Különböző kémiai szerkezetű, de hasonló oldhatósági tulajdonságokkal rendelkező szerves vegyületek gyűjtőneve. Vízben nem, csak apoláris oldószerekben oldódnak (benzol, éter) – apolárisak maguk is, hiszen molekuláikat apoláris, hosszú szénhidrogénláncok vagy gyűrűk alkotják.

Közismert lipidek a neutrális zsírok, amelyek glicerinből és három nagy szénatomszámú zsírsavból épülnek fel (többnyire palmitin-, sztearin-, vagy olajsav). Keletkezésük: kondenzációval (vízkilépéssel) – az észterkötés helyén hidrolízissel felbontható. A keletkezett zsírmolekula kifelé apoláros, semleges jellegű, innen a neutrális elnevezés. A természetben leggyakoribb lipidek, növényekben, állatokban egyaránt megtalálhatóak, főleg mint tartalék tápanyagok – a felhasználatlan tápanyag egy része zsírrá alakul és felhalmozódik a szövetekben. A zsír esetenként hőszigetelő, mechanikai védelmet is betölthet – bálnák, delfinek. A zsírban oldódó vitaminok számára oldószer is (A,D,E,K) – halmájolajok. Szobahőmérsékleten szilárdak vagy folyékonyak – szénláncok határozzák meg. Ha hosszabb ideig levegőn hagyjuk a bennük levő telítetlen kötések megkötik a levegő oxigénjét – avasodás. A növényekben elsősorban a termések húsos részében és a magvakban található. Olivaolaj – olajfa terméséből. Napraforgó, repce, szója, len. Tejben sokféle állati eredetű lipid található kolloid formában.

A lipidek másik csoportja a foszfatidok. Felépítője: egy glicerin, két zsírsav és egy foszforsav kapcsolódik össze észterkötéssel (illetve foszfátészterkötéssel). Legegyszerűbb képviselőjük a foszfatidsav. A molekula zsírsavakat tartalmazó része apoláris, a foszforsavat tartalmazó poláris – ez a rész könnyen kapcsolódik vízmolekulákhoz. Ezért vizes közegben cseppeket vagy hártyákat alkotnak (kolloid méretű) – biológiai membránok létrehozásában van szerepük. Ennek kialakulását az apoláros részek közötti van der Waals kölcsönhatások is elősegítik.

A lipidek közé soroljuk a szteroidokat is. Alapszerkezetük a szteránváz. Szerepük: részt vesznek a sejt szerkezeti elemeinek kialakításában – a koleszterin minden sejtben (membrán) megtalálható; a D-vitamin előanyaga is idetartozik; epesavak – csökkentik a felületi feszültséget, a zsírokat kolloid részecskékké változtatják, elősegítve ezzel emésztésüket; nemi hormonok.

A karotinoidok az állat- és növényvilágban is elterjedtek. Szénláncukban konjugált kettős kötésű rendszer van – színesek (többnyire vörösek, sárgák). Karotin (sárgarépa) – fotosz. pigment is, likopin (paradicsom), xantofill – fotosz. pigment is. Az A-vitamin kiindulási anyaga, illetve a szem fényérzékeny anyagának alkotórészei is ebbe a csoportba tartoznak.

A viaszok olyan észterek, amelyek egy nagy szénatomszámú alkoholból és nagy szénatomszámú karbonsavból épülnek fel. Növények és állatok (bogarak) kültakaróján található meg.