Hüvely (vagina)

  • a külső és belső nemi szervek közötti összeköttetést képezi
  • 8-10 cm hosszú, 4-5 cm átmérőjű, elölről hátra összelapított, rugalmas, izmos cső a szűzhártya mögött
  • felső pólusába beboltosul a méh hüvelyi része, azt körülveszi az elülső, a hátsó és a két oldalsó boltozat (fornix vaginae)
  • az elülső hüvelyfallal laza összeköttetésben van a hólyagalap (trigonum vesicae), hátsó fala a hátsó boltozatnál közel van a végbélhez – a végbél alsó része hátra, a hüvely pedig előre-lefelé hajlik – ék alakú rész a gát (perineum)
  • a hátsó boltozat mögött a Douglas-űr
  • hüvelyfal: többrétegű, el nem szarusodó laphám, alatta bőven kollagén és elasztikus rostokkal, összefonódva simaizomelemekkel

 

Méh (uterus)

  • a húgyhólyag és a végbél között, elölről hátra lelapított üregű, tömött simaizomszerv
  • felső kétharmada (méhtest, corpus uteri) felfelé szélesedik a két petevezető beszájadzása felé; alsó harmada hengerded (méhnyak, cervix uteri)
  • hossza a külső méhszájtól a fundusig 7,5-8,5 cm; belső hossza (méhszondával mért, „szondahossz”) 6,5-7,5 cm
  • belső méhszáj: a cervix-corpus határán lévő beszűkült rész, alatta 6-8 mm-es szakasz az isthmus uteri – a terhesség 12. hete után részt vesz a peteűr alkotásában
  • a hüvelyi rész (portio vaginalis uteri) nem szült nőkön szabályos kör alakú, pontszerű nyílással; szült nőkön deformált
  • méhtest (álló helyzetben) csaknem vízszintesen helyezkedik el, tompaszöget zár be a cervixszel (anteflexio) és közel derékszöget a hüvellyel (arteversio), a méh helyzetét kb. 20-25 %-ban retroflexio és retroversio jellemzi
  • elhelyezkedését biztosítja:
    • két görgeteg szalag (lig. rotundum): az anteflexio fenntartásában fontos
    • két széles szalag (lig. latum) lemezei között a parametrium
    • két lig. sacrouterinum
    • m. levator ani
    • diaphragma urogenitale
  • a méhtestet hashártya borítja (az elülső-alsó rész kivételével)
  • fala 1,2-1,5 cm vastag, három rétegű: hashártya, izom, nyálkahártya
  • myometrium: simaizomsejtek sűrű hálózata, melyet sűrű érhálózat sző át
  • endometrium: egyrétegű hengerhám, helyenként csillókkal, ciklusos változásaival alkalmassá válik a pete befogadására, a beágyazódásra
  • cervix: 80 %-ban főként kollagénrostokkal átszőtt dús érhálózat és sejtközi állomány, a nyálkahártya hengerhám, elágazó mirigyekkel, sűrű mucinszerű anyagot termelnek
  • portio felszíne: el nem szarusodó laphám, ami éles széllel találkozik a nyakcsatorna hengerhámjával
  • méh vérellátása: a. uterina, a. ovarica, v. uterina
  • a. uterina fel- és leszálló ág >> felszálló két ágra: ramus ovaricus, ramus tubarius >> összeköttetést az a. ovarica hasonló nevű ágaival
  • leszálló ága az a. cervicovaginalis >> a méhnyakat és a hüvelyt látja el
  • nyirokerei: négy fő irányba vezetnek – előre, hátra, oldalt, lefelé
  • beidegződése: a gerincvelő alsó kötegéből, és a medence szimpatikus plexusából

 

 

Petevezeték, méhkürt (tuba uterina)

  • 10-12 cm hosszú, mindkét oldalt a méh fundusának oldaláról indul ki, és a ligamentum latum lemezei között oldalra-hátrafelé húzódik
  • lumene a méh falában 0,5 mm (pars intramuralis, pars interstitialis) >> ezt követő 3-4 cm-es szakasz (isthmus, pars isthmica) tágabb >> folytatása a tölcsérszerűen tágult ampulla, (pars ampullaris) mely kb. 1 cm átmérőjű – rostjai (fimbriái) a hasűri szájadékot övezik >> leghosszabb rost fimbria ovarica
  • fala háromrétegű:
    • nyálkahártya – belső réteg: erősen, többszörösen redőzött, a felszínt egyrétegű csillószőrős hengerhám >> csillók: a kürtben lévő folyadék méh felé történő áramlását segítik – pete továbbítása, spermiumok mozgásának irányítása
    • izomfal – középső réteg
    • hashártyaboríték – külső réteg
  • vérellátás: mediális harmadát az a. uterina, laterális részét az a. ovarica

 

Petefészek (ovarium)

  • érett korban kb. 2*3*4 cm nagyságú, 8-15 g tömegű, lapos, tojásdad alakú páros szerv
  • rögzítése: a méh fundusához saját szalagja (lig. ovarii proprium), külső pólusát a medencefalhoz függesztő szalag (lig. infundibulopelvicum)
  • felszíne: egyrétegű köbhám, alatta fehér, rostos kötőszöveti réteg >> azon belül az ún. kéregállomány (cortex): benne a tüszők >> legbelül a velőállomány, benne: kötőszövetek, erek, idegek
  • erek, idegek: a. ovarica >> lefelé halad, két ágra oszlik: ramus ovaricus, ramus tubaricus – közöttük az a. uterina hasonló nevű ágaival számos összeköttetés
  • vénás vér: v. uterina, v. ovarica
  • nyirokerek: méh ereihez csatlakoznak
  • idegrostok: T1 és L10 közötti háti gyökből, valamint a medencei és ágyéki szimpatikus hálózatból