Hirdetés

Az immunrendszer

5 perc olvasás

Az immunrendszer mentesíti a szervezetet az idegen anyagoktól és a kórokozóktól. Feladata az idegen anyagok megtalálása, felismerése és megsemmisítése. Olyan szervnek vagy szervrendszernek is felfogható, amelynek sejtjei a szervezetben elszórtan helyezkednek el.

Hirdetés

Az immunrendszer jellemző sejtjei a fehérvérsejtek. Két csoportjuk van: a falósejtek és a nyiroksejtek. A nyiroksejtek két típusa a B- és a T-limfociták.

A kórokozó vírusok és baktériumok általában a felszínekre, a nyálkahártyákra kerülnek, onnan a szövetek sejtközötti folyadékában, majd esetleg a vérbe. Az idegen anyagot a fehérvérsejtek ismerik fel – állandó körjárat. A hajszálerek laphám falán át, a hámsejtek közötti kapcsolat megnyitásával amőboid mozgással lépnek ki a hajszálerekből, majd a sejtek között is amőboid mozgás segítségével változtatják a helyüket. Innen a nyirokba lépnek vissza úgy, hogy a nyirokhajszálerek hámrétegét alkotó sejtek között amőboid mozgással benyomulnak a nyirokerek belsejébe, ott legömbölyödve a nyirok áramlásával sodródnak tovább. A szív közelében beömlik a vénába, majd a vérrel újra a hajszálerekbe kerül.

Az idegen anyag felismeréséhez speciális sejtfelszíni molekulák kellenek. A B-limfociták felszíni felismerő molekulája, receptorfehérjéje az immunglobulin.

Ez négy fehérjeláncból áll: két egyforma, hosszabb, úgynevezett nehéz láncból, és két egyforma, rövidebb, úgynevezett könnyűláncból. A láncokat diszulfihidak tartják össze. Az immunrendszer azt ismeri fel sajátjának, amivel a magzati fejlődés során találkozott.

Az érett B-limfociták osztódnak, egy fajtából kb. 100 példány keletkezik. Az utódsejtek csak pontosan ugyanazt az immunglobulint tudják termelni. Az érett B-limfociták nemcsak a sejt felszínére tesznek kis a rájuk jellemző immunglobulinból, hanem exocitózissal szabad immunglobulin molekulát ürítenek a vérbe. A vérben szabadon keringő immunglobulin-molekulák a vérplazma globuláris fehérjéi közé tartoznak, és ellenanyagoknak vagy antitesteknek nevezzük őket.

Hirdetés

A T-limfociták a csecsemőmirigyben érnek, megismerik a szervezet saját fehérjéit, mielőtt bekerülnek a keringésbe.

Az idegen anyag felismerésére alkalmas fehérjemolekulák tehát részben a fehérvérsejtek felszínén vannak, részben pedig a B-limfociták által termelt immunglobulinok formájában a vérben szabadon keringenek. Saját molekuláinkkal nem tudnak kapcsolódni.

Az idegen anyag megsemmisítése

A B-limfociták a felszíni immunglobulinjaikhoz kapcsolódó idegen anyag hatására aktiválódnak és a nyiroktüszőkben vagy a nyirokcsomókban szaporodásnak indulnakPlazmasejtek jönnek létre, hatásukra intenzív immunglobulin termelés történik. A vérplazmában lévő immunglobulinok hozzákapcsolódnak az idegen anyaghoz, és ezzel megjelölik azt. Az idegen sejtek felszínére és az idegen fehérjére is odakapcsolódhatnak.

A falósejtek képesek önállóan is felismerni az idegen sejteket, de ha jelölve van, akkor gyorsabban felismerik, bekebelezik és lebontják. A falósejtek is termelnek limfokineket. Az idegen fehérjéket az immunglobulinok csapadékként összecsapják. A csapadéktól a szervezet két úton szabadulhat meg: a falósejtek bekebelezik és lebontják, vagy a szérumban lévő komplement (kiegészítő) rendszer bontja le az idegen anyagot.

A szérum komplement rendszert az idegen anyaghoz kapcsolt immunoglobulin molekulák aktiválják. A szérum komplement rendszer fehérjéinek gyulladáskeltő hatása is van.

Vannak B-limfociták, amelyek plazmasejtté alakulás után többszörösen osztódnak és vannak, amik csak néhány osztódáson mennek át, ezek a B-memóriasejtek. Egész életükben őrzik a szervezet számára az idegen anyaggal való találkozás emlékét, így ha újra bekerül a szervezetbe az az anyag, akkor sokkal gyorsabban tud nőni a vérben ennek az immunglobulinnak a mennyisége.

Hirdetés

T-limfociták sejt-sejt elleni harcban küzdenek az idegen anyag ellen. Saját megváltozott sejtet az általuk a sejt felszínére kitett vírus-fehérje alapján ismerik fel. Fertőzés esetén aktivált T-limfociták többféle speciális sejtből állhatnak.

Van a KILLER, amely hozzákapcsolódik az idegen sejthez és perforin vagy porin nevű fehérjét ürít az idegen sejtre. Ez beépül a másik sejt membránjába, nagy lyuk alakul ki, és a sejt plazmája kifolyik, az idegen sejt elpusztul, a falósejtek bekebelezik.

Vannak a LIMFOKINEK – pl. hisztamin, interferon, interleukin -, ezek hozzák létre a gyulladás tüneteit. A limfokinek vérbőséget hoznak létre, könnyítik a fehérvérsejtek érből való kilépését, így az érfal átjárhatóbb, ezért a sejtközötti folyadék felszaporodása miatt duzzanat jöhet létre. Hőmérséklet növelő hatásuk is van, mivel a fehérvérsejtek aktivitását növeli a magas hőmérséklet.

Az aktivált T-sejtek egy része kevesebb osztódás után hosszú életű sejtekké alakul, ezek a T-memóriasejtek.

Az immunrendszer működését szabályozza a HELPER (segítő), a SZUPPRESSZOR (elnyomó) = immunrendszer sejtjeinek szaporodása. A hormon- és idegrendszer is gyakorol hatást az immunrendszerre.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!