz hasonló is meg nem is a többi gázbolygóhoz. Színe olyan, mint a Neptunuszé, holdjai és gyűrűi vannak, légköre is hidrogén és hélium. Azonban keringési iránya olyan fordított, mint a Vénuszé. Érdekesség, hogy tengelyének dőlésszöge nagy, ezért 82 éves keringése alatt hol az egyik, hol a másik sarkát süti a Nap.

A Neptunusz majdnem ugyanolyan, mint az Uránusz, keringését és tengelyének dőlésszögét leszámítva – azok ugyanis normálisak. Gyűrűje és holdjai vannak, valamint a Neptuniusz légkörének is van egy óriási felhőörvénye, a Nagy Fekete Folt. Meglétét már matematikailag számították ki távolsága miatt.

A Plútó sokban különbözik a többi bolygótól, elsősorban rendkívül elnyúlt pályájának köszönhetően – ezért néha közelebb van a Naphoz, mint a Neptunusz. Van egy holdja, a Kharon, ami feleakkora, mint a Plútó.

A Naprendszerben egyéb objektumok is jelen vannak. Ilynek az aszteroidák és meteorok. Ezek elsősorban a Mars és Jupiter közti és a Plútón túli kisbolygóövekben összpontosulnak. Általában pár kilométer nagyságú kőzetekből álló tömbök. A meteorok is vas és fémtartalmú kőzetdarabok, amelyek néha becsapódnak a Föld légkörébe is és közbe elégnek. Ilyenkor már meteorit a nevük. A Naprendszer tagjai az üstökösök is, melyek a Naprendszer távolából érkeznek, és akkor válnak láthatóvá, ha a Nap közelébe érve az üstökös magja körüli kóma megnyúlik és a Nappal ellentétes irányú csóva lesz előle – ez rendkívül ritka anyag.