Prokarióták; baktériumok, kékmoszatok

Prokarióták: Olyan élőlények, melyek sejtes szerveződést mutatnak, de nincsen körülhatárolt sejtmagjuk.

– Kb. 3 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg

– Mikrométeres nagyságúak

– Sejthártya (külvilágtól elhatárolt)

– Nincsenek hártyarendszerei

– Nincs körülhatárolt sejtmagjuk

Baktériumok:

XVII. sz.-ban Leeuwenhoek fedezte fel, általa készített mikroszkóppal.

– Alakjuk:

Gömb alakú, pálcika alakú

• diplokokus -> 2 gömb – bacilus
• tetrakokus -> 4 gömb – vibrió
• sztreptokokus -> gyöngysor – spirillum
• sztafilokokus -> sok kapcsolódik

– Méretek: 1-500 nm

– Felépítésük: sejtplazma sejtmembrán

 – DNS kocsonyás burok

– sejtfaluk van, ostorral mozognak

– Szaporodás:

• Osztódással (20-30 percenként)
• Spóraképzéssel

 

Tokozódnak: Kedvezőtlen körülmények között spórát képeznek, tehát még egy szilárd falat választanak maguk köré.

– Immunitás:

aktív vagy passzív: az ellenanyagot a szervezet maga állítja elő, vagy készen kapja.

Kékmoszatok:

– Jellemzők: – az evolúció korai szintjén megrekedtek

– Életmód: Fotoautotrófok: a fényenergia megkötéséhez színanyagokkal rendelkeznek, a fényenergiát hasznosítják.

– Színanyagaik: 

• kék (fitocián)
• pirosas (fikoeriktin)
• zöld (klorofill)
• sárga (xantofill)
• narancs (karotin)

– Felépítés: Hasonló a baktériuméhoz, csak nincs ostoruk.

– sejtplazma, sejtmembrán

– DNS a sejtplazmában

– sejtfal

– Szaporodásuk:

•  Osztódással
• Spóraképzéssel

– Megjelenésük: egysejtűek az ősképviselőik

– több sejt van egy kocsonyás burokban:

– minden egyes sejt megőrzi az önállóságát,

– így sejtfonalakat (társulásokat) alkotnak

– édesvizekben és talajban fordulnak elő