A gondolkodás logikai törvényei
A gondolkodás logikai törvényei, az azonosság törvénye, az ellentmondás elkerülésének törvénye.
Az objektív valóságban törvények léteznek.
A logikának mint tudománynak, az az egyik speciális feladata, hogy a maga kutatási területén feltárja az objektív törvényszerűségeket. Mivel a logika tárgya a gondolkodás, e téren állapította meg a legfontosabb összefüggéseket. Ezeket az összefüggéseket nevezzük a gondolkodás logikai törvényeinek.
A gondolkodás logikai törvényei objektív törvények. Ha azonban a törvények ismeretében gondolkodunk, kevesebb hibát vétünk, gondolkodásunkat úgy irányíthatjuk, hogy az megfeleljen a helyes gondolkodás szabta követelményeknek. A gondolkodás a valóság megismerésére irányul.
Ha a valóságban a tárgy nem változott meg, nem cserélődött fel más tárggyal, akkor a gondolkodásukban is így kell azt tükrözni.
A valóság törvényei alapján születnek meg a gondolkodás törvényei, a négy logikai alaptörvény:
1. Azonosság törvénye
2. Ellentmondás elkerülésének törvénye
3. A harmadik kizárásának törvénye
4. Elégséges alap törvénye
Az objektív valóság igaz tükrözése megköveteli, hogy gondolkodásunkban egyértelműek, következetesek, határozottak legyünk és gondolkodásunk megalapozott legyen. Ehhez a nyelvi formának is szerepe van, mert mindezt a nyelv segítségével tudjuk kifejezni.
Az azonosság törvénye: a gondolkodásunk egyértelműségét biztosítja.
Az azonosság törvénye kimondja, hogy : minden dolog a valóságban adott időben és adott vonatkozásban azonos önmagával, tehát a róla alkotott gondolatnak is azonosnak kell lennie önmagával és nem lehet azt felcserélni egy másik gondolattal.
Ne használjunk minden áron idegen kifejezést, még akkor sem, ha tudjuk a jelentését. Ha van magyar megfelelője, inkább használjuk azt. Előfordul, hogy van, amikor feltétlenül használni kell az idegen kifejezéseket, mert a tudományos szint megköveteli, mert nincs magyar megfelelője, mert használata mindennapivá vált, vagy mert nyelvünkön nehéz röviden, egyértelműen kifejezni a fogalmat. Az idegen kifejezések használata lehetetlenné teheti a megértést még akkor is, ha használja tudja azoknak a jelentését. Mindig fel kell mérni, hogy kikhez szólunk, és annak megfelelően kell a kifejezéseket használnunk. Az egy jelentésű kifejezések általában nem zavarják az egyértelműséget.
Két vagy több jelentésű kifejezések használata már zavarhatja az egyértelműséget. Ilyen esetben úgy biztosíthatjuk az egyértelműséget, hogy a kifejezés használja, jelzi, hogy adott esetben ezt és ezt érti a kifejezésen, illetve, hogy milyen jelentésben használja azt.
Az azonosság törvényének megsértése.
Megsérthetjük az azonosság törvényét:
1.) Szándékosan, tudatosan
Azzal is számolni kell, ha a kifejezés, amit használunk a gyermek számára nem biztos, hogy ismert.
2.) Ismereteink hiányosságából fakadóan is megsérthetjük az azonosság törvényét. Ezt két formában fordulhat elő:
A/ A valóságban azonos dolgot a gondolkodásunkban ketté választunk és úgy kezeljük azokat, mintha semmi közük nem lenne egymáshoz. Ezt azon az alapon tesszük, hogy nem tudjuk, a két dolog egy és ugyanaz.
B/ A valóságban két különböző dolgot a gondolkodásomban teljesen azonosítok, és úgy kezelem őket, mintha semmi különbség nem lenne közöttük.
A valóság tárgyainak, dolgainak, jelenségeinek tükrözése során azt is figyelembe kell venni, hogy változnak, fejlődnek és ennek következtében – miközben azonosak maradnak önmagukkal – különbözővé is válnak önmaguktól.
A valóság tárgyainak, dolgainak, jelenségeinek tükrözése azt is jelenti, hogy minden dolog magában hordja a változás, fejlődés lehetőségét, ennek következtében képes arra, hogy önmagától különbözővé váljon.
Az ellentmondás elkerülésének törvénye: gondolkodásunk következetességét biztosítja.
Az ellentmondás elkerülésének törvénye kimondja, hogy: két egymásnak ellentmondó gondolat ugyanabban az időben és ugyanabban a vonatkozásban egyszerre, együtt igaz nem lehet.
IGAZ LEHET AKKOR két egymásnak ellentmondó gondolat ha:
a) különböző időben, de azonos vonatkozásban hangzik el egy adott dologról a két egymásnak ellentmondó ítélet.
b) azonos időben, de különböző vonatkozásban hangzik el az adott dologról a két egymásnak ellentmondó ítélet.
Lapozz a további részletekért
