Prokarióták; baktériumok, kékmoszatok

Prokarióták

A prokatióták olyan élőlények, melyek sejtes szerveződést mutatnak, de nincsen körülhatárolt sejtmagjuk. Körülbelül 3 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg.

Főbb tulajdonságaik:

• Mikrométeres nagyságúak;
• Sejthártya (külvilágtól elhatárolt);
• Nincsenek hártyarendszerei;
• Nincs körülhatárolt sejtmagjuk.

Baktériumok

A baktériumok mindenhol megtalálhatóak a Földön. XVII. sz.-ban Leeuwenhoek fedezte fel egy általa készített mikroszkóppal. A baktérium szó eredeti jelentése „kis pálca”, mely alakjára utal.

Főbb tulajdonságaik:

• Vannak gömb alakú és pálcika alakúak
  • diplokokus -> 2 gömb – bacilus
  • tetrakokus -> 4 gömb – vibrió
  • sztreptokokus -> gyöngysor – spirillum
  • sztafilokokus -> sok kapcsolódik
• Méretek: 1-500 nm
• Felépítésük: sejtplazma sejtmembrán
• DNS kocsonyás burok
• sejtfaluk van, ostorral mozognak
• Szaporodás:
  • Osztódással (20-30 percenként)
  • Spóraképzéssel
• Tokozódnak: Kedvezőtlen körülmények között spórát képeznek, tehát még egy szilárd falat választanak maguk köré.
• Immunitás: aktív vagy passzív: az ellenanyagot a szervezet maga állítja elő, vagy készen kapja.

Kékmoszatok

Az evolúció korai szintjén megrekedt élőlények, melyek életmódja szerint fotoautotrófok, vagyis a fényenergia megkötéséhez színanyagokkal rendelkeznek, a fényenergiát hasznosítják.

Színanyagaik:

• kék (fitocián)
• pirosas (fikoeriktin)
• zöld (klorofill)
• sárga (xantofill)
• narancs (karotin)

Felépítés:

Hasonló a baktériuméhoz, csak nincs ostoruk.

• sejtplazma, sejtmembrán
• DNS a sejtplazmában
• sejtfal

Szaporodásuk:

• Osztódással
• Spóraképzéssel

Megjelenésük:

• egysejtűek az ősképviselőik
• több sejt van egy kocsonyás burokban:
• minden egyes sejt megőrzi az önállóságát,
• így sejtfonalakat (társulásokat) alkotnak
• édesvizekben és talajban fordulnak elő