A levegő mint abiotikus környezeti tényező

Az ökológiai vagy környezeti tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk: vannak az abiotikus (élettelen) tényezők, ilyen pl. a fény, a hőm., a víz, a levegő vagy a talaj; ezen felül vannak még biotikus (élő) tényezők, amely a populációk egymásra gyakorolt hatását jelenti.

A levegő a szárazföldi élőlények számára nélkülözhetetlen abiotikus környezeti tényező.

A levegő összetételét tekintve gázkeverék: 78%-a nitrogén, 21%-a oxigén a maradék 1%-a pedig vízgőz, nemesgázok és szén-dioxid keveréke alkotja. Ezek közül az oxigén a földi fotoszintézis terméke, és nélkülözhetetlen a sejtekben zajló biológiai oxidáció folyamatához, tehát magához az élethez. Fontos szerepe van még a szén-monoxidnak, amely a fotoszintézis alapanyaga és az üvegházhatás miatt is nélkülözhetetlen. A vízgőz szintén üvegházhatású gáz, ezen kívül alapvető szerepe tölt be a víz körforgásában, csapadékok létrehozásában.

A szél

A légnyomás nem egyenletes a Földön, emiatt az eltérő légnyomású területek között levegőmozgás alakul ki, ez a szél. A szél hatással van a beporzásra és a párologtatás mértékére.

Légszennyezés

A légkör változásai közül ismert jelenség a légszennyezés, amely során káros hatású légszennyező anyagok felszaporodása, amelyek kibocsájtás révén kerülnek az atmoszférába, egy részük pedig tartósan ott is marad. A légszennyező anyagok egyik csoportja a főleg gáz halmazállapotú, vízben nem oldódó, kevéssé reakció képes szennyeződések. Ilyenek pl. a CO2 és a freonok. A másik csoport szennyeződései egy idő elteltével távoznak a légkörből, ez a folyamat az ülepedés. A por és a korom súlyánál fogva lassan süllyed, míg a vízben oldható gázok, mint a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok, pedig oldott állapotban, csapadék formájában érik el a felszínt. Az egyes szennyező anyagoknak, van egy adott határértéke, amelyen felül már károsak a környezetre vagy az emberek egészségére.

• Kén-dioxid (SO2): Elsősorban a kéntartalmú tüzelőanyagok, főleg kőszén elégetése során jut a levegőbe (erőművekből, ipari létesítmények és a háztartásokból), ahol a levegő víztartalmával egyesül, s az így keletkező kénsav a csapadék vízzel savas esőt képez.  Hatására a talaj és az élővizek kémhatása savas irányba tolódik el, ami talajerózióhoz vezethet és károsítja a növényzetet is. Ráadásul a savas csapadék hatására a talajból mérgező anyagok (ólom, higany) oldódhat ki, amelyek bejuthatnak a vizekbe, majd a táplálékláncon végig haladva, akár az egész élővilágot is megmérgezhetik, sőt így az élelmiszerekbe is bekerülhetnek. A savas eső az épített környezetet is pusztítja, ez a korrózió, melynek során oldja a mészkőből és fémből készült építményeket, szobrokat, egyéb tárgyakat.
• Szén-dioxid: A légkör CO2 tartalmának egyensúlyát az emberi tevékenység megbontotta, ugyanis a levegő Co2 tartalma fotoszintézissel csökken, de folyamatosan pótlódik az élőlények légzése és a talaj baktériumok, gombák tevékenysége nyomán. Tehát egyensúly volt a növekedés és a csökkenés között. Mára azonban ez megváltozott, a légkör Co2 koncentrációja emelkedő értéket mutat. Emelkedése két fő okra vezethető vissza: egyrészt a fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) fokozott elégetése, másrészt a fotoszintézist végző növényzet károsítása, zöld területek pusztítása. A Co2 üvegházhatású gáz, vagyis visszatartja a földfelület hőkisugárzását, ezáltal növekszik a felszín és az alsó légrétegek hőmérséklete. A 20. században az átlaghőm. 0,5-0,7 C° fokkal nőtt, míg a 21. századra már 1,4 fokos emelkedést jósolnak. Ez a jelenség a globális felmelegedés, amely az Egyenlítő közelében kisebb, a sarkok felé nagyobb mértékű. A hőmérséklet emelkedése megolvasztja a sarki jeget, és emiatt emelkedhet a világtengerek szintje, amely egyes sziget részek, tengerpartok eltűnésével járhat. Emellett pedig sivatagok terjedését és az éghajlat szélsőségesebbé válását jósolják. Ezenkívül a melegebb levegő több vízgőzt tárol, emiatt egyre csökken a csapadék mennyisége, Közép-Európa  legveszélyezettebb terület az Alföld ilyen szempontból.
• A közlekedés is nagyban hozzájárul a légszennyezés megvalósulásához. A gépjárművek szén-monoxidon kívül nitrogén-oxidokat is kibocsájtanak, a benzinüzemű motorok szénhidrogéneket és Co2, a dízelmotorok pedig kormot is. A katalizátorok kötelező alkalmazása alig csökkentette kibocsájtást, ugyanis a gépjárművek száma folyamatosan növekszik, ezzel párhuzamosan nő a levegő szennyezés is. A légszennyező anyagok belégzése az ember egészségét közvetlenül veszélyezteti, a Co2 korlátozza a szövetek oxigén ellátást, a korom csökkenti a légzőfelületet, ezek pedig mind légúti megbetegedésekhez vezethetnek.
• Szmog: A városi levegőben felhalmozódó szennyező gázokból kedvezőtlen meteorológiai körülmények és domborzati viszonyok között füstköd, szmog alakulhat ki. Télen a fűtésből származó gázok, nyáron pedig a közlekedő autók által kibocsátott anyagok okozhatnak füstködöt. Érzékenyen érintheti a légúti betegeket, a kisgyerekek, időseket és várandósokat. Elrendelhetnek szmogriadót, olyan intézkedési tervet, amely előírja a szennyező anyagokat kibocsájtó gyárak és közlekedési eszközök korlátozását.
• Ózonréteg károsodása: A bioszférát védő magas légköri ózonréteg károsodása globális méretű katasztrófával fenyeget. Az ózon (O3) a Napból érkező ultraibolya sugárzás hatására a légkör magasabb régióiban oxigénből képződik (O2→O3), ezután az ózonmolekulák már elnyelik a a káros, mutagén hatású ultraibolya sugárzás jelentős részé Ezért az ózonréteg az élővilág szempontjából alapvető védelmet nyújt. A légkörbe jutó klór- és fluortartalmú szerves vegyületek, pl. a freonok katalizálják az ózon bomlását. A freonokat régebben hűtőgépek, klímaberendezések gyártásához és szórópalackok hajtógázaként használták, bár alkalmazásukat korlátozták, ezek az anyagok még sokáig nem bomlanak le, akár 100 évig is az atmoszférában maradhatnak, így károsító hatásukkal még sokáig számolni kell. A fokozódó ultraibolya sugárzás növeli a szembetegségek és a bőr daganatos megbetegedéseinek gyakoriságát. Az ózon vékonyodását mára sikerült megállítani.

A légszennyezés mérséklése az emberiség közös ügye. Bár nemzetközi megállapodásoknak köszönhetően pl. a freonok kibocsájtása csökkent, viszont Co2 koncentráció növekedése alig mérséklődött. Lehetőségek: olyan ipari eljárások kidolgozása, amelyek kevesebb szennyező anyag képződéssel járnak. Takarékoskodni kell az energiával, ugyanis a légszennyezés legfontosabb forrása a tüzelés és a közlekedés- válasszuk autó helyett inkább a tömegközlekedést, javítsunk a lakások hőszigetelésén, korszerűbb hűtő berendezéseket alkalmazzunk stb.

További kidolgozott biológia tételeket itt találsz.