A vállalat piaci kapcsolatai és gazdálkodása
1, A vállalat fogalma és környezete
A vállalat olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplőitől elkülönülten gazdálkodik. A piac közreműködésével kapcsolódik ezekhez, és pénzjövedelem szerzésére törekszik.
A vállalat a piac kínálati oldal szereplőjének, a háztartás pedig a keresleti oldal szereplőjének tekintjük a továbbiakban. Működése közben erőforrások áramlanak be (emberek, gépek, anyagok…), s javakat bocsált ki (termékek és szolgáltatások). A vállalatnak alkalmoznia kell a piaci környezethez. Ilyen például az egymáshoz fűződő közvetlen kapcsolatok (pl. adásvétel); bizonyos piaci törvényszerűségek (pl. fogyasztók racionalitása); állam befolyása, törvények; történelemi és kulturális hagyományok.
2, A vállalat céljai
| A vállalat főbb céljai: | |
| Jövedelmezőség, profit | Korszerűsödés és termelékenység növelése |
| A vagyon megtartása | Fizetőképesség, likviditás |
| Növekedés, fejlődés | Fizikai és pénzügyi erőforrások megszerzése |
| Piaci pozíciók megtartása, javítása | Vezetői különcélok |
A vállalatot elsődlegesen a profit hajtja, tehát a tevékenységek közül azt választja, amivel a legnagyobb profitot képes elérni. Non-profit vállaltokat, most nem vizsgálom.
3, Választás a technológiák között: technikai és gazdasági hatékonyság
Egy bizonyos feladat elvégzését több módszer alapján végezhetjük el. Ezeket a módszereket technológiáknak nevezhetjük. (gyapotszedés: sok néger kevés gép, vagy több gép kevés néger). A találmányok több mint 80 százaléka gazdasági okokból bukik el, miközben műszakilag működőképes.
A gazdasági hatékonyságot úgy állapítjuk meg, hogy az adott feladat elvégzéséhez meghatározzuk a legkisebb költségű eljárást, vagy fordítva: adott összköltség mellett keressük a legnagyobb termelési eredményt.
4, Termelékenység, jövedelmezőség és gazdaságosság
A gazdasági hatékonyságot úgy állapítjuk meg, hogy
adott feladat elvégzéséhez meghatározzuk a legkisebb költségű eljárást, vagy
adott összköltség mellett keressük a legnagyobb termelési eredményt.
5, A termelési függvény fogalma, ábrázolása, jellemzése, és a határtermék, átlagtermék fogalma, kiszámítása
Termelési függvény: a termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiségek közötti összefüggés. Q = f (K, L)
Munka átlagterméke (APl,): az egységnyi munkaráfordításra jutó termelékenység (Q/L)
Munka határterméke (MPL): munkaráfordítás-változás hatására bekövetkező termelésváltozást fejezi ki (∆Q/∆L)
A termelés addig növelhető az üzemben, amíg a munka határterméke nullává nem válik (a és b pontok).
A termelés egy darabig gyorsulva nő (o–c pontok között), majd lassulva (c–a pontok között), s végül csökken (a pont után). Addig gyorsul a termelés növekedése, amíg a határtermék növekvő (d pontig).
Az átlagtermék akkor maximális, amikor épp egyenlő a határtermékkel (k pont).
A csökkenő hozadék elve az a tétel, miszerint egy tényező határterméke csökken, amint egyre növelik annak felhasználását.
Mindezek csak a termelés technikai oldalát mutatták be, ami meghatározza azt a keretet, amelyen belül a termelő kiválaszthatja a legjobb (optimális) erőforrás-felhasználást és termelési mennyiséget
