A patrisztika (Szent Ágoston)

Az egyházatyák kora

• A Jézus által alapított keresztény egyház
• Jézus kivégzése
• Keresztényüldözések
• Nagy Konstantin: megtiltotta a keresztényüldözést

A kereszténység találkozása a filozófiával

• Ahhoz, hogy a kereszténység teljesíteni tudja küldetését, képzett értelmiségre volt szüksége, melynek tagjai az észérvek erejével is meg tudják védeni a keresztény tanítást, sőt magasabbrendűségét igazolni is tudják. Őket hitvédőknek nevezzük.
• Jelentős keresztény alkotók: Justinus, Tertullianus, Alexandriai Kelemen, Origenész…
• Ezek az egyházatyák messzemenő egyezést igyekeztek felmutatni a kereszténység és a neoplatonizmus között.
• Szent Jeromos (Hieronimus): Ő fordította le a teljes Bibliát latin nyelvre Vulgáta néven
• Eretnekségek: a korai kereszténységnek nem csak a külső ellenséggel kellett szembe néznie, hanem azokkal a mozgalmakkal is, amelyek az elismert keresztény tanítástól eltérő elveket vallottak. (gnoszticizmus, manicheizmus, arianizmus)

Szent Ágoston (Augusztinusz)

• A Ny-Római Birodalom bukása után egyre fogyott a népesség, katasztrofálisan süllyedt a közbiztonság. Az emberek számára kiútként a remeteség, az egyházi hivatás és a hivatalnoki vagy katonai pálya kínálkozott.
• Augusztinusz a korai középkorban élt, amikor is a keresztény értelemben boldog életre az evilági kilátások gyakorlatilag minimálisak voltak
• A kultúra folytonosságát a katolikus egyház intézményei igyekeztek biztosítani.
• Korábban eretnek tanokat vallott, majd megismerkedett a neoplatonizmussal, végül a keresztény tanokban talált megnyugvást. Visszavonult, hogy a kereszténység tanításaiban elmélyedhessen.

Ismeretelmélete

• Az igazság ismerete a boldog élet forrása – csak a bölcs ember lehet boldog, és a bölcsesség feltételezi az igazság ismeretét
• Nem elég az ismeretet keresni, meg is kell azt találni. Ez az igazság pedig maga az Isten.
• Az igazság meglétéről meg is kell bizonyosodnunk.
• Bizonyosságnak azonban nem az érzékszervek a forrásai, hanem a belső tapasztalat, az öntudat önmagáról tett tanúbizonysága.
• Az érzékeket pusztán a lélek külső szerveinek tartja. Érzékelésre az állatok is képesek. Ez a megismerés legalacsonyabb foka.
• Az emberi lélek teljesen szellemi természetű, és fő feladata, hogy a fenti dolgokat racionálisan értékelje.
• Megvilágosodás elmélete: Miképp a szem nem látja a tárgyakat a Nap fénye nélkül, értelmünknek is szüksége van a szellemi tárgyak meglátásához. Ez a fény: Isten.