Seneca életútja

Ellentmondásos egyénisége és filozófiája életművének későbbi sorsa szempontjából is figyelemre méltó. Pesszimizmusa, kozmopolitizmusa, humanizmusa, valamint az úgynevezett „általános emberi” gondolatai, továbbá egyes erkölcsi életszabályai már korán megragadták a keresztény írók figyelmét. A keresztények már száz évvel a halála után nem egy ponton magukénak érzik. A Krisztus utáni III. századból fennmaradt egy nagyon érdekes elképzelt levelezés Seneca és Szent Pál között.

Ez a személyes ismeretség a római filozófusköltő és a zsidónak született keresztény apostol között nem is tűnt képtelenségnek. Kortársak, műveltek voltak, mindketten kitűnően tudtak görögül, Nero császár szörnyűségeinek személyes tanúi voltak. Az is kétségtelen, hogy Seneca filozófiai írásai, különösen erkölcsi elgondolásai valóban közel állnak a kereszténység életszemléletéhez.

Szent Pál leveleiből kiolvasható, hogy a görög filozófia, amelynek Seneca nagy hatású latin közvetítője volt, jelentősen befolyásolta a művelt keresztények életeszményeit. A „keresztény Seneca”- gondolatnak sokáig elevenen élő hagyománya van, még azután is, hogy Erasmus kimondta. „Seneca pogánynak keresztény, kereszténynek pogány.”

Stílusa olyan, mint egyénisége: kissé mindig patétikus, színpadias, mindig szónokias. Stilisztikai mutatványaiban maga is gyönyörködik, és stílusával olvasóit is lenyűgözi.

Ami kortársait és az utókort leginkább meghódította, a tudatos szakítása a cicerói körmondatos stílussal. Egyéni sajátossága a körmondatok feloldása, összetörése apró mondatokra. Mondatai rövidek, világosak és kifejezők, mert mindig kiélezettek, tömörek, rövidek, s éppen ezért szinte robbanó feszültség gyűlik bennük.

Ez a style coupé az ő legegyénibb sajátossága. A mai olvasó ellenállhatatlanul franciásnak érzi ezeket a gondosan ötvözött, sűrített, s mindig szellemesen vagy meglepőn csattanó mondatokat. Stílusának különös zamatait fokozzák és szüntelenül hangsúlyozzák az antik prózában mindig kötelező, de Seneca prózájában páratlan művészettel csillogó időmértékes sorzáradékok.

Híres idézetei

• „Senki sem jó véletlenül. Az erényt tanulni kell.”

• „… szalmafedél éppen olyan jól megvédi az embert, mint az aranyos tető.”

• „… mind a kettő hiba: mindenkinek hinni és senkinek sem, de amaz,mondhatnám, becsületesebb hiba, ez hasznosabb.”

• „… időnk egy részét nyíltan elrabolják, más részét ellopják tőlük, harmadikrésze észrevétlenül elfolyik…”

• „Ha azt akarod, hogy szeressenek, te is szeress.”

• „A szeretet köteléke a közös akarat.”

• „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.”

• „A mértéktelen harag csak esztelenséget szül.”