Hirdetés

Viselkedjünk az Európai Unióban?

10 perc olvasás
blue and yellow star flag

Bevezetés

Hirdetés


Hirdetés

“Az etika az elmaradott, a változó, Európába vágyakozó társadalmunk egyik legfajsúlyosabb,
leglényegesebb fogalma. A polarizálódott Európa országai között a különbséget
legjobban az etika nem létező mértékegységével lehetne mérni, jobban,
mint bármiféle gazdasági mutatókkal. Az etika többszintű, többdimenziójú fogalom.
Jelentősége akkora, hogy ha csak beszélünk róla, már teszünk valamit.”
[9.] Előszó, Fodor István, Ericsson Kft.

Az általános viselkedéskultúra nagyon széles területet fog át, az egészet átlátni képtelenség. Munkám során azokkal a hiányosságokkal foglalkozom, melyekkel magam is naponta kerülök szembe. A hiányosságok megszüntetésére néhány esetben javaslatot teszek.

Több esetben is érvként alkalmazok neves szakemberektől származó idézeteket, hiszen nálam sokkal szebben, sokkal érthetőbben képesek kifejezni gondolatokat.

Célom, hogy rávilágítsak azokra a hiányosságokra, melyeknek kiküszöbölésével, fejlesztésével megvalósulhat a gyümölcsöző békés egymás mellet élés mind hazánkban, mind pedig az Európai Unióban, de ide sorolhatnám a Föld népességét, beleértve környezetünket, és a körülöttünk élő állatokat is.

Viselkedjünk az Európai Unióban?

„A civilizáció egyik ismertetőjele,
hogy egy közmegegyezésen alapuló erkölcsi értékrendszer
vagy magatartási normarendszer szabályozza az emberek együttélését.”
[2.]

Hirdetés

Egyetértek azon véleményekkel, melyek szerint az Európai Unióba való belépéstől függetlenül is szükséges az alapvető emberi elvárások betartása, viselkedésbeli hiányosságaink pótlása. Ami miatt az utóbbi időben mégis előtérbe került a viselkedéskultúra fejlesztése, az éppen az, hogy meg kell tanulnunk, melyek azok a viselkedésmódok, amelyeket minden uniós ország elfogad, és meg kell ismernünk azoknak a népeknek a kultúráját, melyekkel kapcsolatunk szorosabbra fonódik.

Különös figyelmet kell még fordítanunk arra, hogy belépésünk az Európai Unióba ne jelentsen a viselkedés területén sem teljes uniformizálódást, maradjanak meg nemzetünk, országunk értékei.

Magyar Bálint oktatási miniszter s ezt fogalmazza meg a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban:
„… a NAT a kiemelt fejlesztési feladatoknál első helyen szól a nemzeti értékek felmutatásáról.”
[13.]

Illem – etikett – protokoll, mint tantárgy

„A viselkedéskultúra szintjét meghatározza annak felismerése, hogy mikor szükséges az illem, illetve az etikett, avagy a protokoll szabályainak ismerete és alkalmazása.” [8.]

Hirdetés

Úgy tudom, hogy a felsőoktatásban kötelező ezen ismeretek oktatása. Szerintem az általános viselkedéskultúra oktatását korábban kellene kezdeni, bár valamennyi illemtan az általános és középiskolai tantervekben szerepel. Célszerű lenne már a középiskolában (esetleg a 7-8. osztályban) önálló tantárgyként kezelni ezt a témakört, kiemelt helyen kezelve az Unióhoz tartozó népek nemzeti sajátosságainak ismertetését. (Másság elfogadása, elfogadtatása.)

A családi és iskolai nevelés fontossága

Kapcsolódva az előbbihez és kiegészítve azt: „A magatartás kialakulását befolyásolják a családi, munkahelyi, társadalmi körülmények, a kultúra és az erkölcsi tudat. A családi körülmény esetenként döntő lehet.” [2.]

Közismert tény, hogy a mai családok „kétkeresősek”. A családfő az esetek többségében nem tudja egyedül eltartani a családját, gyakran még két keresővel is nehéz. Az anyáknak dolgozniuk kell, aminek óhatatlanul a gyerek látja a legnagyobb kárát.

Felnőtt egy „kulcsos” nemzedék, így még nehezebb lesz visszaállítani a gyereknevelés ideális körülményeit, hiszen a pénzen kívül hiányoznak a megfelelő családi minták is.

Hirdetés

Az iskolákban a tanárok túlterheltek, sok a tananyag, a napi munka után nagyon sok tanár vállalt különmunkát a megélhetése érdekében. Bár az utóbbi idők bérrendezése javított a helyzeten, de ezzel a tanárok kimerültségét nem lehet visszafordítani. Az iskola-bezárásokból eredő stressz is nagyon sokat ront a helyzeten.

A hiányos családi nevelésen kívül gondnak látom még azt, hogy a hatalmas iskolai tananyagban (általános- és középiskola) kevés az életre közvetlenül felkészítő ismeretanyag. Következmény: az iskolából kikerülő fiatal nehezen állja meg a helyét az életben.

Felsorolásszerűen néhány alaphiányosság

  • alap udvariassági szabályok be nem tartása;
  • „kölcsönös segítségnyújtás és tisztelet” helyett rosszindulat, ártó szándék vagy egyszerűen csak nemtörődömség;
  • nem figyelünk egymásra, „elbeszélünk” egymás mellett;
  • „kérem” és „köszönöm” szavak feledésbe merültek, vagy nagyon ritkán hallani őket;
  • dohányzási illemszabályok felrúgása;
  • negatív véleménynyilvánítás esetén köszönés helyett „haragszom rád” működik;
  • ígéretek be nem tartása.
  • tolerancia hiánya mind az emberrel, mind pedig az állatokkal szemben;
  • környezetvédelmi hiányosságok, ezen belül is kirívó a rengeteg szemét;
  • nem törődés az állatokkal, állatkínzások, „kidobott” kedvencek – ennek következménye a sok menhelyes ill. kóbor állat;
  • öltözködési hiányosságok / nem az alkalomnak megfelelő ruházat;
  • telefonos illemszabályok felrúgása / kiemelten a mobil készülékek használatának nem-megfelelősége;
  • Internetes illemszabályok (netikett) [5.] ismeretének hiánya, figyelmen kívül hagyása;

Viselkedés a munkahelyen

A hiányos iskolai és családi nevelés hatása mutatkozik meg a munkahelyi viselkedéskultúránkban is. Az előzőekben vázolt hiányosságokon kívül megemlíteném még a felelősségvállalási készség hiányát, a felelősségtudat hiányát.

Ezen a területen kiemelt szerepe, hatalmas felelőssége van / kellene hogy legyen, különösen a közvetlen vezetőnek.

Hirdetés

Hiába van ISO 9001:2000 szabvány, ha a tanúsítvány megléte egy munkahelyen csak látszólagos, hiszen a benne foglaltak nagy részét egyáltalán nem tartják be. Pedig ez a szabvány nagyon komoly humánpolitikai feladatokat is tartalmaz. [3.]

A vezetők nem igazán ismerik a kezük alatt dolgozó emberek értékét, de a legnagyobb baj az, hogy nem is nagyon akarják megismerni, pedig:

„… hazánk gazdasági és társadalmi felemelkedéséhez az egyetlen igazi tartalékunk a szellemi tőkében, vagyis a munkát végző ember ismereteinek, képességeinek, szorgalmának és akaratának kiaknázásában, illetve a másik oldalon a megfelelő motiválásban, az érdekeltség megteremtésében, valamint ugyanezen ember erkölcsi és anyagi megbecsülésében rejlik.”
(Szemes László – Világi Rudolf: Személyügyi feladatok rendszere)

Szintén felsorolásszerűen még néhány hiányosság a munkahelyi viselkedés területéről

  • már a munkaerő felvételekor megmutatkoznak az első hiányosságok: nem korrekt kiválasztás (hol van az ilyen vezető értékrendje?);
  • a technikai fejlődés ellenére a kommunikáció nem megfelelő;
  • a munkahelyi konfliktuskezelés legtöbbször gyenge;
  • bizalom hiánya;
  • az emberi erőforrás fejlesztésénél hiányzik a kötelesség- és felelősségtudat, pedig:
Hirdetés

„A képzés bizonyos mértékű szociális biztonság nyújtása minden mai vállalat kötelessége.
Ezt diktálja a társadalom hosszútávú érdeke. A munkaerővel kapcsolatban tehát
szakmai, társadalmi kérdések merülnek fel.”
(Kovács Zoltán: Termelésmenedzsment)

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!