Prokarióták; baktériumok, kékmoszatok
Prokarióták: Olyan élőlények, melyek sejtes szerveződést mutatnak, de nincsen körülhatárolt sejtmagjuk.
– Kb. 3 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg
– Mikrométeres nagyságúak
– Sejthártya (külvilágtól elhatárolt)
– Nincsenek hártyarendszerei
– Nincs körülhatárolt sejtmagjuk
Baktériumok:
XVII. sz.-ban Leeuwenhoek fedezte fel, általa készített mikroszkóppal.
– Alakjuk:
Gömb alakú, pálcika alakú
- diplokokus -> 2 gömb – bacilus
- tetrakokus -> 4 gömb – vibrió
- sztreptokokus -> gyöngysor – spirillum
- sztafilokokus -> sok kapcsolódik
– Méretek: 1-500 nm
– Felépítésük: sejtplazma sejtmembrán
– DNS kocsonyás burok
– sejtfaluk van, ostorral mozognak
– Szaporodás:
- Osztódással (20-30 percenként)
- Spóraképzéssel
Tokozódnak: Kedvezőtlen körülmények között spórát képeznek, tehát még egy szilárd falat választanak maguk köré.
– Immunitás:
aktív vagy passzív: az ellenanyagot a szervezet maga állítja elő, vagy készen kapja.
Kékmoszatok:
– Jellemzők: – az evolúció korai szintjén megrekedtek
– Életmód: Fotoautotrófok: a fényenergia megkötéséhez színanyagokkal rendelkeznek, a fényenergiát hasznosítják.
– Színanyagaik:
- kék (fitocián)
- pirosas (fikoeriktin)
- zöld (klorofill)
- sárga (xantofill)
- narancs (karotin)
– Felépítés: Hasonló a baktériuméhoz, csak nincs ostoruk.
– sejtplazma, sejtmembrán
– DNS a sejtplazmában
– sejtfal
– Szaporodásuk:
- Osztódással
- Spóraképzéssel
– Megjelenésük: egysejtűek az ősképviselőik
– több sejt van egy kocsonyás burokban:
– minden egyes sejt megőrzi az önállóságát,
– így sejtfonalakat (társulásokat) alkotnak
– édesvizekben és talajban fordulnak elő