(ARANYOS)

(ARANYOS) – Vörösmarty Mihály

Tűzbe veled, te nagyon aranyos, tán tiszta arany vagy?
     S tűz kísér aranyat s hát arany-úrfi, megégsz?
Kár érted, de sebaj, hamudat széthordi az alszél,
     S a fölszél, lelked béllete, égbe röpül.

1829-1834