Newton első törvénye – A tehetetlenség törvénye: “Minden egyes test, amennyiben magára hagyatik, megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását.” Ennek magyarázata: minden test megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását vagy nyugalmi állapotát, amíg más test nem hat rá.

hirdetés

Newton második törvénye: “A mozgás megváltozása arányos a hatóerővel, és azon egyenes irányában történik, amely irányban az erő hat.” Ebből a következő képlet olvasható ki: az erő egyenesen arányos a gyorsulással. Fontos összefüggés: az erő egyenlő a tömeg és a gyorsulás szorzatával. Ez azt jelenti, hogy az erő mértékegysége kg m/s a négyzeten. Vagyis 1 N nagyságú az az erő, mely az 1 kg tömegű testet 1 méter/szekundum-négyzet gyorsulásra kényszeríti.

Newton harmadik törvénye – A hatás-ellenhatás törvénye: “A hatással mindig ellentétes és egyenlő nagy az ellenhatás, vagy két test egymásra való hatása mindig egyenlő nagyságú és ellentétes irányú.” Ennek magyarázata: Ha egy A testre egy B test erőt fejt ki, akkor az A test is erőt gyakorol a B testre, mégpedig ugyanolyan nagyságút de ellentétes irányút. A mindennapi életből is tudunk példákat meríteni a két fontos törvényre. Newton első törvényére: a kerékpárt állandóan hajtanunk kell, mert különben megáll. A harmadikra: a csillár lefelé húzza a mennyezetet, de a mennyezet is húzza fölfelé a csillárt.

hirdetés